A+ A A-

Szeptember

  • Közzétéve itt: Jeles napok, ünnepek


A régi rómaiak hetedik hónapja a latin septem (hét) szóból származik, és csak később, a naptárreform után lett a kilencedik hónap. Az ókori hagyomány szerint a hónapot Pomona római istennő, a gyümölcsök és gyümölcsöskertek patrónusa uralja.

Az északi félteke népei számára szeptember elsősorban a betakarítás, a szüret ideje, illetve az ősz és a lombhullás kezdete, így nem véletlen, hogy a hónap különféle nevei – a holland őszhónap (Herstmaand), a szász árpa- (Gerst-monath), vagy szürethónap (Haerfest-monath), a francia republikánus naptárban található gyümölcshónap (Fructidor) – is ezt tükrözik. Persze számos egyéb elnevezés is létezett, a baszkok például páfrány- vagy kukoricacső-hónapnak, a dánok – valószínűleg a jó fogás miatt – halhónapnak, az oroszok borús, piszkos hónapnak, a szlovákok pedig a bögöly, vagy az üzekedő kecskék hónapjának hívták ezt az időszakot.

Eleink az őszelő szeptembert, Szent Mihály havának nevezték. Faluhelyen ezen a napon kezdték a kukoricát törni, aminek neve tengerihántás vagy máléfejtés volt. A fiatalok miközben törték a kukoricát, énekeltek, mókáztak, bolondoztak, ittak, udvaroltak, és ha üszkös kukoricacsőre leltek, a lányok arcát befeketítették vele.

A néphit úgy tartja, aki szeptember 1-jén, Egyed névnapján veti el búzáját, bő termésre számíthat. Az időjárás-jóslások szerint, ha Egyed napján esik az eső, esős ősz lesz. Egy brit regula viszont az elsejei szép időből az egész hónapra jó időt prognosztizál. Hasonlóan vélekednek Vermont lakói is, de náluk a jó idő egy kicsit tovább, 40 napig tart. Ausztráliában hagyományosan a tavaszt köszöntik ezen a napon, ám egy 1984-ben hozott határozat nyomán a „Golden Wattle” (Acacia pychantha) néven ismert kedvelt címervirágukat, a nemzet virágszimbólumát is ekkor ünneplik. Innen ered a nap „Wattle Day” elnevezése. A virág szeretete abból fakad, hogy az országban igen sok fajta akácia él, és az év minden napján legalább egy virágzik közülük.

Szeptember 4-én, Palermo védőszentjére, Szent Rozáliára emlékezik a katolikus egyház. A 12. században élt szűzről – akinek az apja nagy Károly császár leszármazottja volt – mindössze annyit tudunk, hogy fiatal korában a város környéki hegyekbe vonult vissza, ahol imádság, böjtölés és elmélkedés között fejezte be életét 1163 körül.

A következő nap, 5-e Szent Lőrinc (Santo Lorenzo Giustiniani), Velence első pátriárkájának ünnepe. Lőrinc arról volt ismert, hogy ritkán és csak kis összegű pénzbeli segélyt adott a rászorulóknak, attól félvén, ha sokat ad, rosszul költik azt el. Állítólag, amikor az egyik rokona hozományért fordult hozzá, a kérést a következő szavakkal utasította el: „A kevés nem elég neked, ha viszont sokat adok, a szegényektől veszem el a pénzt.” Nálunk úgy tartják, hogy Lőrinc napon fordul az időjárás, s ezután már a körte és a dinnye rossz ízű.

Az őszkezdő, 8-án van Kisasszony napja, amikor Szűz Mária születésére emlékeznek, ez nevezetes búcsújáró nap.A rituálék eredete a legenda szerint 695-re nyúlik vissza, miután egy vallásos elmélkedő már évek óta mennyei zenét hallott ezen a napon, megkérdezte az éneklő angyalokat, hogy miért örvendeznek, mire ok azt válaszolták, hogy Mária születésnapját ünneplik. Egyes helyeken ezen a napon verik le a diót, és kezdik el vetni a búzát. Elterjedt szokásként éjszakára a vetőmagot kitették a szabadba, hogy az Úristen megszentelje. Úgy tartották, hogy aki Kisasszony napjának hajnalán megnézi a napfelkeltét, meglátja benne Szűz Máriát és a nap körüli rózsákat. A hiedelem szerint e napon, bármilyen szép is az idő, a fecskék nem indultak útnak. Fűzfát, szénát, kukoricaszárat, három almát és három nádszálat szenteltettek e napon, s ha az állat megbetegedett, adtak neki belőle, majd bezárták az ajtót, s kívülről keresztet rajzoltak rá.

Szeptember 12-e Szűz Mária neve napja, szeptember 15-e pedig a Hétfájdalmú Szűzanya (Mater dolorosa) emlékezete. Mária szenvedéseit a festményeken a szívébe szúrt hét tőrrel és fájdalmában összekulcsolt kezekkel jelzik. Az első mater dolorosa oltárt Schönau kolostorában állították, 1221-ben.

Szeptember 24-e a velencei származású Szent Gellért püspök halálának az évfordulója. A szent életű bencés szerzetes 1046. szeptember 24-én szenvedett kínhalált, amikor a Vata-féle pogánylázadás idején, a pesti révnél a minden idegenben ellenséget látó felkelők elfogták, és kíséretével együtt megölték. Testét kétkerekű taligán a Kelen-hegyre vonták, onnan letaszították a mélybe, majd lándzsával átdöfték, s fejét szétverték a köveken. Vértanúságának helyét utóbb Szent Gellért-hegynek nevezték el. Előbb Pesten, majd 1053-ban Csanádon temették el. 1083-ban az egyház szentté avatta. Szent Gellért (Santo Gerardo) megmaradt ereklyéit és földi maradványait most Velencében őrzik.

Szeptember 26-a az igazságszerető szűz, Antiókhiai Szent Jusztina ünnepe. A legenda szerint a keresztényüldöző Diocletianus idejében, az általa kereszténységre térített Cyprianussal együtt halt vértanúhalált Nikomédiában. Szurokkal, viasszal, zsírral teli katlanban főzték őket, de miután az nem ártott nekik, a fejüket vették, a testüket pedig kutyáknak vetették eledelül.

A szeptemberi jeles napok sorát 29-én Mihály zárja. E szent keresztény vezette Isten hadseregét, diadalra a lázadó Lucifer ellen. Mihály egyike a Bibliában megnevezett két angyalnak (a másik Gábriel), akik megosztoznak ezen az ünnepnapon. A muzulmánok, keresztények és zsidók egyaránt nagy tisztelettel viseltetnek iránta. Izrael őrangyalának tartják. Mihály neve volt a jó angyalok csatakiáltása, amikor harcba indultak az ellenségeik ellen. Állítólag Jeruzsálem templomának kirablásakor Mihály - „Hadd távozzunk innen!” - szavai hallatszottak belülről, mielőtt a láthatatlan sereg elhagyta a templomot. A keresztény hagyomány szerint Szent Mihály arkangyal bírálja el az elhunytak jó és rossz cselekedeteit, ő a holt lelkek őrzője és kísérője. Ezzel összefüggésben nevezik a ravatalt Szent Mihály lovának. Ő a harcosok és a rendőrök legfőbb patrónusa, a fűszeresek, ejtőernyősök és radiológusok védőszentje. A néphit szerint szeptember 29-én, Mihály napján, a halak a víz fenekére húzódnak, és ha még itt vannak a fecskék, nem lesz hideg a tél, viszont az égdörgés, szép oszt, de kemény telet jelez.

Szeptemberben van az őszi napéjegyenlőség. A régi korok embereinek a nappalok rövidülése, a fény, vagy a világosság fogyása a halált jelezte. A walesi mitológiában az évnek ezen a napján győzedelmeskedik Goronwy, a sötétség istene Llew a fény ura felett, s foglalja el helyét a világ trónján. Japánban az őszi napforduló idején hagyomány a családtagok sírjainak felkeresése, az emberek virágot visznek, ételt készítenek halottaiknak, és füstölőket égetnek.

A néphagyomány szerint vetéskor a földekre menő mezőgazdasági gépeket vízzel locsolják le, a bő termés érdekében. Boros Szent Mihály havában kezdik a szüretelést, koszorút készítenek, szüreti bálokat rendeznek.

A Csízió szerint jót tesz éhgyomorra juh- vagy kecsketejet inni, az ételre vonatkozóan szeptemberben nincsenek korlátozások, ám nem árt a borsos tyúkhús fogyasztása. Ajánlott még a boros, szegfüves bor, gyógyitalként a zsályából, a sarlófűből vagy bojtorjánból készült tea, a hagyományos gyógymódok közül pedig az érvágás és a purgálás.

Az egyik őszi népszokás, a piros alma ünnepe, amikor a mosdóvízbe piros almát tesznek, mert aki ebben mosdik meg, az egész évben egészséges marad, és piros pozsgás arcú lesz, mint az alma. A következő esztendő időjárásának és terméshozamának megjövendöléséhez egy cserfagubát vágnak félbe. Ha a gubában pók leledzik, gyenge termés és rossz idő lesz; ha légy van benne, közepes év jön; ha féreg, bő esztendő lesz, ha viszont semmi sincs benne, annak nagyon rossz idő a jelentése. Ha sok guba termett, télen rengeteg hó és erős hideg várható. Ha a guba szép tiszta, ragyogó nyár következik, a búzából bő termés várható. Ha nedves belül a guba, csapadékos nyár jön, ha száraz, aszály várható.

Szeptemberben a Nap a Szűz és a Mérleg jegyében jár, e hónap szülötteinek az olivin és a zafír viselése ajánlott, ezek a drágakövek ugyanis erősítik az agyat, megőrzik a gondolatok tisztaságát, ezáltal ellenszerei az elme megbetegedéseinek és a feltámadó haragnak.

További olvasnivaló

Női kezek

A kezeket bárhol meg lehet figyelni, kivételek persze azért akadnak, például a téli hidegben kesztyűbe bujtatott kezekről bajosan lehetne bármit is mondani. A kezek tanulmányozására mindig nyílik alkalom: megleshetjük a...

Folytatás...

A homlokránc

A nők mániákusan félnek a ráncoktól, mindenféle praktikával próbálják eltüntetni azokat, pedig a ráncok csak a mozgékony, flexibilis arcokon jelennek meg, belőlük pozitív tulajdonságokra, mint például az illető alkalmazkodóképességére, rugalmasságára...

Folytatás...

Szempilla- és szemhéj hiedelmek

Szempilla babonák A szempillákról nem sok babona forog közszájon a népi hiedelemvilágban. A szemhéj szőrzetével összefüggő előjelek, jóslások legtöbbje a kívánsággal, hírrel és boldogsággal, szerencsével kapcsolatos. A kihullott szempillát...

Folytatás...

Január

A minden kezdetet, a megtisztulást jelképező januárt - a februárhoz hasonlóan - a legendás római király, Numa Pompilius (Romulus utódja) vezette be: Korábban márciussal kezdődött az évük, ugyanis a...

Folytatás...

Hagyományos kínai arcolvasás az orvosi g…

Az arcolvasás hagyománya, bár több ezer éves, még ma is fontos szerepet a távol-keleti orvoslásban. Mivel az ember egészségének fizikai állapota is tükröződik a külső megjelenésében, az arc nemcsak a...

Folytatás...

Brunner Erzsébet festőművésznél

Ezúttal nem az autóriksás útjaink során megszokott irányba, a Connaught Place felé indulunk, hanem a számunkra a piacáról ismert Szarodzsini Nagart délről megkerülve Rabindra Nagar felé vesszük az irányt...

Folytatás...

Vassjani kézelemzése

  A tenyereiről készült képeket összehasonlítva a két kézfejéről készült fotókkal, a bal tenyerén hihetőbbnek tűnnek az arányok az ujjai és tenyere között, mint a jobb, vagyis az aktív kezet ábrázoló...

Folytatás...

Etelka kézelemzése

A képeken látható kezek a spatulás (más néven praktikus) kéztípusba sorolhatók, ugyanis a tenyér az ujjakkal szabályos négyszöget alkot. Az ujjvégződések ásószerűek, spatula formájúak. A hüvelykujj feltűnően nagy. A...

Folytatás...

’A hüvelykujjam úgy viselkedik, mint egy…

Üdvözlöm!Nagyon tetszik a honlapja, annyi érdekes olvasnivaló van rajta, hogy egyszerre nincs is rá időm. Én egy kérdésre keresem a választ. Úgy hallottam, hogy a talpon is és a kézen...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?