|
A hiedelmek, hagyományok, a múltunkban gyökerező népszokások, ha csökkenő mértékben is, színesítve kultúránkat, jelen vannak mindennapi életünkben. A betegségről és gyógyításáról, a rossz és a gonosz elhárításáról, a bajok megelőzéséről, a szerencséről és szerencsétlenségről szóló hiedelmek némelyike ma is megfordul a fejünkben, és még ha nem is vesszük őket komolyan, nem bújhatunk ki hatásuk alól. Olykor bizony - ellentmondva a józan észnek – előfordul, hogy irracionális elképzelésekhez ragaszkodunk. Talán azt akarjuk ezzel megmutatni, hogy nem vagyunk hajlandók beletörődni, hogy teljesen eluralkodjanak fölöttünk a tudomány és a szigorú tények. A hagyományok, hiedelmek és babonák minden korban fontos szerepet játszottak az emberek életében, valamennyi vallási rendszer hajlott rá, hogy ezekkel színesítse tanait. Az egyik ember a Bibliát tanulmányozva kap tanácsot a problémájára, a másik a Korántól várja ugyanezt. Ami az egyiknek hihető, a másiknak babona. Nagy Konstantin a pogányokat tartotta babonásoknak, míg Tacitus a keresztényeket bélyegezte meg ezzel. A muszlimok és a protestánsok visszatetsző babonaságnak tekintik a keresztényeknek az ereklyéik, szentjeik és képeik iránti tiszteletét. Ugyanakkor a keresztények a sok istenben hívő hinduk szokásait tartják valószerűtlennek. Valamennyi nagy vallás (világvallás) elítéli az ausztráliai benszülöttek totemimádatát. Az ateisták szemében pedig mindenféle vallásban való hit babonának minősül. Ugyancsak a képzelet szüleményei a különböző népek mitológiái, mítoszai, meséi és legendái, hiedelmekkel átszőttek a világ keletkezéséről, az istenekről, isteni származású hősökről, szentekről, természetfölötti adottságú, élethű cselekedetű emberekről, különleges lényekről, szörnyekről, természeti csodákról, tüneményekről szóló elbeszélések, leírások. Bizonyos népi hiedelmek, mint például a szellemek létezése, jelenléte, a rontás, szemverés, vagy az amulettek, talizmánok viselése a világ minden részén megtalálhatók. Világszerte elterjedtek bizonyos jövendölési, jóslási szokások, a nevezetes eseményekhez – születés, házasság, költözés, halál stb. –, valamint nevezetes napokhoz, ünnepekhez (Karácsony, Húsvét, Újév, napfordulók, szentek napjai stb.) kapcsolódó szertartások, népszokások. Mindezek mellett az emberek fantáziáját mindig megmozgatta a számukra megmagyarázhatatlan, a földi eseményekre, történésekre ható, félelmetes, titkos erők működése. Így alakultak ki például az időjárásra vonatkozó, a természeti jelenségekkel, katasztrófák megelőzésével összefüggő, az égitestek járásához kapcsolódó rítusok, népszokások. A könyv, amely a vallási keretek figyelembevétele mellett különféle néprajzi és mitológiai elemeket is feldolgoz – korokat, vallásokat, kultúrákat felölelve – az egész világra kiterjedően, lexikon-szerűen foglalja össze a hiedelmeket, hagyományokat, babonákat, népszokásokat, több mint ezer címszóban, közel kétmillió karakter terjedelemben. E gyűjtemény azonkívül, hogy útmutatóként és eligazításként szolgál az érdeklődőknek a hiedelmek, népszokások sokaságában, jelentős ismeretterjesztést is nyújt, hisz szórakoztatva bővíti az olvasó ismeretanyagát, észrevétlenül tanít, bevezet a képzeletek szülte sokszínű, érdekes világába, mely remélhetőleg még sokáig kultúránk része marad.
A nyolcvanas évek vége felé, amikor egy csapásra megnőtt az asztrológiával foglalkozó könyvek száma, egy borongós őszi délelőtt, a Magyar Rádió pagodájában, kávéivás közben ötlött eszembe, milyen óriási érdeklődésre tarthatna számon egy tenyérjóslásról szóló könyv. Ugyanis ez a téma is több mint fél évszázadig tiltólistán volt, dr. Kosutány István Tudományos gyakorlati kéz-tana például 1937-ben jelent meg. Erről a jelenségről a „Tenyerünkben a jövő?” című könyvünk bevezetőjében a következőket írtam: „A miszticizmus és az okkultizmus manapság mintha új erőre kapott volna. Reális, materiális világunkban egyre gyakrabban emlékeztetnek sajtóban, rádióban, Tv-ben arra, hogy léteznek kártyavetők, álomfejtők, tenyérjósok, asztrológusok. Az e témákról megjelenő könyvek szinte pillanatok alatt elkelnek, már-már hiánycikknek számítanak. Különféle magazinok rendszeresen közölnek horoszkópokat, újabban számítógéppel is készítenek jóslatokat. Az embert hajtja a kíváncsisága, ezért megveszi az erről szóló könyveket, újságokat, hallgatja a riportokat. Horoszkópot olvas, készít vagy készíttet, fejti álmait, kávézaccból vagy kártyából jósoltat, természetfeletti erőktől vár csodát, s ha valaki ért a tenyérből olvasáshoz, hát vizslatva böngészi tenyerének rajzolatát. Noha a titokzatos jövő lehetőségét legtöbbünk nem veszi komolyan, de mégis izgató elszakadni a valótól, megkísérelni a jövőbe látást.” A könyv megszületésének körülményeit, riportjait a témák között a „Tenyerünkben a jövő” cím alatt olvashatják.
"Indiában megismerkedtem néhány tenyérjóssal, akik olykor meghökkentő dolgokat állítottak rólam. Megdöbbentett, hogy ismeretlenül tudnak titkos álmaimról, elvetélt terveimről vagy épp voltbetegségeimről. Nem fért a fejembe, mindez hogyan lehetséges: álmélkodtam, csodálkoztam a hallottakon. Racionális nevelést kapott elmém sehogy sem értette, vajon honnan tudják, honnan szedik információikat, miből következtetnek a beteljesültre, a helytállóra. Azóta sem hagy teljesen nyugodni a kérdés, továbbra is izgat a talány, annyira, hogy még még az első utam alkalmával elhatároztam: mindent, amit csak lehet, meg akarok tudni e témáról. A külföldön, főleg Indiában fellelhető szakirodalom könyveiből tucatnyit beszereztem, megszállottan kutattam-kerestem, vetettem bele magam ebbe a titokzatos, sok vihart kavaró "tudományba"." [Részlet a könyv előszavából]
A numerológiát az okkult tanok egyik legősibb formájának tartják. Nem is csoda, hiszen nagyon valószínű, hogy a számokat már az őskorban felruházták mindenféle misztikus erővel, rejtelmes, földöntúli képességekkel. A zsidó-keresztény számmisztika elsősorban az ókorban élt Püthagorasz tanításain alapszik, e tanokból nőtte ki magát a numerológia két fontos ága, a keresztény gnózis és a zsidó kabbala, de szinte minden vallás szakrális szövegeiben találunk példákat a számok és az isteni gondolatok összefüggéseire. A Koránban minden szónak hétféle az értelmezése, Mezopotámiában pedig a hét bolygót hét istenséggel azonosították. Mindezek tudatában talán nem túlzás azt állítani, hogy akinek sikerül elsajátítani a numerológia helyes használatát, az nemcsak magáról és másokról fog többet megtudni, új információkhoz jutni, de képes lesz megfigyelni a különböző karmikus típusokat is, s ennek segítségével ki tudja majd választani a fontosabb találkozások, vállalkozások vagy események szerencsés napjait is.
Ma már léteznek olyan biztosító társaságok, melyek az életbiztosítás megkötése előtt a szerződő fél tenyér- és ujjrajzolatát is megvizsgáltatják. Nyugaton a kórházakban nemcsak a csecsemők lábáról, hanem a tenyerükről is lenyomatot vesznek. Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen a kéz tanulmányozása révén - bizonyos genetikai rendellenességek mellett - számos mentális és fizikai betegség is felismerhető. Az időben felderített kórisme alapvető jelentőségű az alkalmas gyógymód meghatározásában. Vannak esetek, amikor a vér-, vizeletvizsgálat, de még a röntgenkép elemzése sem elegendő a helyes diagnózishoz. A kézteszt ilyenkor még az orvosnak is segítséget nyújthat. A kézdiagnosztika legfőbb jelentősége azonban a prevencióban van, a kéz jelei és vonalai ugyanis sokkal hamarabb mutatják bizonyos betegségek bekövetkeztének valószínűségét, egyes gyanús jelek a kézen már akkor észrevehetők, amikor a szokásos vizsgálati módszerek még semmit sem fednek fel. Egy időben végzett, jó kézelemzés lehetőséget nyújt a betegség megelőzéséhez, s ezáltal nagy mértékben hozzásegít az egészséges élethez.
Valamennyien együtt élünk a tenyérrajzolatunkkal, kezeink gondos elemzésével igen hasznos információkat nyerhetünk magunkról. Olykor előfordulhat, hogy nem tetszik, amit találunk, ez azonban sohse szegje kedvünket, hiszen számos területen javíthatunk életkilátásainkon. Egyáltalán, van valami értelme előrelátni a jövőben várható trendeket? Ha ezek korrigálhatók, a válasz egyértelmű igen; ha pedig nem, akkor fölösleges aggódnunk. Az olyan kérdésekre, mint "Boldog leszek?" nem adható határozott igen vagy nem válasz, sokkal hasznosabb annak megállapítása, hogy egy adott tenyér-rajzolattal miképpen lehet az ember a legsikeresebb, milyen módon tudja leginkább megvalósítani céljait. A kézelemzés legfontosabb része az olyan területek számbavétele, amelyek megerősíthetők, azaz pozitív módon megváltoztathatók. A legtöbb kudarc ugyanis abból adódik, ha a képességeinket túl sok irányban kívánjuk fejleszteni. A tendenciák megállapításában támpontot jelenthet számunkra, ha az időben egymást követő tenyérlenyomatokból sikerül valamilyen változást azonosítanunk a vonalakban, vagy a karakterjegyekben. Ám a helyzetünkön ténylegesen csak akkor tudunk javítani, ha ezt a passzív kezünkről leolvasható örökölt képességek lehetővé teszik a számunkra. A karakter-analízis, az örökölt és szerzett képességek megállapításának a legfőbb haszna az, hogy segítségével meghatározható milyen életpályát érdemes követnünk, mely területeken számíthatunk maximális sikerre.
 |
Rosta Erzsébet - Rábai Attila: Csalo! Csalo - Autóval a Bengáli öbölig |
„Felszabadultan lélegzünk fel, amikor Tompánál átlépjük a határt, gyerekesen örvendünk, hogy sikerült épségben megúsznunk ezt a nem mindennapi vállalkozást. Magyar földön egy csapásra elillan összes sérelmünk, oldódik görcsünk, jókedv költözik szívünkbe. Nem kevés megpróbáltatást leküzdve, hetvenhét nap után végre hazaértünk! Hullafáradtan szállunk ki a kocsiból, 25 000 kilométerrel a hátunk mögött, egy biztosítás nélküli kölcsönautóból. Véget ért veszélyes utunk, ám ahogy múlnak a napok, kipihenten, nyugodt idegekkel, békés lélekkel másként látjuk a történteket, kifejezetten jó visszapörgetni az eseményeket. A frissen átélt izgalmak helyét élmények töltik be, az ingerek, benyomások kezdenek tapasztalattá kristályosodni, a részletek egésszé összeállni. Sőt mostanában egyre többször azon kapjuk magunkat, hogy megint Indiába kívánkozunk...”
 |
Rosta Erzsébet: Vegetáriánus konyha Indiában |
Könyvünkkel nemcsak az indiai vegetárius konyha mesterfogásaiból adunk ízelítőt, hanem olyan érdekes témákat is tárgyalunk, mint a vegetáriánusok részaránya, az ahimszá kialakulása, a kasztokra vonatkozó étkezési szokások, az indiai étkezés ethosza. Ezenkívül bepillanthatunk a regionális konyhaművészetbe és ízelítőt kaphatunk az étkezési szokásokról is. A recepteket érdemes kipróbálni, kiegészíthetjük vele étrendünket, hisz olcsóságuk mellett táplálóak, nem puffasztanak, elkészítésük könnyen elsajátítható, nem is túl munkaigényes, alapanyagaik pedig ma már nálunk is beszerezhetők.
 |
Rosta Erzsébet: Kínai kézdiagnosztika |
A hagyományos kínai orvoslás felfogása szerint az emberi test szerves egységet alkot, s a belső szervekben végbemenő köros változások kifejeződhetnek a testfelszín szöveteiben. Amikor valamelyik szabályozó rendszer meghibásodik, vagy abban patologikus változás következik be, akkor a szervezet a problémával vagy a betegséggel érintett tartományba információt küld. Ennek következtében a kézben - ahol ezek az "üzenetek" felhalmozódnak - a különféle betegségek azonosíthatók. Az ember állandó anyagcserét folytat; ennek legközvetlenebb módja a légzés és a táplálkozás. Az anyagcsere rendellenességeinek nyomai megjelennek a kezeken. Például a nem megfelelő táplálkozás - amely a gyomorral és a belekkel kapcsolatos betegségek kiváltója - a test zsíranyagcseréjének rendellenességét okozhatja. Ha a vérben túl sok a zsír, a fölösleges zsírszemcsék kicsapódnak, és dombokat alkotva összegyűlnek a tenyérben, amitől a vonalak is abnormálissá válnak. A légzési funkció rendellenessége a test kémiai egyensúlyát borítja fel, amely a tenyérfelület sav-bázis területén eredményez változást. A savas szervezetűek általában olyan betegségekre hajlamosak, mint a magas vérnyomás, érelmeszesedés, agyvérzés, cukorbetegség, a lúgos összetételűek pedig alacsony vérnyomásban, asztmában, gyomorsüllyedésben betegedhetnek meg. Kötetünk az egyes betegségek korai tüneteinek felismerésében segít, hogy idején fordulhassnk orvoshoz.
 |
Rosta Erzsébet: Hindu tenyérjóslás |
Ellentétben a nyugati világgal, amely a tenyérjóslást babonának tartja, Indiában a kéz- és a testjelek vizsgálatát mindmáig komoly tudománynak tekintik. Az indiaiakat már jóval az időszámítás előtti időkben foglalkoztatta a tenyér vonalainak tanulmányozása, s noha a kézjóslás eredete tisztázatlan, feltételezhető, hogy a kiromantia szülőhazája India. A hinduk több ezer éves Védáiban utalás található a test- és kézjelek megfigyelésére. Az ősi szent írásokból kiderül, hogy az ember külső megjelenésének vizsgálatával foglalkozó fiziognómiai tudomány, a szamudrika sásztra részeként indult önálló fejlődésnek a tenyérolvasás, a háth szamudrika sásztra. A kezdeti irányelveket bölcs risik rendszerezték és fejlesztették gyakorlati tudománnyá. E könyv a Kárttikeja rendszert követi, azonban kizárólag csak a kézre, mindenekelőtt a tenyérre vonatkozó ismereteket tárgyalja. Ez a fajta tenyérjóslás elsősorban Dél-Indiában terjedt el, különösen kedvelt a Malabár- és a Kovalam-parton, ahol ma is sokan gyakorolják. Mivel a kéz kitüntetett szerve a testnek, ezért a tenyér vonalai, mint elsődleges indikátorok, speciális jelentősséggel bírnak. Ebből adódóan a hibátlan tenyérvonalak kedvező eseményeket, míg a hibásak az ellenkezőjét jelzik.
|
