|
Galton kutatásai révén megállapította, hogy az azonos etnikumú emberek ujjmintázata jobban hasonlít egymáshoz, mint a más népcsoportokban élőké. Vizsgálatait összegezve azt tapasztalta, hogy az emberfajták közül a mongoloidoknál az örvények száma több, míg az europidoknál a hurkok száma van túlsúlyban. A férfiaknál több örvényt figyelt meg, mint a nőknél, és a két kéz közül a jobb kézen fedezett fel több örvényt.
Cummins és Midlo 1943-ban, a Scotland Yard 5000 egyéntől származó ujjlenyomatát tanulmányozva, a vizsgált személyek közel 60%-ának - pontosan 55,89%-ának - a jobb hüvelykujján ulnáris hurkot regisztráltak, és mindössze 0,22%-ukon volt radiális a hurok. A bal hüvelykujjak 65,9%-án találtak ulnáris, és 0,20%-án radiális hurkot.
A. R. Hale (1951.) A tenyér bőrének morfogenezise az emberi magzatban című tanulmányában arról a megfigyeléséről számol be, hogy a gyűrűsujj rajzolatának fejlődése időnként megelőzheti a középső ujj mintázatának kialakulását, mivel a gyűrűsujjakon sokkal gyakoribb az örvények megjelenése, mint a középső ujjakon. Ezt összefüggésbe hozta a bőrpárnák méretével, valamint azzal, hogy a gyűrűs és a mutatóujjak közel azonos méretűek. Megfigyeléseivel több szakértő egyetértve, hasonló eredményt publikált. Gyakran talált örvényt a gyűrűsujjon, ritkábban a mutatóujjon. Az ulnáris hurkokat vélte a leggyakoribb ujjlenyomatoknak. Örvényeket legritkább esetben a kisujjakon, majd ezt követően a középső ujjakon talált. Hale azt is tapasztalta, hogy az örvények megszokottabbak a hüvelykujjakon, a mutatóujjakon és a gyűrűsujjakon.
Beryl Hutchinson (1967.) - Hale megállapításával megegyezően – ugyancsak hurkokat találta a leggyakrabban előforduló mintázatoknak, az örvény rajzolatokkal kapcsolatban pedig azt tapasztalta, hogy leggyakrabban a gyűrűsujjon fordulnak elő, de gyakran láthatók a hüvelykujjon és a mutatóujjon is.
Dr. Eugene Scheimann véleménye szerint a hurkok és az örvények az ujjlenyomatokon gyakoribbak, viszont a tornyos ívek a tenyérlenyomatokon fordulnak elő gyakrabban.
William J. Babler Az epidermális gerincek prenatális (születést megelőző) fejlődésének általános jellemzői című, 1990-ben megjelent tanulmányában arról számol be, hogy összefüggés van a tenyéri dombok alakja és a felhám barázda-mintázata között; nevezetesen a keskeny dombok az örvény típusokkal kapcsolatosak. Babler elképzelése szerint kapcsolat lehet a körömperc alakja és a rajzolatának típusa között, valamint szoros korreláció van a kéz csontváza és a bőrbarázda méretei között. Babler azt is felvetette, hogy a barázda rajzolat kölcsönös viszonyban van az alatta lévő csontvázzal. A csontosodás ideje szerinte feltehetően kulcsszerepet játszik a bőrrajzolat kialakulásában. Klinikai bizonyítékok támasztják alá, hogy a rövid körömpercek vagy a csontos részük megrövidülése következtében rövid ujjak esetében az ív bőrrajzolat a jellemző.
Dr. Gyenis Gyula (1993.) az ujjbegyi rajzolatok előfordulási tendenciáit tanulmányozva, arra a következtetésre jutott, hogy a mongoloid (sárga) emberfajtánál (kínaiak, japánok, mongolok, vietnámiak stb.) viszonylag nagy az örvények gyakorisága, az europidoknál (a fehéreknél) kisebb. A különböző rajzolatok eltérő előfordulásáról megállapítja, hogy más a tíz ujjon összesen, és más ujjanként. Az europidoknál például a leggyakoribb az ulnáris hurok (50-60%); majd az örvények következnek (30-40%); a radiális hurok, az ív és a tornyos ív gyakorisága pedig általában csak 1-3%. Tapasztalata szerint az örvények leggyakrabban a gyűrűs- és a hüvelykujjon fordulnak elő. Az ulnáris hurok gyakorisága a kisujjon a legmagasabb, itt más rajzolat csak elvétve fedezhető fel, de - a mutatóujj kivételével - a többi ujjon is gyakran előfordul. A radiális hurkok főleg a mutatóujjon jelennek meg, de itt viszonylag gyakran. Ívrajzolatok minden ujjon megtalálhatók, de - a mutatóujj kivételével - csak ritkán. A tornyos ívek viszont szinte csak a mutató- és a középső ujjon fordulnak elő, ám ott is csak elvétve.
Gyenis megfigyelése összecseng Galton eredményével, amikor azt írja, hogy "Arról sem szabad megfeledkezni, hogy jellegzetes különbség van a két kéz, valamint a férfiak és a nők kezei között is. A jobb kézen például nagyobb az örvények és kisebb az ulnáris hurkok gyakorisága, a balon pedig fordítva. Ugyanez a helyzet a férfiak és a nők között is, tehát a férfiaknál több örvény és kevesebb ulnáris hurok található, mint a nőknél." Az a megállapítása is megegyezik Galtonéval, miszerint a jobb kézen és a férfiak kezén több az örvény, kevesebb az ulnáris hurok, míg a bal kéz és a nők esetében ugyanez fordítva igaz.
|
