A+ A A-

A fejemre csinált egy madár. Mit mond róla a hagyomány?

  • Közzétéve itt: Hiedelmek, babonák


Üdvözlöm!

Kérdésem volna egy babonával kapcsolatban. Városi vagyok és felénk nemigen babonások az emberek, de a napokban falun jártam, és röptében a fejemre csinált egy madár. Tiszta ideg lettem, mert kellemetlen dolog, de az emberek örömködtek, hogy nagy szerencse fog érni. Van erről tényleg valami népi hagyomány vagy csak vigasztalni akartak?

Tisztelettel: HG


Kedves HG!

Én is jártam Önhöz hasonlóan, Lőcsén sétálva engem is „megtisztelt” egy galamb, de nem a fejemre kaptam az áldást, hanem a ruhámra. Akkor nem gondoltam a szerencsémre, kizárólag csak a blézeremen lévő folt izgatott és az engemet megmosolygó emberek. De van, amikor én is azonnal a szerencsémre gondolok, ugyanis van két spánielem, s amikor reggeli teendőim egyikeként, miközben a kertből összeszedem, amit elpottyantottak, olykor előfordul, hogy belelépek egy-egy "hasonmásba", ilyenkor mindig az a bizonyos szerencse jut az eszembe.

Eltekintve a személyes sztoriktól, valóságalapja aligha lehet a szerencsének, mert ehhez inkább negatív dolgok kapcsolódnak, és itt elsősorban nem a ruha elszennyeződése, s a ruhán hagyott folt esnek latba, hanem a madárürülék által terjesztett betegségek, amelyek igazán gondot okozhatnak.

Azt, hogy ha egy madár véletlenül ránk hullajtja ürülékét, számos kultúrában szerencsésnek tekintik. Különösen a szláv népeknél elterjedt ez a hiedelem, de a távol keleten is pozitív várakozás kapcsolódik ehhez az „eseményhez”. Az utóbbira talán az lehet a magyarázat, hogy egyes madarak - pl. a fülemüle - ürülékéből Koreában, Japánban régen szépítőszert, kozmetikumot állítottak elő. Mások szerint vallásos gyökerei vannak e hiedelemnek, ugyanis a mitológiai istenek gyakran madarak képében jelentek meg, ezért megtiszteltetésnek, szerencsésnek számíthatott "kiválasztottnak" lenni, vagyis az istenekből származó „anyaggal” való érintkezés.

Üdvözlettel: RE

További olvasnivaló

Szemölcsök IV. - Babonás népi gyógymódok

Az emberek nemcsak a szemölcsök eredetére, létrejöttükre voltak kíváncsiak, hanem kezelésük, gyógyításuk, eltüntetésük módjára is számos rituálét, különleges módszert alakítottak ki. A változatos praktikák között szerepelt a ráolvasás; a...

Folytatás...

A tél közepéig se hó, se hideg - Máskor …

A média úgy ír és számol be a mostani - a 2013-14-es - évforduló enyhe, szinte tavaszias időjárásáról, mintha egyedülálló jelenség lenne. Valóságos csodaként írják le, hogy többfelé havazott az...

Folytatás...

Fekve végezhető torna

  Feküdjünk hanyatt a szoba padlóján, húzzuk fel térdünket, majd talpunkat teljes erőből - hat másodpercig - feszítsük a falnak vagy egy stabilan álló szekrénynek. A láberősítő gyakorlat alatt...

Folytatás...

Törökország – ’A vendégszeretet a legdrá…

  Nagyobb térképre váltás   Geredénél délnek fordulunk. A csalitosban csörgedező kristálytiszta patak jó darabon elkísér minket. Ahány fa, bokor, annyiféle zöld szín, az előző napi esőtől valamennyi kivirult. A záport ma sem...

Folytatás...

A gyömbér nemcsak gyógyító fűszer, de a …

A Délkelet-Ázsiában őshonos gyömbér, étkezési és gyógynövényként egyaránt hosszú múltra tekint vissza, már a nyugati világ is legalább 3000 éve használja. A görögök és a rómaiak révén terjedt el Európában...

Folytatás...

Verejtékezés

Valamennyien izzadunk, azonban - a nehéz fizikai munka, vagy a sportolás, testedzés kivételével - kevés esetben tudjuk az okát, vagyis azt, hogy az izzadást valójában a testünkbe beépített klíma rendszer...

Folytatás...

Az ujjtövek ívrajzolata

A karakter erejére és egyéb személyiségjegyeire következtethetünk abból, ahogyan az ujjak beágyazódnak a tenyérbe. Ezért kézelemzés közben érdemes egy pillantást vetni arra a vonalra, melyet az ujjak legalsó redői képeznek...

Folytatás...

Íny – tények és hiedelmek

Régen úgy tartották, hogyha a fogínyek látszanak, az a hamisság, csalárdság egyértelmű jele. Afrikában viszont kékes színű ínytől óvtak, azt mondták, akiknek ilyen az ínyük, a harapásuk mérgező. Mások a...

Folytatás...

Sikandra és Akbar császár

Agrát elhagyva gondolataim minduntalan visszakanyarodnak a Sír Palotához. Nem befolyásolnak, de mégis eltöprengek Ludviáni urdu költő Tádzsról írt sorain: „Kedvesem fordítsd el tekinteted a márványpalota pazar szépségéről, kihívó gazdaságáról...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?