A+ A A-

Már ősidők óta ismeretes a sokujjúság, a polidaktilia.

  • Közzétéve itt: Tenyerünkben a jövő? - Riportkönyv

 

Dr. Métneki Júlia
biológus, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa

 

A tenyér-bőrlécrajzolat már az embrionális élet második, harmadik hónapjában kialakul, és az egész élet során változatlan marad. Miután ez egy öröklött sajátosság, állandósága és egyedisége miatt szívesen alkalmazza a genetika és az antropológia. Önmagában azonban nem sokat mond. Tulajdonképpen csak kiegészítő diagnosztikai jellegű. Bizonyos kórképekre, elsősorban a kromoszóma-rendellenességekre van egy jellemző bőrléctípus. Ha ez megtalálható, akkor a feltételezett betegségről segítséget ad arra vonatkozóan, hogy a betegség fennáll vagy sem.

Ebből a szempontból legelterjedtebb a Down-kór, az úgynevezett mongoloid idiotizmus megállapítására használatos vizsgálati módszer. Ennek a vizsgálatnak a lényege, hogy különböző sajátosságok alapján egy speciálisan összeállított pontrendszer segítségével el lehet dönteni, hogy a lenyomat Down-kóros betegtől származik-e vagy sem. A hibalehetőség mindössze 3 százalékos.

A lenyomatokat, hasonlóan a daktiloszkópiához, mi is festékkel készítjük. Nagy előnye a drága, a munka- és időigényes laboratóriumi vizsgálathoz képest, hogy az eljárás gyors, egyszerű és olcsó.

A Down-kórra jellemző: az átlagosnál sokkal szélesebb tenyér, pici tömpe ujjakkal. A szokásos kézhajlítóredő helyett keresztben csak egy harántredő, az úgynevezett négyujjas vagy majomredő található a tenyérben. Ez a redő vagy az egyik, vagy mindkét kézen meglelhető. Az is rendkívül jellemző, hogy a kisujjon csak egy hajlítóredő található, mivel a kisujj középső ujjperce elcsökevényesedett. Ez ugyancsak előfordulhat mindkét kézen.

Amíg a normál populációban a majomredő csupán 3 százalékban fordul elő, addig a Down-kórosoknál ez az arány lényegesen magasabb. De a különböző ujjbegymintáknál is a normál populációban szintén ritkábban fordul elő például az, hogy a második ujjon úgynevezett ulnáris irányítottságú hurok fordul elő, viszont a negyedik és az ötödik ujjon pont az ellenkezője, a radiális irányítottságú hurok található. A betegség jellegzetessége továbbá, hogy a hüvelykujjpárnán az átlagosnál jóval több mintázat látható. Tipikus például a gyöngyfüzérrajzolat, ami szintén nem fordul elő a normál populációban. Ezenkívül van egy másodlagos redőzet, tehát a szokásos hajlítóredőn kívül sok-sok pici, apró vonal látszik. A másodlagos redőzet a koraszülöttekre nagyon jellemző, tehát az éretlenséget jelöli, ez az egészséges embernél csaknem kizárt.

Az előbb felsoroltak nemcsak a Down-kórra jellemzőek: például ha valakinek van egy majombarázdája, az még nem jelenti azt, hogy az illető Down-kóros. Ezért hangsúlyoztam, hogy önmagában ez a módszer nem sokat mond, csak diagnosztikai segítséget jelent.

Egyéb betegségeknél, mint például a rubeola-szindrómánál is, megfigyelték a majombarázdához hasonló hajlítóredőt, az úgynevezett Sydney-vonalat. Ha a mama a terhesség ideje alatt rubeolás fertőzésen esett keresztül, a kisgyerek kezén látható jegy ez a Sydney-vonal. Ha ez a vonal megtalálható, és ha a rubeola-szindrómára jellemző több jegy is, akkor valószínűsítheti a betegséget. Tehát könnyebb felállítani által a kórképet.

Én ikerkutatással foglalkozom, és a kutatási területemen is hasznosítjuk a daktiloszkópiában használatos bőrlécrajzolat-vizsgálatot. Például, ha ikreknél lenyomatot készítünk, a lenyomat alapján el lehet dönteni, hogy az ikerpár egy- vagy kétpetéjű. Az egypetéjű ikrek bőrlécrajzolata sokkal jobban hasonlít egymáshoz, mint a kétpetéjű ikreké.

Nincs két ember, akinek azonos lenne a tenyérmintázata, így van ez az egypetéjű ikreknél is, hogy náluk sem százszázalékosan egyforma a tenyérrajzolat. Mondjuk annyira hasonló, mint amennyire az ember bal és a jobb keze hasonlít egymásra.

A szakdolgozatomat 1970-ben ebből a témából, az ikercsecsemők bőrlécrajzolatáról akartam megírni, de sajnos ez nem sikerült, mert csak a szakvizsgám után vezették be az ikernyilvántartást. Újszülöttekről egyébként nagyon nehéz lenyomatot venni, mert túl pici a tenyerük, ez általában egyéves koruk körül már könnyebb. Végül is a szakdolgozatomat az értelmi fogyatékosok bőrlécrajzolat-vizsgálatról írtam.

Az emberi tenyérben a fővonalak az élet során változatlanok, viszont a másodlagos redők sokat változhatnak. Azoknak a kezén, akik komoly fizikai munkát végeznek, ez a jelenség jobban megfigyelhető.

A bőrlécrajzolatokat mind az orvostudományi, mind az antropológiai kutatásokban hasznosítják. Nemrég végeztünk vizsgálatot különböző típusú szkizofrénes betegeknél. Persze ezeknél a vizsgálatoknál lényeges, hogy a betegségnél mi okozza a változást. Ha örökletes, akkor ez valamilyen formában tükröződik a bőrlécrajzolatban.

A közeljövőben kezdjük meg, holland együttműködéssel, az “óriásbéllel” születettek vizsgálatát. Feltételezhető, hogy a tenyérnyomatokban kimutatható lesz valamiféle összefüggés, ami a méhen belüli károsodásra utal.

Már ősidők óta ismeretes a sokujjúság, a polidaktilia. Ez a rendellenesség örökletes. Ha valamelyik szülőnél megtalálható, akkor nagy valószínűséggel öröklődik a következő generációban is, de felléphet mutációként, akkor viszont nem örökölhető. A sokujjúság mind a kézen, mind a lábon megfigyelhető. Többnyire a kisujj vagy a hüvelykujj oldalán no ki ez a többletujj. Lehet egészen kicsiny bőrképződmény, de lehet rendes csontozatú ujj is. Egyszerű műtéttel eltávolítható.

Ilyen csökevényes pluszujjal született Ady Endre. Több versében találunk utalást a “táltosok átkos sarjára”.

Régen különleges jelentőséget, isteni eredetet, mágikus hatást tulajdonítottak a többletujjnak. A sokujjúságot a kiválasztottak (papok, jósok, sámánok vagy táltosok) külső jegyének tekintették. Pedig nem kell ahhoz zseninek lenni, hogy valaki hat-hat ujjal jöjjön a világra, vannak egyszerű hétköznapi emberek, akik pluszujjal születnek.

De most térjünk át a nem genetikával foglalkozó kérdésekre:

Még nem jósoltattam, és horoszkópot sem készíttettem. Az újságokban megjelenőket átfutom, de eddig kevés rám vonatkozó dolgot találtam.

Érdekes, hogy én az Ikrek havában születtem, és én magam is iker vagyok, ezenkívül ikerkutatással foglalkozom. Ebben a jegyben, ha van is olyan, ami rám jellemző, az nagyon elenyésző. De folytatom a sort: a férjem ugyancsak az Ikrek jegyében született, és állítólag az azonos jegyűeknek nem szabad párkapcsolatot létesíteniük. Erre mi rácáfoltunk.

Nem tudom, hogy melyik az én uralkodó bolygóm.

Az asztrológiáról különben az a véleményem, hogy nagyon egyoldalú, öncélú “tudomány”, hiszen az emberi tulajdonságokat csak a csillagok állása szerint osztályozza. Én mindenképpen tudománytalannak tartom.

Vitatott például a születés vagy a fogamzás kérdése. Véleményem szerint a döntőbb mégis a fogamzás pillanata lenne, azt viszont nagyon nehéz megítélni, mivel többórás eltérés is lehet, eközben a csillagok helyzete is változik. A horoszkópok karakterre vonatkozó megállapításai nem veszik figyelembe az ember nemét sem, azt, hogy az illető nő-e vagy férfi. Nem tulajdonít továbbá fontosságot a környezeti hatásoknak, a kulturális-szociális adottságoknak, ami pedig lényegesen döntőbb és meghatározóbb, mint a csillagok állása.

Én azt hiszem, hogy az emberekben ősidők óta él az önmegismerés és a sorskifürkészés vágya. Ezt a kíváncsiságot elégítik ki az okkult tudományok. Nehéz helyzetben kényelmesebb dolog egy horoszkópot készíttetni, kártyát vetni, vagy akár tenyérjóshoz elmenni, mint szembenézni a valósággal, felelősséggel vállalni a döntés kockázatát. Az emberek manapság elbátortalanodtak, döntésképtelenekké váltak, ehhez nyújt segítséget a misztikum.

A tenyérjóslásról mindössze annyit tudok, amit eddig a magazinokban olvastam, például tudom, hogy életvonal, szívvonal, sorsvonal látható a tenyérben. A tenyér különböző vonalai alapján sok mindent megállapítanak az emberről.

És végül a hitről. Nekem a hit nem a vallásos értelemben vett hitet jelenti. Engem a szüleim nem istenhitre neveltek. Az én hitem más. Én hiszek a családomban, hiszek a férjemben, hiszek a szeretetben, és nagyon szeretnék hinni a munkám értelmében.

 

 

További olvasnivaló

Indiában szültem a fiamat

Pár évvel gyermeke születése után, már itthon készítettem riportot a konzul feleségével, Jári Melindával, „Indiában szültem a fiamat” címmel. Nagyon érdekes dolgokat tudtam meg tőle.Indiában rengeteg tévhit van forgalomban, amelyekkel...

Folytatás...

Lia kézelemzése

Az első ránézésre még jó minőségűnek tetsző képek, a valóságban homályosak, egyáltalán nem élesek. Különösen igaz ez a balkézről készített felvételekre. Elmosódottak a vonalak, például az életvonalat csak a...

Folytatás...

Fokhagyma

A Közép-Ázsiából származó fokhagyma az egész világon jól ismert fűszer, gyógyszer, ajzószer, sőt varázsszer is. Régi füveskönyvekben, mint bujaságra serkentő szer szerepelt, de feltételezték róla, hogy képes meggyógyítani a...

Folytatás...

Kalandom a bórral

A megszokott patikámban egyszer megkérdeztem, árulnak-e a bórt. A bór hallatán a gyógyszerész furcsán nézett rám, mert rólam, mint törzsvevőről nem feltételezte, hogy borissza lennék. Én is furcsán néztem rá...

Folytatás...

Smith1978 kézelemzése

Mivel a kézfejéről készült felvételeken nem húzta eléggé szét az ujjait, a tenyérképeken pedig nem zárta teljesen össze őket, fontos információk hiányoznak számomra a kézelemzés elkészítéséhez. Például nem tudom megbízhatóan...

Folytatás...

Manó kézelemzése

  A tenyere, mely széles, tömör, az ujjaihoz képest meglehetősen nagyméretű, egy tevékeny, energikus, mozgékony embert ábrázol, aki szenved a szobai bezártságtól, szívesebben választja a szabad levegőn való tartózkodást. Ugyanakkor ez...

Folytatás...

Törökország - Noé is járt az Ararátnál

  Sajnos ezután szomorúbb arcát mutatja felénk az ország. Szívszorító látvány összedőlt házaival, vörös félholdas sátrakba telepített lakóival, a magas hegyekkel övezett, földrengés-sújtotta Erzincan. A városnak nincs műemléke, mert az 1939-es...

Folytatás...

A varázslatos és gyógyító ürülék

  Noha a legtöbbünk undorral fordítja el a fejét, és messze ívben kikerüli, ha találkozik vele, nem szabad elfelednünk, hogy a népi gyógyászat - a korábbinál ugyan jóval szűkebb körben -...

Folytatás...

A hüvelykujj tőperce - más néven ténár v…

Vénusz-dombnak, illetve ténárnak a hüvelykujj alatti párnát nevezik. Mivel a Vénusz a nőiességet, a testi szépséget, a szerelmet, a vonzalmat, az egyensúlyt, a harmóniát, a jó ízlést reprezentálja, a...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom