A+ A A-

Augusztus

  • Közzétéve itt: Jeles napok, ünnepek


A hónap Augustus császár tiszteletére kapta az augusztus nevet, korábban – a régi rómaiak márciussal kezdődő évében – a hatodikra utaló Sextilis volt a neve. A császár választásában, a hónap számára rendkívül szerencsés volta mellett, valószínűleg az is szerepet játszott, hogy i.e. 30-ban e hónap 12. napján halt meg Kleopátra. Az pedig, hogy a júliust – a szabálytól eltérően – egy ugyancsak 31 napos hónap követte, állítólag Agustus akaratára történt, ugyanis az uralkodó nem akart lemaradni elődjétől, Julius Caesartól.

Őseink e hónapot Aranyasszony (Bőség) havának nevezték, a régi kalendáriumokban pedig a legtöbbször a Kisasszony vagy Szűz hava elnevezésekkel találkozhatunk. A régi parasztkalendáriumok szerint ebben a hónapban (augusztus 11-én) fejeződnek be az ún. „kutya napok". Az elnevezés a régi rómaiaktól ered, akik azt hitték, hogy a nyár közepén jellemző szélsőségesen magas hőmérsékletű időszak kialakulását az okozza, hogy a Szíriusz (Kutya csillag) - mely 1000-2000 évvel ezelőtt a legmelegebb nyári napokon a Nappal közel egy időben kelt - hozzáadja hőjét a Napéhoz. A rómaiak ezt a - július 3-ával kezdődő - negyven napos periódust, a nyár legforróbb napjait, nevezték el a kutya napjainak, vagyis 'caniculares dies'-nek, ami nálunk kánikulát jelent. Ez lehet a magyarázata, hogy miért mondjuk még ma is a nagy hőségre, hogy „kutya meleg" van.

A Csízió - feltehetően azért, mert az augusztus az év egyik legmelegebb hónapja - azt ajánlja, hogy mértékletesen kell élni, nem javallott káposztát, sem olyan ételt enni, amitől melankolikussá válik az ember, viszont lehet fogyasztani borsos étket. Italként nem javasolt méhsört, vagyis márcot inni, de a csíráztatott gabonából készített szaladsör fogyasztása sem tanácsos, és a borozgatás is csak akkor megengedett, ha előtte útifüvet áztattunk a hordóban. Nem szabad ebben a hónapban eret vágatni, ám a reggeli hányás jó hatású. Augusztus szülöttei tiszta életűek, jó erkölcsűek, bátor szívűek, okosak, vállalkozásukban sikeresek. A termékenységben viszont nem szerencsések, s ha fiuk születik, felnőve kivándorolhat külföldre.

A különböző népek hagyományában igen sokféle elnevezése van e hónapnak. Az angolszászoknál, arra utalva, hogy ekkor telnek meg a csűrök gabonával, régen „Csűr-hónap" (Barn-moneth) volt a neve; a skót kelták Lugh napistenüket ünnepelték ebben az időszakban (Ann Lunadal), az aleutok „Meleg Hónap"-nak, az Ob folyó mentén élő osztjákok pedig a Széna-kaszálás hónapjának nevezték ezt a 31 napos periódust. A tatárok a Fű havaként ismerték, egyes közép-ázsiai szamojéd törzsek úgy tudták, hogy ekkor kell elültetni a liliomhagymákat, ezért erről nevezték el a hónapot. A kamcsatkaiak a Holdvilág hónap fényénél halásztak augusztusban, a Yukon-félsziget lakói pedig megfigyelték, hogy ekkor vedlik le tollaikat a hattyúk, szállnak fel először a fiatal libák és hullajtják el agancsaikat a rénszarvasok.

Augusztus első napja Vasas Szent Péter ünnepe. Ezen a napon szabadult meg bilincseitől („vasaitól") a Heródes börtönében láncra vert Péter. Mivel augusztus elseje balszerencsés nap, ezért nem jó ómen ezen a napon házasságot kötni; a Mura vidékén a szőlőtermelőknek dologtiltó nap volt, mert azt feltételezték, a szőlőszemek leperegnek a fürtről. Egyes vidékeken viszont ez a nap patkányűző napként ismert.

Augusztus 10-én Szent Lőrincre, a keresztény vértanúra emlékezünk, akit a legenda szerint 258-ban rostélyon égettek halálra. Szörnyű halálára emlékezve, Dél-Európában ezen a napon csak hideg húst fogyasztanak. Azt mondják, ha Lőrinc napján szép idő van, hosszú lesz az ősz, és jó gyümölcstermés várható. Sokak szerint e naptól már nem ízletes a dinnye, mert Lőrinc belepisilt a dinnyébe. Ezzel szemben a valóság az, hogy augusztus 10-ére csak a korán leszedett dinnyék válnak túléretté, a dinnyeszezon a másik Lőrinc napon, szeptember 5-én ér véget.

Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én Mária mennybemenetelére emlékezik a keresztény egyház. Sok helyen tartanak búcsút. A Mura vidékén élőknél ez is dologtiltó nap, főleg a sütés kerülendő, mert a tűz kicsaphat a kályhából, kemencéből. A moldvai magyarok ezen a napon szedik a különféle gyógyfüveket, növényeket, virágokat, melyek füstjével gyógyítják a betegeket, mert ekkor a legerősebb a növényekben a gyógyító erő. Ettől a naptól, már tilos az asszonyok fürdése a folyóvízben. A népi megfigyelés szerint, ha Nagyboldogasszony napján szépen süt a nap, kiváló minőségű bor lesz abban az évben. Sokfelé termésvarázslásra használják e napot; a gyümölcsfákba keresztet vésnek, azt remélve, hogy ettől azok termőre fordulnak, és jó termést hoznak a következő években. Úgy tartják, hogy a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (augusztus 15 - szeptember 8) között ültetett tyúkok sok tojást tojnak.

Augusztus 16-án az orvosok, kórházak és betegek, valamint a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentjének, Rókusnak van a névnapja. Az íreknél másnap, 17-én kezdődnek a hangos vernyákolással jellemzett „Macska éjszakák" (Cat nights). A régi ír hiedelem szerint ilyenkor a boszorkányok macska képét öltik, és csak az éjszaka elmúltával változnak vissza emberré. Erre összesen kilenc alkalommal képesek, az utolsó átváltozás után végleg macskák maradnak. Egyes magyarázatok szerint ebből ered a „macskának kilenc élete van" szólás-mondás.

Három nappal később, 20-án Szent Istvánt ünnepeljük, a hagyományos körmeneten ekkor hordozzák körbe Szent István jobbját; ekkor már az új búzából sütik a kenyeret, és ettől a naptól kezdve mennek el a gólyák. Ezután már nem tanácsos szabadban fürödni, mert feltételezik, hogy a szarvasok belevizelnek a vizekbe, és a vízi szellemeket sem szabad megzavarni.

Augusztus 24-e Bertalan apostol napja, aki a csizmadiák és a szűcsök védőszentje. Sokfelé ezt a napot tartják őszkezdő napnak, ugyanis amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az őszi időjárás. Az ezen a napon köpült vajról pedig azt mondják, hogy gyógyító hatású.

Augusztus születési kövei a boldog házasságot és a hűséget jelző szardonix, valamint a barátság megőrzésében segédkező peridot és az aventurine.

A hónap utolsó harmadában (augusztus 23-án) a Nap az Oroszlán jegyéből a Szűz havába lép.

További olvasnivaló

A népszerű palacsinta

Valamennyi palacsintasütésemre vagy -evésemre nem emlékszem, hisz képtelenségnek tűnne, ám van néhány nevezetes esetem. Egy alkalommal káposztás palacsinta sütése közben, váratlanul beállított hozzánk nagybátyám egy barátjával. Mindketten testes férfiak...

Folytatás...

Fülfájás, hallásvesztés, süketség

  Ma már többnyire ismertek a különféle hallásszervi problémák, betegségek okai, és a kezelésükre is általánosan elfogadott eljárások léteznek, a régi időkben nem volt ez így. Mind a kiváltó okok, mind...

Folytatás...

India - Morcos rendőr a Gangesz partján

  Nagyobb térképre váltás   A Sziliguri elágazásnál tábla búcsúzik:„ Viszontlátásra ismét Dardzsilingban!” A síkságra érve az újra kakofóniás zaj, a tolakodó emberek és járművek sokasága, a gőzfürdőre emlékeztető fülledtség hamar visszazökkentenek a...

Folytatás...

Egy slukk Szultána hukájából

Abdul, ígéretéhez híven, a szomszéd hajóra megy telefonálni, ahonnan feltűnő gyorsasággal jön vissza s közli, nem sikerült beszélnie senkivel sem. Hitetlenkedek, kérem, férjemmel együtt menjenek át ismét, de újra eredménytelen...

Folytatás...

Manó kézelemzése

  A tenyere, mely széles, tömör, az ujjaihoz képest meglehetősen nagyméretű, egy tevékeny, energikus, mozgékony embert ábrázol, aki szenved a szobai bezártságtól, szívesebben választja a szabad levegőn való tartózkodást. Ugyanakkor ez...

Folytatás...

Megfázás, influenza

Bár ma már köztudott, hogy az influenza vírus által terjesztett fertőző betegség, és az orvostudomány is egyre nagyobb sikerrel képes megküzdeni vele, nem volt ez mindig így. 1918-19-ben, az egész...

Folytatás...

One Love kézelemzése

Feltehetően rossz szögből fotózták le két tenyerét, vagyis a fényképezőgép lencséje nem derékszöget zárt be e kezeivel, mert a képeken a kézfejhez viszonyítva, meglehetősen nagynak tűnik tenyere. Ha az...

Folytatás...

Nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat

A katolikusok húsvét előtti hetet nagyhétnek nevezik. A keresztény hívők ekkor emlékeznek a megváltásra. A 4. században élt alexandriai Atanáz, valamint a 367-ben Constantia egyházi elöljárójának megválasztott Epiphanosz püspökök...

Folytatás...

A hipoténár, vagyis a Hold-domb

A Vénusz-dombbal szemben, a passzív Mars-domb (Nagy Mars területe) alatt található a Hold-domb, amely a dermatoglífiai meghatározás szerint a kéz ulnáris alsó domborulata, azaz a hipoténár. Broekman a...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?