A+ A A-

Névnapi időjárási regulák

  • Közzétéve itt: Jeles napok, ünnepek


A vidéki emberek sokféle előjelből tudnak következtetni az időjárás változásaira. Megfigyeléseik helyességéről, esetleg téves következtetéseikről napi mint nap megbizonyosodnak. Néhány ilyen népi időjárási előrejelzés valóságtartalmáról magunk is meggyőződhetünk. Az év egyes napjaihoz fűződő időjóslások többnyire névnapokhoz vagy naptári ünnepekhez kötődnek, ezek közül a legismertebbeket rigmusokkal is megörökítették. A következőkben ezekből adok közre néhányat.

Ha Vízkeresztkor (január 6.) a kerékvágásban megindul a víz, akkor nem lesz hosszú a tél, ha pedig Vince napon (január 22.) derült, napos az idő, akkor jó lesz a termés, az erről szóló mondóka így hangzik: Hogyha szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince, Gabonával pajta, csűr, Mihály így jó, édes bort szűr.

A január 25-i Pál napját pálfordulásának tartják, ugyanis az évnek ez az egyik leghidegebb napja ezután már enyhülés várható.

Gyertyaszentelőn (február 2.) ha süt a nap, akkor még kemény tél jön. Erről a napról több népi hiedelem is ismert, az egyik legelterjedtebb megfigyelés főszereplője a téli álmot alvó medve, aki Gyertyaszentelő Boldogasszony napján felkel és kitekint barlangjából, hogy megnézze, milyen az idő. Ha szép, derült és enyhe időt észlel, akkor visszamegy és folytatja az alvást, mert tudja, hogy még nincs vége a télnek, havas förgetegek, csikorgó hidegek lesznek. Ha viszont hideg téli időt talál odakinn, kint marad, mert érzi, hogy rövidesen megenyhül az idő. Észak-Amerikában a medve helyett a mormotáról szól a regula, a megfigyelések szerint napos idő esetén még hat hétig kemény tél várható. Hasonlóan vélekednek a skótok is: ha a Gyertyaszentelő napján kellemes, napos az idő, abban az évben kétszer várható tél. Egy másik mondás szerint ameddig besüt a nap Gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog a hó még beesni. S még egy: Ha Gyertyaszentelő előtt énekel a pacsirta, utána sokáig fog hallgatni.

Dorottya és Julianna napjáról (február 6. és 16.) az időjós mondóka így szól: Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja. Ami az jelenti, ha február 6-án fagyott, akkor rá tíz napra olvadni fog. A Jégtörő Mátyás (február 24.) arról nevezetes, ha fagyot talál, elviszi, de ha nem talál jeget, majd csinál eleget.

Ha Gergely (március 12.) megrázza szakállát, akkor még áprilisban is havazni fog, Sándor, József és Benedek (március 18., 19. és 21.) viszont - mint tudjuk - zsákban hozzák a meleget. A Benedek-napi mennydörgés szárazságot, a Szent György nap (április 24.) előtti pedig havat hoz.

A fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác és Orbán (május 12., 13., 14., 25.) komoly lehűléseket szoktak hozni, ha a fagyosszentek napjai hidegek, hosszú ősz lesz; a nyári Pál napok (június 26. vagy 29.) után pedig megváltozik az idő, ahogy mondják: pálfordulás, idő fordulása. Ha Medárd napján (június 8.) esik, akkor negyven napig fog zuhogni, Mária napjától (szeptember 8.) ugyancsak csapadékos időszakra lehet számítani, Simon napja után (október 28.) viszont már hidegre fordul az idő, erre egy versike figyelmeztet: Megérkezett Simon-Júdás, Jaj neked, te pőregatyás! Ha Márton (november 11.) fehér lovon érkezik, akkor lehull az első hó, ha Erzsébet (november 19.) megrázza dunyháját akkor havazás várható, ha pedig Katalin (november 25.) kopog, Karácsony locsog, vagy fordítva.

András napja (november 30.) elsősorban varázsló nap, a kíváncsi lányok ezen a napon kívánják megtudakolni, ki lesz jövendőbelijük, mikor fognak férjhez menni. A Csízió szerint azonban eleink az időjárás kifürkészésére, elsősorban a tél milyenségére is használtak egy érdekes praktikát. Levágtak a nyers bükkfáról egy nagy forgácsot, ha száraz volt, meleg télre, ha nedves volt a forgács, akkor hideg télre számíthattak.

Országosan ismert a Luca napi (december 13.) időjóslás. Luca napjától Karácsonyig minden nap feljegyezték az időjárást, ebből következtettek az elkövetkező év tizenkét hónapjának időjárására. Ugyancsak kedvelt a Luca-napi hagymakalendárium készítése. Egy nagy fej vöröshagymát négyfelé vágtak és ízekre szedték. Kiválasztottak tizenkét szép gerezdet és mindegyikre kis sót szórtak. Megjelölték, melyik hónapot jelképezi, s tálcán vagy tepsin az óév utolsó napján a kemence tetejére tették. Másnap megnézték, melyiken olvadt el a só. Abban a hónapban sok lesz a csapadék, és amelyik száraz maradt, abban nem lesz eső.

Karácsonykor (december 25. és 26.) Eugénia és István napján azt mondják, hogyha fekete a Karácsony, akkor fehér a Húsvét.

Az előjelekből azonban nemcsak az időjárás változásaira, hanem az időjárással szoros kapcsolatban álló terméshozamra is következtethetünk, mivel a jó termés a kedvező időjárás függvénye. Ha például Benedek napján szép az idő, akkor jó lesz a gyümölcstermés, ha Húsvétkor esik, akkor sok búza terem. Az ellenkezőjére is vannak jelek, például, ha Nagypénteken esik az eső, akkor férges lesz a gyümölcs, a pünkösdi eső a rossz búzatermést jelez, a Barabás-napi esőtől pedig kifagy a szőlő.

További olvasnivaló

Álomfejtés

„Az emberiség történelme álmoknak sorozata. Az Ótestamentumban Ábrahám álmodik, a próféták látásai sem egyebek álmoknál...A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud eligazodni.” Krúdy Gyula:...

Folytatás...

Vénák a tenyéren

A hagyományos kínai orvoslás a tenyéren és az ujjakon fellelhető visszereknek is fontos szerepet tulajdonít. Ugyanis a vénák a tenyérben olykor sokkal többet jelentenek, mint gondolnánk.Ha például az ujjízületek között...

Folytatás...

Kézelemzők ujjbegyrajzolat-variációi

A múlt század '30-as éveiben Az ember keze (1933.) című művében Noel Jaquin - aki egyedüliként a kézelemzők közül, a Scotland Yardnál is dolgozott - öt karakterjegyre utaló ujjlenyomat-rajzolatot...

Folytatás...

Miért kell a gyógyszerből 20, 30, 60 vag…

Persze jól tudom, hogy ez nem mindig van így, vagyis a gyógyuláshoz a legtöbb esetben valószínűleg nem sok a felírt gyógyszer. (Ha viszont véletlenül téved az orvos a diagnózis megállapításában...

Folytatás...

Pallia és philtrum

A pallia a fiziognómiában az arcnak az orr töve és az ajak közötti részét jelöli. Az elnevezés Lavatertol származik, aki e területet - a fogakat eltakaró funkciójára utalva - a...

Folytatás...

Mit jelentett az esküvői ing ajándékozás…

Kedves Erzsébet!A nagymamám mesélte, hogy az ő idejében még az volt a szokás, hogy a házasságkötés előtt a menyasszony jegyinget ajándékozott a vőlegénynek. Mit jelképezett ez, mi lehetett e tradíció...

Folytatás...

Miként hozhatjuk helyre vagy menthetjük …

  A férjem javasolta, hogy írjak erről a témáról, ötletén napokig gondolkodtam, azon törve a fejem, mit is javasolhatnék. De mindhiába erőlködtem, csak néhány praktika jutott eszembe: például az, hogy ha...

Folytatás...

Szexualitás

A régi korok emberei a szexet felszabadultabban, szabadosabban, időtől-helytől függetlenül űzték. A szentélyekben, templomokban a nemi szerveket, a különböző erotikus pozitúrákat, szexpraktikákat, a szexuális aktussal egyetemben, gyakorta ábrázolták. India...

Folytatás...

Tizennégy, a katolikus egyház védőszentj…

A nagyobb számok mélyebb jelentéséről olykor úgy szerezhetünk információt, ha az osztóit - jelen esetben a kettőt és a hetet - vesszük szemügyre. A kettő feminin szám, jellemzője, hogy egyensúlyra...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?