A+ A A-

Április bolondja

  • Közzétéve itt: Jeles napok, ünnepek

 

Április első napja a világ számos részén a tavasz kezdetének tréfás ünnepe. Ezen a napon régi szokás, az emberekkel bolondos tréfákat űzni, vagyis "április bolondját" járatni velük. Ez az időpont feltehetően a tavaszi napéjegyenlőséggel van összefüggésben, amikor a szeszélyes időjárás-változásoktól, szinte megbolondulnak az emberek. A szokás valódi eredete azonban homályos. Egyes elméletek szerint az 1564-es francia naptárreformhoz kapcsolható, mely - a korábban kijelölt április elsejéről - január első napjára helyezte át az év kezdetét. Ettől ugyanis az április első napja komolytalanná vált. Bár ezt a véleményt nem mindenki osztja, az április elsejei bolondozások szokása Európában ezt követően terjedt el. Ennek ellenére valószínűbb, hogy a gyökerek régebbre nyúlnak vissza, és a viccelődés az ősi tavaszköszöntő ünnepségekhez kapcsolódik.

Ilyen ünnepségek már az régi Rómában is voltak, a vidámság napjának tekintett Hilaria örömünnepet március 25-én tartották meg. Ugyancsak a tavasz elején került sor a kelták humoristenének, Lud-nak a tiszteletére megrendezett ünnepségekre. Az effajta viccelődés Indiában sem ismeretlen, a hinduk tavaszünnepe, a Holi sokban hasonlít a bolondok napjára. A Holi fesztivált februárban vagy márciusban, a hindu holdhónap (Phalgua) teliholdján tartják, pontos időpontját a hindu holdnaptár szerint határozzák meg. Az ünneplők Holi alkalmával festett vízzel locsolkodnak, festéket spriccelnek, vagy színes porokat szórnak egymásra. Ilyenkor elfelejtkeznek az egyébként érvényben lévő kasztra, pozícióra, nemre, életkorra vonatkozó előírásokról. Az utcai ünneplések azonban gyakorta elfajulnak, trágár megjegyzéseket használnak, s a durva megnyilvánulások sem ritkák. Ez a vad ünneplés számos vonásában olyan, mint az ókori Rómában, a téli napfordulón megtartott hétnapos Szaturnáliák.

Az április elsejei tréfáknak, beugratásoknak se szeri, se száma, a megtréfált áldozatokat a franciák és az olaszok áprilisi halnak (poisson d’avril – il pesce d’april) csúfolják. Náluk ezen a napon mindenki érti a bolondos tréfákat. A skótoknál a beugratott áldozatokat áprilisi kakukkoknak (gowk) hívják, mivel náluk a kakukk a tökfilkókat jelképezi. Régen a suhancokkal egy lepecsételt borítékot vitettek valamelyik ismerősükhöz. Miután a címzett felbontotta a levelet, és rájött a turpisságra, ő is írt egyet, és a „postással” továbbküldte egy másik címre. A játék addig folytatódott, míg a fiatalember rá nem eszmélt, hogy a bolondját járatják vele. Angliában galambtejért, balkezes késért vagy a bibliai Éva édesanyjának történetéért küldték el a szomszédhoz vagy a boltba gyereket. 

Ma már gyermekek és felnőttek egyaránt tréfálkoznak, ez lehet gyakran csak egyszerű viccelődés, de lehet alaposan eltervelt és kidolgozott átverés is. Nálunk a leggyakrabban a gyerekeket lehet beugratni, például olyan bolondos megbízásokat adva nekik, mint: szaladjanak és hozzanak a boltból vagy patikából reszelőzsírt, rákvért, szárított havat, tarhonyamagot, egyenes kampót, kanyarfúrót, ködvágó kést, szúnyoghájat. Ezen a napon az iskolákban is gyakran tréfás jelmezbe öltöznek a gyerekek.

A babonások szerint jó tudni, hogy az ilyen tevékenységek engedélye déli 12 órakor lejár, és aki ezután próbálja meg rászedni az embertársát, balszerencsére számíthat. Úgy tartják, az sem lesz szerencsés, aki nem tolerálja kellő humorral az átverést. Az a férfi viszont, akit egy csinos hölgy tréfált meg, jól jár, mert feleségre, vagy - ha a viccelődő már házas - jó barátra lel az illetőben. A bolondok napján kötött házasság - ha csak nem szolgalelkű a férjjelölt - nem előnyös, mert a háznál nő hordja majd a nadrágot. Április elsején megszületni általában szerencsét hoz, kivéve a spekulációt és a hazárdjátékokat, melyek anyagi csődbe vihetik az illetőt.

Végezetül itt érdemes megemlíteni a szabin nők elrablását is, melyre ugyancsak ilyenkor tavasz elején került sor. A rómaiak - azzal a trükkel, hogy Neptunus isten tiszteletére ünnepi játékokat tartanak – a városukba csalták a környező falvak férfijait, és - miközben azok Rómában gyülekeztek - kihasználva a lehetőséget, harcosaik elrabolták az otthon maradt szabin szüzeket.


További olvasnivaló

Szemölcsök IV. - Babonás népi gyógymódok

Az emberek nemcsak a szemölcsök eredetére, létrejöttükre voltak kíváncsiak, hanem kezelésük, gyógyításuk, eltüntetésük módjára is számos rituálét, különleges módszert alakítottak ki. A változatos praktikák között szerepelt a ráolvasás; a...

Folytatás...

Testünk hat fő építőeleme: kalcium, jód…

„Bár a szervezet fenntartásához és szabályozó mechanizmusaihoz körülbelül 18 ismert elemre van szükség - írja Earl Mindell a Vitamin Biblia című könyvében, csak 6 elemre vonatkozóan határozták meg az ajánlott...

Folytatás...

Hetes, a misztika és a szentség száma

  Már Babilonban is előszeretettel használták a misztikus hetest a különféle varázslásokhoz, az ősi Egyiptomban pedig valóságos kultusza volt ennek a számnak. A fáraók idején hét évig kellett az embernek valamit...

Folytatás...

Sikandra és Akbar császár

Agrát elhagyva gondolataim minduntalan visszakanyarodnak a Sír Palotához. Nem befolyásolnak, de mégis eltöprengek Ludviáni urdu költő Tádzsról írt sorain: „Kedvesem fordítsd el tekinteted a márványpalota pazar szépségéről, kihívó gazdaságáról...

Folytatás...

Nem minden hindu veti meg a húst

Ha létezik a vegetáriánusok számára kedvező hely, akkor India biztosan ilyen, e szubkontinens ugyanis tobzódik a hús nélküli ételekben, a kizárólag növényi alapanyagokból készített fogások sokszínűsége valósággal meghökkentő, annak...

Folytatás...

Csuklás

A csuklás, vagyis a rekeszizom ismétlődő görcsös összerándulása, melyet az eközben összeszűkülő hangrésen át a tüdőbe áramló levegő jellegzetes zöreje kísér, nem tekinthető betegségnek, és általában a jelenség magától...

Folytatás...

Huszonegy zsinat, aminosav és ágyúlövés

A huszonegyes az önmagára és kitűzött céljaira összpontosító személy jelképe. Mivel a három és a hét szorzata, a tökéletes alkotás, a befejezettség száma. A bibliában szent szám és az isteni...

Folytatás...

Püthagorasz számelmélete

Ha misztikus számokról esik szó, akkor akarva-akaratlanul is Püthagorasz, a „számok atyja” jut elsőként az ember eszébe. A görög filozófus, matematikus, csillagász i.e. 580-570 körül született Szamoszban, és i.e. 500...

Folytatás...

A sorsszámok értelmezése - Öt

Az ötöst erőteljes, hatékony számnak tekintik. Az asztrológusok az Istenek hírnökének tartott Merkúrral társítják. A tenyéren a kisujj alatt található domb reprezentálja. Erős Merkúr-domb és egy jól fejlett, a tenyérhez...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?