A+ A A-

Újévi ételek

  • Közzétéve itt: Jeles napok, ünnepek


Az újévi ételekhez elsősorban bőségvarázsló hiedelmek tapadnak, ezért az emberek ilyenkor különös gondot fordítanak az étrendjük összeállítására. Nálunk azért esznek sokan ropogós malacpecsenyét, mert a malac előre túrja a szerencsét, különösen szerencsésnek tartják megkaparintani a malac farkát. Kiskarácsonykor, ahogy a magyarok valaha az újév napját nevezték, nem árt lencsét is enni, mert ez jólétet ígér. Az italoktól beteg gyomornak a savanyú káposztás korhely leves használ. Süteményként a csörögefánk dívik. Régen az ünnepi asztalra a karácsonykor elültetett, kizöldellt búzát, egy imakönyvet és egy pénzzel telt erszényt tettek, hogy az újévet megáldja az Isten.

Tizenkét újévi szőlőszemNemcsak nálunk, hanem a világ más részein is az újévi ételeket hagyományosan szerencsét hozónak tartják, ezért készítenek gyűrűs, kör alakú süteményeket az év ciklusának befejezéseként, és az eljövő év teljességéért. A hollandok emiatt esznek Olieát Bollen nevű, fánkhoz hasonló süteményt újév napján. Az argentinok, kubaiak és az olaszok éjfélkor tizenkét gömbölyű szőlőszemet fogyasztanak el, és hogy az elkövetkező tizenkét hónap szerencsés legyen, minden szemnél kívánnak valamit. Más felfogás szerint a tizenkét szőlőszem, amelyet éjfélkor megesznek, az előző tizenkét hónapot reprezentálja.

A disznóhús és a hüvelyesek fogyasztása máshol is sok jót ígér. Az olaszoknál töltött disznólábat, lencsét, csicseriborsót és kaviárt szolgálnak fel, hogy gazdagodjanak, egészségesek és szerencsések legyenek. Az angolok óva intenek attól, hogy újév napján bárki marhahúst egyen. Mert a marha hátrafelé "túr", és ez nem szerencsés. Ők is a disznóhúst kedvelik ilyenkor. A lengyelek az újév napján elsőként pácolt heringet esznek, szerintük ez hoz szerencsét, a németek is a heringre esküsznek. Dániában főtt tőkehalat esznek. A litvánok szerint, aki jóllakik újévkor, annak egész évben lesz mit ennie, és jóllakott lesz.

Az Egyesült Államok déli államaiban sok helyen tehénborsó evésével ünneplik az újévet. Ehhez rendszerint sertéstoka vagy sertéscomb dukál. A tehénborsó gyarapodásra, sok pénzre, a disznó jómódra utal. A káposzta, a kelkáposzta és a spenót szerencsét hozó zöldségek, melyet újévkor fogyasztanak, ugyanis nagy leveleik a papírpénzt jelképezik, így fellendülést prognosztizálnak. A Fülöp-szigeteken fontosnak tartják, hogy éjfélkor legyen étel az asztalon, ezzel biztosítva az élet gazdagságát az elkövetkező évben.

Másutt a rizst tartják szerencsésnek, ezért esznek rizsételt újév napján. Dél-Indiában a tamilok, újévükön, a pongálon szertartásosan megfőzik az új rizst. A koreaiaknál elmaradhatatlan a rizslepény-leves, szerintük e leves legalább egy évvel megnöveli élettartamukat. A japán buddhista templomokban hagyományos tésztát fogyasztanak ilyenkor.

A kínaiak az új évi ünnepek során általában többet esznek, mint máskor. Nagy mennyiségű hagyományos ételt készítenek családjuk és barátaik részére, valamint a meghalt hozzátartozók számára. Újév napján a kínai családok vegetáriánus ételt, jait fogyasztanak. A jai változatos összetevőiről különféle babonás feltételezésük van. Azt hiszik, hogy a benne lévő lótusz magvak sok fiú utódot jeleznek; a gingkódió, ezüst ékszerek megvételére utal; a fekete alga, a mérhetetlen gazdagság jele; a bambuszrügyek pedig sok jó kívánság teljesülését jelképezik. Az egyébként széles körben kedvelt hófehér tofu, vagyis szójasajt viszont sosem kerül az újévi asztalra, mert balszerencsére, sőt halálra is figyelmeztet. Az újévi ételek közül elmaradhatatlan a hal és a csirke. Az egész hal náluk az összetartozást és a bőséget, a csirke pedig a gazdagodást szimbolizálja. A csirkét fejjel, farokkal és lábbal szolgálják fel, hogy teljességet jelezzen. A tésztákat azért nem vágják el, mert a hosszú életet reprezentálják. A különféle szervírozott kandírozott gyümölcsökről tudni vélik, hogy megédesítik az életet. Mindegyik gyümölcsszem valamilyen szerencsét jelképez: a sárgadinnye, gazdasági növekedést; a vörösre festett dinnye, élvezetet, igazságot, őszinteséget; a licsi, erős családi köteléket; a savanyú narancs, jólétet; a kókuszkopra, összetartozást; a földimogyoró, hosszú életet.

Egyiptomban miután a főmufti kihirdette az újévet, az emberek boldog újévet kívánnak egymásnak. Ezután a családok elköltik különleges újévi vacsorájukat, ilyenkor még a legszegényebbek asztalán is van hús. Alkohol azonban nincs, mert a muszlimok nem isznak szeszes italt.

A zsidók az újév, ros hasána két napos ünnepén olyan ételeket fogyasztanak, amelyektől bőséget remélnek. Elsősorban az édes ízek dominálnak. Az ünnepi kalácsot, a barheszt édesen, mazsolával készítik, kerek alakúra sütik, mert ez emlékeztet az élet forgandóságára, és mákkal hintik be, hogy gazdagodjanak. A keleti zsidóság körében szokásos a sokmagvú gránátalma fogyasztása, az askenázi (közép- és kelet-európai) zsidók pedig édes sárgarépát főznek, mindkettő a termékenységgel, a szaporodással, a gyarapodással függ össze. Az elkészített szárnyasokat a fejükkel együtt tálalják, hogy fejesekké, vagyis főnökökké váljanak. Étrendjükben szerepel még a tehénborsó, és a hal is. Az utolsó fogásként almakompótot, almás pitét, vagy a mézbe mártogatott almaszeleteket fogyasztanak, hogy megédesítsék az új esztendőt.

További olvasnivaló

Huszonegy zsinat, aminosav és ágyúlövés

A huszonegyes az önmagára és kitűzött céljaira összpontosító személy jelképe. Mivel a három és a hét szorzata, a tökéletes alkotás, a befejezettség száma. A bibliában szent szám és az isteni...

Folytatás...

A testolvasás indiai rendszere

A hinduk Szamudrikát, a tengerek istenét tekintik a fiziognómia megalapítójának, aki az óind legenda szerint - az égi tengerekben az ezerfejű Sesa kígyóisten hátán, Visnu isten és hitvese, Laksmi társaságában...

Folytatás...

Vackor kézelemzése

  Az elasztikus tenyér erőt sugároz, olyan emberről vall, aki nemcsak beszél, hanem cselekszik is. A tömör állagú tenyérhez társuló arányos ujjak szintén a test energiáját hangsúlyozzák, de egyben az intellektus...

Folytatás...

Vegetáriánus konyha Indiában

Étkezési szokások Az indiai háziasszonyok naponta háromszor főznek, mivel az előző étkezésből megmaradt, állott ételt nem szolgálják fel. A kész ételt azonnal, frissiben tálalják. A menük általában 3-4 fogásból állnak...

Folytatás...

Kókuszdió

A világutazóknak e gyümölcsről elsősorban a meleg tengerek és a napos tengerpartok jutnak eszükbe, viszont a trópusokon élő emberek számára a kókuszpálma az „élet fája”, mely évezredek óta jelentős...

Folytatás...

Ewaa kézelemzése

Rendhagyó módon, most nem a megszokott felépítés szerint foglalom össze kézelemzésemet, mert tenyerére nézve szembetűnő bőrének fényes, vöröses színe, a kézfején bőrének finomsága, tapintása valószínűleg selymes érzetű lehet, legalább is...

Folytatás...

A sokoldalú gyógyító, áldásos citrom

A citrom gyógyhatásáról Theophrasztosz (i.e. 371 - 287) görög filozófus i.e. 310-ben azt írta, hogy minden mérgezés ellenszere. Id. Plinius, (23 - 79) a híres római természettudós a citromot kígyómarás...

Folytatás...

Az ujjak szerepe a diagnózis felállításá…

Korábban már láthattuk, hogy az ujjak alaktani és egyéb jellemzői általánosságban milyen diagnosztikai információkat hordoznak, azonban - mivel az egyedi ujjak speciális sajátosságai is fontosak - a hagyományos kínai orvoslásban...

Folytatás...

A türelemre, gyengédségre és szeretetre …

  A vadmálna már a régi barlanglakók figyelmét is megragadta, ezt igazolják az európai, ázsiai és észak-amerikai ásatások, melyek során málnavessző maradványokat találtak. Vagyis e gyümölcs ősidők óta része az étrendünknek.A...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?
  • Szeplő-babonák

    Szeplőknek főleg az arcon és a karokon megjelenő apró barna...

  • Sör

      A mai értelemben vett sör, keményítőt tartalmazó...