A+ A A-

Megfázás, influenza

  • Közzétéve itt: Gyógymódok


Bár ma már köztudott, hogy az influenza vírus által terjesztett fertőző betegség, és az orvostudomány is egyre nagyobb sikerrel képes megküzdeni vele, nem volt ez mindig így. 1918-19-ben, az egész világon végigsöprő spanyolnátha járványnak emberek tízmilliói (az elhalálozottak számára vonatkozó becslések 20 és 100 millió között változnak) estek áldozatul. Ebben persze az is közrejátszhatott, hogy számos esetben tudatlanságból ártalmas babonás praktikákkal próbálták kezelni a betegséget.

A javasolt kúrák között olyanok voltak, mint szentelt víz itatása a pácienssel, marhatrágyából vagy ajtó küszöbe alól kikapart agyagból készített pakolás, ecetben áztatott és fokhagymával bedörzsölt forró tégla helyezése a beteg mellkasára, a felsőtest bedörzsölése gőz fölött felmelegített lócitrommal (enyhébb lefolyású betegség esetén főtt hagymával), vagy bebugyolálása frissen lenyúzott - vagyis még véres, meleg - állatbőrrel. A kíméletesebb gyógymód keretében a tűzre köpettek a beteggel, és tojáshéjakat valamint káposzta torzsákat égettek el a lángokban. Ha már kitört a járvány, felszeletelt hagymákkal „díszítették fel” az ablakpárkányokat, rakták körbe az ágyakat, és mindenféle hagymás készítmények elfogyasztását javasolták. Úgy tartották, hogy a vöröshagyma magába szívja a betegséget. Hatásosnak vélték az ebédre vagy vacsorára tálalt levesbe tett kanálnyi szentelt vizet, a nedves fa vagy szalma (széna) füstjének belélegzését, valamint a bűzaszatból vagy szurokfenyőből készített nyaklánc viselését is.

Az ugyancsak gyakran alkalmazott orális kezelések némelyikéhez igen erős gyomorra volt szükség. Az egyik recept szerint például páfrány és cikóriagyökér mézzel és édesgyökérrel ízesített kotyvalékába néhány csepp bakkecske-vért, élő levéltetvekkel fűszerezett tojás sárgáját (ha nem volt kéznél tetű, egy hétéves kisleány vizelete vagy egy kevés korom is megtette), egy pár kövér meztelen csigát, maroknyi szárított kutyaszart (canis merga), és - hogy a készítmény simább állagú és táplálóbb legyen - tejben és borban áztatott kagylókat kevertek.

Ázsiában ezeknél különösebb „népi” gyógymódok is léteztek. Japánban a babonás öregek még napjainkban is úgy tartják, hogy ha az influenzás beteg sikeresen megfertőz valakit, hamarosan meggyógyul, mert a vírusok az új áldozaton élnek tovább.

Iránban viszont a szőke férfiak - mivel a perzsák többnyire sötét hajúak, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a külföldiek - vannak legnagyobb veszélyben, ugyanis a hagyományos gyógymód szerint, ha a fertőzött személy az orrváladékából valamelyikükre rácsöppent egy keveset, a betegsége azonnal átszáll a kiszemelt áldozatra.

Bár a földrajzi eredete nem ismert, állítólag az is működik, ha a lázas meghűléstől szenvedő asszony néhányszor beleprüsszent a férje cipőjébe.

Az influenza és a meghűlés kezelésére Oroszországban az orvosok sokfelé még ma is köpölyözést (banki) vagy mustártapasz (gorcsicsniki) használatát javasolják a szintetikus gyógyszerek vagy antibiotikumok helyett. Bár influenza esetében - forró tea fogyasztásával vagy más módon - általában a test felmelegítését ajánlják, az oroszok közül sokan a jeges fürdőzés egészségmegőrző hatására esküsznek. A hideg gyógyító hatásában lehet valami, mert japán óvodások körében elterjedt gyakorlat, hogy a didergős téli reggeleken száraz törülközővel dörgölik át a meztelen felsőtestüket. A nevelők szerint emiatt náluk sokkal ritkább az influenzás megbetegedés.

És végezetül egy univerzális - igaz, hogy csak az év egy napján alkalmazható - megelőzési mód, ha május elsején nem húzunk semmit a lábunkra. Ha ezen a napon mezítláb maradunk, állítólag az év végéig nem kell tartanunk a meghűléstől. (Az Újév napjától májusig tartó időszakban pedig megpróbálkozhatunk a többi módszer valamelyikével.)

További olvasnivaló

Etelka kézelemzése

A képeken látható kezek a spatulás (más néven praktikus) kéztípusba sorolhatók, ugyanis a tenyér az ujjakkal szabályos négyszöget alkot. Az ujjvégződések ásószerűek, spatula formájúak. A hüvelykujj feltűnően nagy. A...

Folytatás...

Az orcák

Az arccal, vagyis az ember fejének előrészével, melyen a szemek, az orr, száj van (Magyar Értelmező Kéziszótár), már többféle megközelítésben is foglalkoztunk, most viszont - elsősorban a kínai mesterek tanításaira...

Folytatás...

Ágyék, lágyék, szeméremdomb

Bár régebben különbséget tettek a combok és a has választó vonalát (árkát) jelentő lágyék, és a medencetáji és az alatti testrészt - vagyis a külső nemi szervek fölött elhelyezkedő zsírpárnát...

Folytatás...

Újévi ételek

Az újévi ételekhez elsősorban bőségvarázsló hiedelmek tapadnak, ezért az emberek ilyenkor különös gondot fordítanak az étrendjük összeállítására. Nálunk azért esznek sokan ropogós malacpecsenyét, mert a malac előre túrja a...

Folytatás...

’A hüvelykujjam úgy viselkedik, mint egy…

Üdvözlöm!Nagyon tetszik a honlapja, annyi érdekes olvasnivaló van rajta, hogy egyszerre nincs is rá időm. Én egy kérdésre keresem a választ. Úgy hallottam, hogy a talpon is és a kézen...

Folytatás...

A férfi fiziognómiája

Hagyományos indiai karakterolvasás és jövendölés a férfi külső jegyei: testalkata, arcának és a testrészeinek jellemzői alapján   Testmagasság A magas termet rendszerint pozitív személyiségjegyekről tanúskodik. A magas, arányos testalkatú férfi...

Folytatás...

Madárbeszéd, madárdal - kommunikáció a m…

„(…) nemsokára, hogy a nap a Bak jelébe lép s a téli mélypont után ismét emelkedni kezd, január első napjaiban, a cinke szólal meg először. Van úgy, hogy a napfényre...

Folytatás...

Egyes betegségek figyelmeztető jelei

  Számos betegség alapvető okait a stresszes körülményekben kell keresnünk. A stresszes állapot könnyen felismerhető a palmisztriában, ugyanis ilyenkor a tenyér tele van apró finom, pókháló-vékonyságú vonalkákkal. Ha csak a stressz...

Folytatás...

Kovidombi kézelemzése

A képeket szemlélve, már az első ránézésre szembetűnik, hogy a viszonylag széles és nagy tenyerekhez rövid, tömzsi ujjak társulnak, melyeknek különösen a tőperceik fejlettek. Ez utóbbi érzéki természetről árulkodik, ami...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?