A+ A A-

Farsangi fánk és egérke

  • Közzétéve itt: Édességek, sütemények


Életem eddigi farsangjaira gondolva nem túl sok esemény jut az eszembe, de az a kevés meglehetősen emlékezetes. Egy ilyen kedves emlékem anyai nagyapámhoz kötődik, akinek Kaposvárott, a Kis Róma-hegyen, a festő Rippl-Rónai József szomszédságában volt szőleje. (Az idős mesterről édesanyám sokat mesélt.) Ezen a nevezetes szőlőhegyen sokféle ízű és színű szőlő levéből készültek a zamatos borok. Nagyapám pincéjében is katonás rendben sorakoztak a finom nedűt rejtő palackok. A butéliákból minden évben - nem tudni milyen megfontolásból - kiválasztott egyet, amit aztán gondosan elásott a pince földjébe. Ezt a palackot a rákövetkező év kövércsütörtökjén ásta elő onnan, hogy felbontásával ünnepélyesen nyissa meg a nagy farsangfarki evés-ivást. Én mint gyereklány néhányszor jelen voltam ezeken a vigasságokon. Nagyon tetszett e meg-megismétlődő rítus, és nemcsak engem, de a gonosz űző farsangolásra összegyűlt szomszédokat, komákat is magával ragadta a jókedv. Jobbnál-jobb falatok kerültek terítékre, pirospaprikával megszórt kocsonyák, töltött és sült húsok találtak gazdára, jókora karaj kenyerek és aprósütemények tűntek el pillanatok alatt a tálakról, még az asszonyok is leküldtek torkukon egy kis itókát, a szigorú böjti napokra készülve tömte mindenki a bendőjét.

Csokoládés farsangi fánkA farsangok sorából felrémlik előttem egy zimankós, februári nap is, amelyen riportra mentem vidékre. A házba, ahová hívtak, hidegtől elgémberedve toppantam be. Munkám végeztével a háziak vissza nem utasítható kedvességgel invitáltak asztalukhoz. Bár ne tették volna - gondoltam kezdetben - mert a számomra ismeretlen ízű kovászos, korpás, rizses, zsemlekockákkal megszórt tejfölös cibereleves nem nyerte el ízlésemet. Kárpótolt azonban a savanykás levesről szóló sztori, melyből megtudtam Cibere vajda és Konc király küzdelmének történetét. A néphiedelem ugyanis úgy tartja, kettejük viaskodásából farsang kezdetén Konc király kerül ki győztesen, húshagyókedden, a böjt elején pedig Cibere vajda győzedelmeskedik.

Ám a farsangokról a legtöbbször Édesanyám fánkjai jutnak eszembe. A rokonok és a barátok körében legendás híre volt fehér szalagos, pirosra sült, pihe könnyű, baracklekvárban tunkolt fánkjainak. Sokan megnyalták utána mind a tíz ujjukat. Kishitűségből, hogy nekem nem sikerülnek oly finomra ezek a nagy gyakorlatot kívánó, kényes tésztájú fánkok, én inkább a fánknál kisebb és könnyebben elkészíthető cseh-fánkot, az ún. egérkét - más néven tarkedlit vagy talkedlit - készítem. Az egérkék mellé meglepetésként, éléskamrámból előbányászom a néhány hete eldugott pár flaska ízletes gránátvörös borocskát.


Farsangi fánk - lekvárosFarsangi szalagos fánk
(Édesanyám receptje szerint)

50 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 5 dkg porcukor, 5 dkg vaj vagy margarin, 2 tojássárgája, 1 kis pohár rum vagy pálinka, reszelt citromhéj vagy vanillin, csipetnyi só, tej. A sütéshez bőven olaj, legalább 1 liternyi.

Egyszerű kelt tésztát készítünk sűrű kovásszal, a tojássárgákkal, kevés vajjal vagy margarinnal és annyi langyos tejjel, hogy lágy, kalács állagú tésztát kapjunk. A tésztát fakanállal, géppel vagy kézzel, nyitott ujjakkal addig verjük, amíg az sima, hólyagos nem lesz és elválik a kéztől, edény falától.  Ezután a tésztát megszórjuk liszttel, letakarjuk és langyos helyen, jó másfélszeresére kelesztjük. Majd liszttel meghintett deszkára borítva, kezünkkel ujjnyi vastagra nyomkodjuk, fánkszúróval, vagy vizespohárral kiszaggatjuk és letakarva még kb. ½ órát kelesztjük. Vigyázzunk arra, ha a tészta túlkel, nem lesz szalagos! A tésztát langyos alapanyagokból (lisztből, tejből, vajból) készítsük el és a helyiség se legyen hideg.

A megkelt fánkokat bő, középforró zsiradékban, lehetőleg olajban sütjük ki. Ha túl forró az olaj akkor a fánk belseje nyers marad. Ha sok tésztát teszünk az olajba akkor a fánkok nem tudnak rendesen megnőni és nem lesznek szalagosak. Ügyeljünk arra is, hogy a megkelt fánkok  felső része kerüljön először az olajba. A sütés kezdetén fedjük le fedővel, majd amikor az alsó részük megpirul, fordítsuk meg a fánkokat és most már fedő nélkül sütjük szép pirosra.
A kisült fánkokat szűrőkanállal szedjük ki több rétegű törlőpapírra. Még forrón szórjuk meg vaníliás porcukorral és még melegen tálaljuk barack-, málna-, ribizli-, áfonya ízzel. (A megmaradt olajat ételek készítéséhez felhasználhatjuk.)


Cseh-fánk (tarkedli vagy talkedli) vagyis egérke

50 dkg liszt, 2 dkg élesztő, két tojás, ½ dl tej, 10 dkg cukor, késhegynyi só, olaj a kisütéshez, a tálaláshoz savanykás (sárgabarack, ribizli, málna, áfonya stb.) dzsem.

A liszt közepén egy mélyedésbe öntsünk 2 dl langyos tejet, morzsoljuk bele az élesztőt 2 dkg cukorral és kissé kelesszük meg. Ezután a kovászhoz keverjük a két tojás sárgáját, a sót és a többi tejet és fakanállal alaposan felverjük. Egészen lágy, gyenge tésztát kell kapnunk. Ruhával betakarjuk és langyos helyen kb. ½-1 óra hosszat kelesztjük. A tésztába óvatosan belekeverjük a 2 tojás keményre vert habját, ismét kelesztjük néhány percig. Ezután a tésztát kiolajozott tarkedli- illetve tükörtojássütőbe, vagy forró bő olajba szaggatjuk kanállal, és nem túl gyorsan, mindkét oldalát pirosra sütjük.

(Ha négy személyre készítjük, mindkét fánknál a fele mennyiség is elegendő.)

További olvasnivaló

Papilláris vonalak (bőrlécek)

A bőr két főrétegét - a felhámot az irhával - rengeteg apró kis csap, úgynevezett papilla kapcsolja össze. A papillák száma az érintésre, fogásra szakosodott testrészeken - elsősorban a...

Folytatás...

Csökkenti az éhséget, szabályozza a vérc…

A krómról sokáig csak azt tudtam, hogy kékesfehér, fényes elem, amit azért használnak fel ötvözetekben, mert védelmet nyújt az időjárási viszonyokkal szemben, ellenáll a rozsdásodásnak, gátat vet a korróziónak. Noha...

Folytatás...

A káposzta fájdaloműző, bódító ’unokates…

Noha e növény (Papaver somniferum) őshazája a régészeti kutatások szerint valószínűleg KisÁzsia, pontosabban a mai Törökország területe lehet, az eredetét, a teremtését illetően – rendkívül kifejező és tanulságos volta miatt...

Folytatás...

Anna kézelemzése

A kezek szilárdnak, rugalmatlannak tűnnek, ami arra utalhat, hogy gazdájuk nehezen alkalmazkodik a hirtelen, váratlanul jött helyzetekhez, eseményekhez. A valóság talaján élő emberként meglehetősen keményfejű, konzervatív. Mély érzéseiről nem szívesen...

Folytatás...

Útban Srinagar felé

Nagyobb térképre váltás Dzsammuból kiérve kezdetben lankás dombok, zöld erdők között haladunk. Az út szélén bámész, kurkászó majmok merednek ránk, figyelik, vajon merre megyünk. Lassan húzunk felfelé. A...

Folytatás...

Fokhagyma

A Közép-Ázsiából származó fokhagyma az egész világon jól ismert fűszer, gyógyszer, ajzószer, sőt varázsszer is. Régi füveskönyvekben, mint bujaságra serkentő szer szerepelt, de feltételezték róla, hogy képes meggyógyítani a...

Folytatás...

Hogyan szabadultam meg az öregujjam benő…

Nemrég ismét - sokadszor - benőtt az öregujjam körme, de most már tudom, miként kell fájdalommentesen eltávolítani. Azonban, míg idáig eljutottam, nem egyszer alaposan megkínzott a húsba nőtt körmöm, és...

Folytatás...

Munkahelyen végezhető gyakorlatok

  A hátizmot erősítő gyakorlathoz álljunk háttal a falhoz egy lépés távolságban, tenyerünket helyezzük a falra, majd karunkat teljes erőnkből feszítsük hátrafelé. Könyökünk nyújtott legyen a gyakorlat végzése közben...

Folytatás...

Az óceánok vándora - az albatrosz

A kampós csőrű - főleg halakkal táplálkozó - albatroszok a legnagyobb úszóhártyás lábú madarak. Egyes fajainak szárny-fesztávolsága eléri a 3 és fél métert. Elsősorban a déli félteke óceáni területein élnek...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?