A+ A A-

Február

  • Közzétéve itt: Jeles napok, ünnepek


A február, mely a Gergely naptárban az év második hónapja, rendesen 28 napos, ám szökőévekben 29 napból áll. Nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta. A hónap a hét ugyanazon a napján (2009-ben vasárnap) kezdődik, mint a március és a november, kivéve a szökőéveket, ilyenkor a február és az augusztus hónapok első napja van egyazon napon.

Akárcsak az év kezdetét jelentő januárt, a február hónapot is Numa Pompilius, Róma második királya vezette be. A februa latin szó, amely megtisztulást, engesztelést jelent, így az ókori Rómában februariusnak nevezett hónap a vezeklés és a megtisztulás idejéül szolgált a rómaiak számára. A hónap régi angolszász neve Sprout-kale (káposzta hajtatás) volt, melyet később - a nap visszatérésére (a nappalok hosszabbodására) utalva - Sol-monathra változtattak.

A régi Rómában februárt a szerelem, házasság és az asszonyok istennőjének, Juno Februatanak szentelték. Február 15-én volt a Lupercalia fesztivál, mely a vezeklés és a tavasszal kezdődő új, tiszta élet ünnepe volt, és a római polgárok azon örömüknek adtak kifejezést, hogy sikerült átvészelniük a hideg téli időszakot. Lupercalia ünnepén szokás volt, hogy az eladó leányok egy papír cetlire írták a nevüket, melyeket egy nagy edényben gyűjtöttek össze. Ezután minden egyedülálló férfi húzott egy cédulát. Az a lány, akinek a neve a cédulára volt írva, lett a férfi partnere az aznapi erotikus ünnepségek idejére. Ezek a kapcsolatok gyakran házassággal végződtek. Juno Februata ünnepének 494-ben I. Gelasius (Geláz) pápa vetett véget, új nevet és tartalmat adott neki, az időpontját pedig február másodikára helyezte át. Ma ez nap Szűz Mária megtisztulásának, vagy a Gyertyaszentelő ünnepeként ismert. Ám az eredeti Lupercalia fesztivál sem ment teljesen feledésbe, hagyományát részben a modern kori Valentin-napi ünnepségek vették át.

Nálunk a februárt régente télutó vagy böjtelő hónapnak hívták, az előbbit a nappalok hosszabbodása, az enyhülő idő indokolja, míg az utóbbi elnevezés arra utal, hogy a farsangi időszak utolsó napját (a húshagyó keddet) követő hamvazószerda, vagyis a böjtfő, valamint az előtte álló három vasárnap túlnyomó részben a február hónapra esik.

"Böjtelő-hóban őrizd meg magadat minden hevesítő nedves eledelektől, káposztától, salátától és goromba nehéz emésztésű húsoktól. Lágy purgáczió után vágasd a főhöz szolgáló eret a hüvelyked mögött; szemeidre gondot viselj, hogy meg ne homályosodjanak, ahhoz pedig szolgál a köménymag, kapor és ópium-mag, reggeli hányás, azonképen a fürdőt is, a lúdhust és kék káposztát eltávoztasd, étkeid füvekkel legyenek timporálva; a sebes hidegek ártanak. Farsangkedden, Istennek nevében plántálván, amennyit fénylik a nap, annyit fénylik az egész hosszú böjtben; ha reggel jól fénylik, a tavaszi vetéseknek jó termését mutatja. (...) a mely gyermek Böjtelő-hónak estéjén születik e világra, annak a teste holta után épen megmarad az ítélet napjáig, és el nem rothad, azonképen épületre való fa, mit azon nap levágnak, soha meg nem rothad. A mely gyermek a Böjtelő-hóban születik e világra, sima száju lesz, kérkedő, csacsogó, mindenkor csak szeles gondolatu, és más embereket vakmerően ítélő, gazdaság-szomjazó, és mindenkor jó cselédes gazda lesz; egész életének folytában bujdosás kell kedvének." – fogalmazza meg tanácsait, prognózisait a Csízió.

A hónap jeles napjai sorában a Gyertyaszentelő (február 2-a) az első, a keresztény hívek ezen az ünnepen arra emlékeznek, amikor Jézust, születése után negyven nappal, szülei, József és Mária, elvitték Jeruzsálembe, hogy elsőszülöttként bemutassák az Istennek. Régebben ezt a napot a Boldogságos Szűz tisztulásának ünnepeként ismerték, ma is sokan, mint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják számon. A mózesi törvények szerint ugyanis a szülést követő negyvenedik napra nyeri vissza az asszony a tisztaságát. (Lukács evangéliuma 2:22-39).

A rómaiak ebben az időben, égő fáklyákkal járták körül a várost, s vesszővel igyekeztek egymást a bűnöktől megtisztítani. A gyertyás körmenetek kultikus szertartását a keresztény egyház is átvette, mely később - kb. 12. századtól - a gyertyák megszentelésével egészült ki. Innen származik a gyertyaszentelő elnevezés. Ezen a napon a katolikus hívok, pár szál gyertyát visznek a templomi szertartásra, hogy a pap megszentelje azokat, majd égő gyertyákkal a körmeneten emlékeznek Krisztusra, a világ világosságára.

Az idők során a Gyertyaszentelő napjához számos időjárási szabály, megfigyelés kapcsolódott. A legtöbbjüknek az a lényege, hogy az e napon megfigyelt szélsőséges - enyhe és száraz, vagy nagyon hideg, csapadékos - időjárásból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, pontosabban, ha eddig hideg volt, akkor hamarosan enyhülés jön, ellenkező esetben pedig még nincs vége a télnek. Közismert hiedelmek, hogy a téli álmot alvó állatok (borz, mormota, medve stb.), melyek ekkortájt bújnak elő először vackukból, üregükből, odújukból, hasonlóképpen értelmezik a szituációt: jó idő esetén visszamennek aludni, ha viszont hideg van, havazik és/vagy fúj a szél – érezvén a tél végét – kinn maradnak. Az e naphoz kapcsolódó fontosabb időjós megállapítások a Névnapi időjárási regulák című írásomban megtalálhatók, ezért most néhány kevésbé ismert népi megfigyelésből nyújtok át egy csokorra valót.

Az angolok azt mondják, ha az ünnep estéjén fúj a szél, május elsejéig szeles idő várható, ha pedig a Gyertyaszentelő száraz és napos, a gabona és a gyümölcs drága lesz. Ugyancsak a britektől származik az a megállapítás, mely szerint, ha február másodikán a mezsgyehatárt jelző sövény levelein vízcseppek láthatók, akkor Gyümölcsosztó Boldogasszony napján (március 25-én) jégcsapok fognak lógni róluk. Ennek azonban némileg ellentmond az a megfigyelésük, hogy ha Gyertyaszentelőn a lúd vizet talál, március 25-én a birka füvet lel. A vitát nem könnyű eldönteni, ugyanis az a cseh regula, mely szerint, ha a lúd Hromnice (Gyertyaszentelő) napján vízen úszik, húsvétkor a jégen fog sétálni, vagy az ugyancsak tőlük való „Zöld Hromnice, fehér Húsvét” szövegű sommás megállapítás az előbbit, míg Sussex (Egyesült Királyság) lakóinak megfigyelése, mely úgy szól, hogy a magyalbokor tövisein lógó vízcseppek jó borsótermést ígérnek, vagy a cseh előrejelzés, mely a Hromnice napi víztócsák láttán bőséges alma és körte termésre következtet, inkább az utóbbit támasztják alá. Abban azonban teljes az egyetértés, hogy a szép idő kedvezőtlen ómen: ettől mindenki rossz időt vár, vagy ahogyan a német és a cseh paraszt mondja: „szívesebben lát e napon farkast az akoljában, mint Napot az égen”.

Az angolszászok szerint Gyertyaszentelő napján már nincs helye a templomokban a karácsonyi díszeknek, körükben ugyanis az a hiedelem járja, hogy a feledékenységből otthagyott dekoráció, a közelében imádkozó személy valamelyik családtagjának a halálát okozza. Nyugat-Európában sokfelé ehhez a naphoz kapcsolódik a „talaj felébresztésének” a szokása, vagyis ekkor fognak hozzá a földek előkészítéséhez az első palántázásokhoz.

A Gyertyaszentelőt követő napon (február 3-án), Balázs napján a templomban a pap két szentelt gyertyával Balázs áldást ad a torokfájás ellen. Ez abban áll, hogy a pap a szent mise bevégzése után két keresztalakba illesztett gyertyát tart a hívek álla alá, miközben e szavakat mondja: „Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj- és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Ámen.” E szertartást az egyház a közép-anatóliai Sebaste város (a mai Sivas) egykori püspöke, a mártírhalált halt Szent Balázs emlékére végzi, aki Diocletianus római császár idejében sok csodás gyógyítást vitt véghez, többek között 2 égő gyertyának kereszt alakban egy kis leánynak álla alá tartásával gyógyított meg egy gyermeket, aki a torkában akadt halszálka miatt fuldoklott.

Február 6-a a vértanú szűz, a kertészek védőszentjének, Szent Dorottyának az ünnepe. Egykoron e napon kezdtek a háztáji munkákhoz, a kert felásásához, a vetőmag beszerzéséhez, kiválogatásához. A néphagyományban időjósló is ez a nap: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja” - szól a népi regula, vagyis a február 6-a környékén beköszöntő fagyos idő nem marad tartós.

Három nappal később, 9-én Alexandriai Szent Apollóniát ünnepeljük. Apollónia Alexandriában a keresztény közösséget szolgáló hajadon (diakonissza) volt. Amikor a keresztények ellen feltüzelt csőcselék fogait kiverve és megégetéssel fenyegetve hite megtagadására próbálta kényszeríteni, önként választotta a tűzhalált. Halálának előzményei miatt ő lett a fogorvosok és a fogfájósak védőszentje.

Bálint nap (február 14) napjainkban a szerelmesek ünnepe, ha e napon hideg, száraz az idő, a népi megfigyelés szerint jó termés várható. Julianna napján (február 16.), ha esik a hó, megenyhül a tél, s a Dorottya napjával kezdődő fagyos időszak is megszűnik. Zsuzsanna ünnepén (február 19-én) megszólal a pacsirta, elviszi a havat, zöldellni kezd a mező. Üszögös Szent Péter napja (február 22) viszont szerencsétlen nap, minden üszkös lesz, amibe ekkor belekezdenek. Mátyás napja (február 24) időjós nap: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.” A Mátyás napi csukafogás a halászok számára szerencsés ómen, „Mátyás csukája” ugyanis az egész esztendőre sok halat ígér.

<Február 24-e azonban másról is nevezetes, a néggyel (a százra végződőek közül a 400-zal is) osztható években ez a nap a szökőnap. Bevezetése Caesar nevéhez fűződik, ő rendelte el i.e. 46-ban, hogy az év 365 napból álljon a hónapoknak ma is szokásos hosszával, és hogy minden negyedik évben a február 23-ika után egy napot iktassanak közbe. Mivel csak négyévenként szerepel a naptárban, a szökőnapon nem ünneplünk semmilyen névnapot, az eredetileg február 24-28-a közé eső névnapok egy nappal eltolódnak. Bár írásos bizonyítékok nincsenek rá, létezett egy olyan – egyes országokban törvénnyel is szentesített – hagyomány, hogy a szökőévekben (néhol csak a szökőnapokon) a nők is tehettek házassági ajánlatot a férfiaknak. Az első ilyen törvényt állítólag a Skót Parlament alkotta 1288-ban, melyet később Franciaország és Svájc is átvett, majd a tradíció a bevándorlókkal Amerikába is eljutott. Az ajánlatot a férfi nem volt köteles elfogadni, ám ha nemet mondott, a hölgy csalódottságát egy csókkal, egy fonttal és egy pár kesztyűvel (mások szerint egy selyem köntössel) kellett enyhítenie.

Biztosan állítható viszont, hogy a szökőévekben tartják az újkori olimpiai játékokat, valamint az amerikai elnökválasztásokat. A csillagászok azt is kiszámították, hogy 2028-ban a szökőnap húshagyó keddre, 2096-ban pedig hamvazó szerdára esik.

Február 20-án a Nap a Vízöntő jegyéből a Halak jegyébe lép. E hónap születési köve az őszinteséget, józanságot, gyógyulást jelző ametiszt, és az onyx. Úgy tartják, hogy a februárban született hölgy lelke nyugalmat és békét nyer, megszabadul a szenvedélyeitől és minden gondjától, bajától, ha ametisztet visel.

További olvasnivaló

Mit jelent, ha az ablakon berepül egy ma…

Miként az a lentebb idézett privát levélváltásunkból végül kiderül, lényegében ezt kérdezte HI nevű olvasóm.Kedves Rosta Erzsébet!Egy veréb, vagy valami hasonló madár berepült az ablakon. Ez rosszat jelent?Várom válaszát!Köszönettel, HIKedves...

Folytatás...

Vallási rajongás, szerelem és nemiség a …

Legendák sora szól arról, hogy a vallási megszállottság - akárcsak a szerelem - csodákra képes. Ha pedig a kettő egy médiumban találkozik, abból rendkívüli események következhetnek. E megközelítésben akár az...

Folytatás...

Francia és a spanyol babapiskótás torták…

Amikor egyre drágább az energia, és nemcsak az áram, hanem a gáz is, bizony az ember kétszer is meggondolja, mikor süssön süteményt. Feltehetően ez is közrejátszik abban, hogy oly kedveltek...

Folytatás...

Potencianövelő zöldségek

A zöldségfélék némelyikéről feltételezik, hogy oldja a frigiditást, növeli a potenciát, szerelmi érintkezésre ösztönöz, paráznaságra csábít. Azt, hogy a bőrt erősen ingerlő csalánt már az ókorban nemi serkentőszerként használták...

Folytatás...

Anyajegyek értelmezése

Bár a tradicionális fiziognómia csak az arcról leolvasható jegyek, jellemzők jelentését tanulmányozza, a hosszú évszázadok során a karakterolvasás eszköztára jelentősen kibővült, s ma már általános gyakorlat, hogy - ha...

Folytatás...

Abnormális ujjak: több-ujjúság, pókujjús…

Az elmúlt években - pontosabban az ezredforduló tájékán - John T. Manning felfedezte, hogy a mutató- és a gyűrűsujj hosszának hányadosa, az ún. 2D : 4D arány (angolul digit ratio)...

Folytatás...

Tanuló kézelemzése

Bár a fényképek torzítása miatt - ugyanis a fotózás közben az objektív nem derékszöget zárt be a kézfej, illetve a tenyér síkjával - bizonytalan vagyok, annak alapján, hogy a tenyér...

Folytatás...

A tenyér dombjai

A kézelemzést már az ókorban kapcsolatba hozták az asztrológiával, ugyanis a tenyérjósok szerint az ujjak végén beáramló kozmikus energia az ujjak alatti dombokon raktározódik el, ezáltal a dombok szimbolizálják...

Folytatás...

Tükör2 kézelemzése

  A stabil, erősnek látszó kezek azt sugallják, hogy gazdájuk feltehetően a külső világ felé forduló, tevékeny személyiség. Azonban a szilárd kezekben felfedezhető némi rugalmasság is, jelezve, hogy tulajdonosa fizikailag fejlett...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?