A+ A A-

Ilona

  • Közzétéve itt: Jeles napok, ünnepek


A Nyugat-nemzedék jeles költőjét, Kosztolányi Dezsőt, a „Lankatag / angyalok / aléló / sikolya. Ilona, / Ilona, / Ilona, / Ilona.” sorokra ihlető név görög eredetű, a Heléna magyarosított változata. Első híres Ilonánk II. (Vak) Béla (1108 körül - 1141) király szerb származású felesége, Jelena volt. A név később Jelona, majd Ilona formájában került be a magyar utónevek közé. Eredetére többféle magyarázat létezik, sokak szerint a görög heliosz (nap) szóból származik, és a jelentése fényes, sugárzó.

E név talán legnépszerűbb viselője Heléna, a görög mitológia spártai királynéja, aki egyike az irodalom és a művészet legihletettebb karaktereinek. Legendás szépsége mellett, valószínűleg ennek is köszönhetően lett a nőiesség és a férfi erotikus vágyainak szimbóluma. Történetét, melynek középpontjában a trójai háború áll, Iliász c. hőskölteményében a görög Homérosz énekelte meg először. A monda szerint szépségének híre annyira elterjedt a görögök között, hogy amikor házasulandó korba érett, Hellasz legkiválóbb hősei vetélkedtek a kezéért. Apja - attól félve, hogy ha lánya bármelyik kérőjét részesíti is előnyben, az összes többit megbántja, és ezzel a kikosarazottakban ellenséges érzelmeket szülhet leendő veje iránt - Odüsszeusz tanácsára arra vette rá a vőlegényjelölteket, hogy akárkire essék is a választása, esküvel kötelezik magukat, hogy megvédik Heléna férjének becsületét. Ezek után az apa a spártai király, Menelaosz mellett döntött, Heléna az ő felesége lett. Mintegy 9 évi házasság után a Spártában vendégeskedő Parisz trójai királyfi, miközben Menelaosz egy temetésen vett részt, Aphrodité segítségével megszöktette az asszonyt. A férj sérelmét a görögök zokon vették, és az egykori kérők, esküjükhöz híven, Menelaosz oldalán hadba indultak Trója ellen. A hosszú éveken dúló harcok sok áldozatot követeltek, ám Heléna mégis sértetlenül tért vissza férjéhez. A későbbi krónikások ezt úgy magyarázzák, hogy valójában nem Helénát, hanem csak a hasonmását rabolta el Parisz, az igazi asszony Egyiptomban vészelte át a trójai háborút. Heléna emlékét őrzi a Spárta közelében álló szentélye.

A másik nevezetes Heléna a - katolikus egyház által Szent Ilona (248 k. – 328 k.) néven tisztelt - római császárné, I. Constantinus (Nagy Konstantin) anyja volt, akit Krisztus keresztjének a megtalálása tett híressé. A hagyomány szerint, amikor Konstantin apja megismerkedett vele, egy kocsmában volt felszolgálónő. A férje, I. Constantius Chlorus néven a római császári trónra kerülve, hamarosan elvált tőle, politikai okokra hivatkozva, eltaszította magától Ilonát, hogy hozzá illő, rangbéli hölgyet vegyen feleségül. Amikor fia, I. Constantinus (Nagy Konstantin) 306-ban római császár lett, anyját, Ilonát megtette anyacsászárnővé. A 60 éves Ilona fiával együtt felvette a kereszténységet, s jótékony adományaival, buzgó zarándoklataival követendő példát mutatott. Az őt ért tragédia után Ilona elzarándokolt a Szentföldre, azzal a szándékkal, hogy Jézus születésének és mennybemenetelének helyén templomokat emeltessen. Jeruzsálemi útjához kötődő esemény, hogy a Golgotán a Constantinus-féle bazilika alapozásakor ráleltek Krisztus keresztjére. Ennek időpontját hol 320-ra, hol 337-re datálják. Később sok legenda szövődött e hír köré, de már a század végén kizárólag csak Ilonának tulajdonították a kereszt megtalálását. Ugyancsak az ő nevéhez kötik a Jézus megfeszítéséhez használt szögek, valamint a három napkeleti bölcs – jelenleg a Kölni dómban őrzött – maradványainak meglelését is. A katolikus egyház Ilonát szentként tiszteli, ünnepe: augusztus 18-a. A művészi alkotásokon királyi palástban, fején császárnéi koronával, vállán a szent keresztet cipelve ábrázolják. Patrónusa az archeológusoknak, a megtérteknek, a nehéz házasságban élőknek és a császárnéknak. Virága a nagy büdöske (Tagetes erecta).

A spártai Heléna és a római császárnén kívül több neves Ilonát is számon tart a történelem: Ilona, I. Igor felesége, aki 995-ben lett keresztény, fia helyett tíz évig kormányzott, ez idő alatt sokat tett a kereszténység terjesztése érdekében; Szent Margit lelki vezetője, Magyar I. Ilona domonkos apáca volt, akinek emlékét Tricino olasz városkában egy falfestmény őrzi. I. Béla király lánya, Ilona 1070 körül ment nőül Zvoinimir (Demeter) bánhoz, aki horvát-dalmát király lett. Vak Béla Szerbiából választott Ilonát (Jelena) feleségül magának, de ugyancsak Ilona IV. Béla királyunk - a lengyelek által Jolánta néven tisztelt - lánya, aki a kaliszi-gnieznói herceg (Áhítatos Boleszláv) feleségeként három gyermeket hozott a világra, majd - miután megözvegyült - Kinga nővérével együtt zárdába vonult. És természetesen nem szabad megfeledkeznünk a kuruc szabadságharc kiemelkedő hőséről, II. Rákóczi Ferenc édesanyjáról, Zrínyi Ilonáról sem.

Alighanem mindenki számára jól ismert a népmesék Tündér Ilonkája, de sok kedves lányalakot örökítettek meg költőink is: közülük Vörösmarty Mihály Szép Ilonkája, Petőfi Sándor, János vitézének Iluskája a leghíresebbek, ám az Ilonák fülének valószínűleg Kosztolányi Dezső - egy valóságos, húsvér személy, a felesége által ihletett - szavai a legkedvesebbek: „Lenge lány, / aki sző, / holdvilág / mosolya: / ezt mondja / a neved, / Ilona, / Ilona.”

Kosztolányi Dezső - aki 1913-ban vette feleségül Harmos Ilonát (írói nevén Görög Ilonát), a színésznőt - ajánlását („És nekem / szín is ez, / halovány / kék-lila, / halovány / anilin / ibolya, / Ilona.”) megfogadva, amikor augusztus 18-án felköszöntjük névnapjukon az ünnepelteket, halványkék és lila virágokkal kedveskedjünk nekik. Az Ilonáknak egy szál halványlila orchideát, vagy egy cserép lilás erdei cikláment válasszunk; az Ilonkáknak nagyon dekoratív, hosszan nyíló, ibolyakék Scabiosa japonicát, vagyis Japán ördögszemet pár szál fátyolvirággal nyújtsunk át; az Ilusokat, Iluskákat lila verbénával, az Iliket, Ilikéket pedig kék harangvirággal lepjük meg; a Lonciknak, Icáknak lila és kék színű szalmavirággal szerezhetünk örömet.


És végül, az összes Ilona köszöntésére álljon itt Kosztolányi Dezső Ilona című verse teljes egészében:

ILONA

Lenge lány,
aki sző,
holdvilág
mosolya:
ezt mondja
a neved,
Ilona,
Ilona.

Lelkembe
hallgatag
dalolom,
lallala,
dajkálom
a neved
lallázva,
Ilona.

 

Minthogyha
a fülem
szellőket
hallana,
sellőket,
lelkeket
lengeni,
Ilona.

Müezzin
zümmög így:
"La illah
il' Allah",
mint ahogy
zengem én,
Ilona,
Ilona.

Virág Ilonáknak - 1. 


Arra, hol
feltűn és
eltűn a
fény hona,
fény felé,
éj felé,
Ilona,
Ilona.

Balgatag
álmaim
elzilált
lim-loma,
távoli,
szellemi
lant-zene,
Ilona.


Ó az i
kelleme,
ó az l
dallama,
mint ódon
ballada,
úgy sóhajt,
Ilona.

Csupa l,
csupa i,
csupa o,
csupa a,
csupa tej,
csupa kéj,
csupa jaj,
Ilona.

 

Virág Ilonáknak - 2. 

És nekem
szín is ez,
halovány
kék-lila,
halovány
anilin
ibolya,
Ilona.

Vigasság,
fájdalom,
nem múlik
el soha,
s balzsam is
mennyei
lanolin,
Ilona.


Elmúló
életem
hajnala,
alkonya,
halkuló,
nem múló
hallali,
Ilona.

Lankatag
angyalok
aléló
sikolya.
Ilona,
Ilona,
Ilona,
Ilona.

 

Virág Ilonáknak - 3.

További olvasnivaló

A bajusz

A régi magyarok előszeretettel hordtak bajuszt, közülük is a közkedvelt sodrott; a harcsa; a tömött; a kacskaringós- és a kihúzott bajuszok voltak a legelterjedtebbek. Kétségtelen, hogy a bajusz is...

Folytatás...

Kapcsolat a kulcsszámok és az életszakas…

A modern numerológia alaptanítása szerint életünk különböző számai között akkor a legtökéletesebb a harmónia (akkor segítenek a legtöbbet), ha megegyeznek egymással. Ezt a négy kulcsszám esetében már láthattuk, a következőkben...

Folytatás...

A kurkuma kiváló fűszer és gyógyszer, a …

A gyömbérfélék családjába tartozó sárgagyökér, vagyis a kurkuma (latin nevén curcuma longa) már az ókorban használatos volt fűszerként, keményítő, festékek, színezők készítésére. A gyógyászatban, mint serkentőszert, aromás illóolajait pedig illatszerként...

Folytatás...

Furcsa halak: fára kúszó gébek, repülő h…

A halakról úgy tudjuk, hogy a vízben élnek, kopoltyúval lélegeznek, s ikrát rakva szaporodnak. De nem mindegyik halra illik ez a jellemzés, léteznek közöttük furcsa kivételek, a repülő halak...

Folytatás...

Gyerek kézelemzése

Formabontóan, ezúttal nem az ujjakkal, a kézfejjel és a tenyérrel kezdem az értékelést, hanem a gyerekvonallal, mert a jelige megválasztása egyértelműen az ez iránti érdeklődésre utal. Noha a másodlagos...

Folytatás...

Liszt Ferenc keze

Liszt Ferenc (1811-1886) magyar zongoraművész és zeneszerző, ahogy a korabeliek jellemezték virtuóz, mágus és próféta. Zenei tehetségéhez társult előnyös külseje, személyes varázsa, ami szinte megbabonázta az embereket. A zongorajátékban...

Folytatás...

Hollókő sok képpel

Akik honlapom fotóit nézegetik, azt gondolhatják, ezek csak külföldre járnak. Pedig ez tévedés, egyáltalán nem igaz, mert mielőtt először átléptük volna a határt, bebarangoltuk az országot, s megismerkedtünk hazánk...

Folytatás...

A melatonin nemcsak alvászavar ellen jó…

Sokan szenvednek alvási zavaroktól, nehezen alszanak el, gyakorta ébrednek fel éjszaka és nem tudnak visszaaludni. Noha nekem nincs problémám az alvással, de mégis, ha nagy távolságra, távoli országba utazok, egyáltalán...

Folytatás...

Karácsony

A karácsony Jézus Krisztus születésének, a családnak a napja, a keresztények egyik legszentebb ünnepe. Erre az alkalomra, a katolikusok otthonukat örökzöld növényekkel díszítik fel, ünnepi díszbe öltöztetik a fenyőfát, gyertyákat...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?