A+ A A-

Hasmenés, diaré - Hagyományos népi gyógymódok

  • Közzétéve itt: Gyógymódok


A szennyezett víz és élelmiszer által kiváltott hasmenés a megfelelő higiéné és az élelmiszertartósítás kialakítása előtt gyermekre és felnőttre egyaránt súlyos veszélyt jelentett. Nem véletlen, hogy az évszázadok során számos népi gyógymód, házi praktika alakult ki e betegség kezelésére.

A növényi gyógyszerek közül - melyeket a beteg otthoni ápolása során alkalmaztak - számos tanninokban gazdag, ezért összehúzó (adstringent) hatású. Közéjük tartozik a tölgy (a kérge és makkjai) valamint a lándzsás útifű. A gyöngyvesszőt (spiraea) elsősorban Angliában és Írországban használták.

Egyéb növényi eredetű gyógyszerek a hasmenésre: az eperfa és a málna levelei, a fekete áfonya, a pásztortáska, a vérontó pimpó és a gyömbérgyökér. A vörös levendula olajából egy keveset kockacukorra csepegtettek, és azzal fogyasztották el. Az ökörfarkkórót főként az írek, a bogyós gyümölcsöket és a galagonya belső kérgét pedig elsősorban a britek javasolták a diaré kezelésére. Angliában a makk belsejének evésével is megpróbálkoztak. A borsos keserűfű teáját ugyancsak jónak vélték.

Egy érdekes orvosság a Skót felföldön javasolt bonduc bab (Caesalpinia bonduc), melyet tejben megfőzve adtak a vérhasban és a hasmenésben szenvedő betegeknek. E növény magvakkal teli hüvelyeit a Golf áramlat sodorta a Hebridák partjaira, melyeket a régiek amulettként hordtak magukkal. Bár őshazájában, a Hawaiin - meglepő módon - hashajtóként alkalmazzák, a kétféle használat nem zárja ki egymást.

A legismertebb nem növényi eredetű gyógyszerek a brit folklórban a kemény tojás (még ma is használják) és a whisky. Az utóbbi a skótoknál terjedt el, amit, mint univerzális gyógyírt a hasmenés kúrálására is alkalmasnak véltek. Állítólag, ha egy pohárnyi whiskyt néhány percig tűzön melegítenek, majd megitatnak a beteggel, a legmakacsabb hasmars is elmúlik tőle.

Az észak-amerikai népi gyógyászat ugyancsak sokféle gyógynövényt alkalmaz a diaré kezelésére. A nagyszámú növényi gyógyszer közül a brit és az észak-amerikai folklórnépi gyógyászat a bojtorjánt, ökörfarkkórót, földiszedret, málnát, gólyaorrt, pásztortáskát, kígyógyökerű keserűfüvet, fekete bodzát, vérontó pimpót ajánlja. Ezek mellett a forralt tej, a tejszín, a birkafaggyúból nyert olaj, a pirított magvak vagy liszt, a faszén, a tojás változatos formában elkészítve, az ecet és a só valamint a limonádé a legismertebb étrend kiegészítők.

A molyhos ökörfarkkórót - melyet a nagy, bársonyos levelei miatt Ádám alsójának is neveztek - toalett papír helyett is használták. Központi leveleit tejbe áztatták, és ezeket adták a diaréban vagy vérhasban szenvedő csecsemőknek. Emellett persze számos más - Észak-Amerikában őshonos - növénnyel is megpróbálkozott az amerikai népgyógyászat a hasmenés kezelésére. Ilyenek például a szasszafrász babérfa, simafenyő kérge, kanadai bolhafű, foltos kutyatej, amerikai lázgyökér, édes páfrány, fekete nyír, hamvas szeder, vörös szil, tűzeső gyökér, poloskavész (fekete kígyógyökér) és a szömörce. A vízililiom összetört gyökereit és a porított aloét almapépbe keverték. A fügekaktuszból főzött erőlevest, vagy a rózsalevelek főzetét ugyancsak hatásosnak vélték. A spiraea leveleit és virágait - angolszász hatásra - főleg a gyarmati időkben használták.

A felsorolt gyógynövénykészítmények nagy részét az őslakosság is jól ismerte. A szasszafrász a csiroki indiánok javaslata volt a diaré kúrálására. A kanadai bolhafű ötlete a feketelábú dakota indiánoktól származott. A borsos keserűfüvet a csiroki indiánok adták hasmenéses csecsemőiknek. Az ökörfarkkóró az irokézek ajánlata volt, és lehetne még folytatni a sort.

A Colorado völgyében élő yuma indiánok pedig még az éneklést is gyógyító hatásúnak vélték. Ugyan európai eredetű, de hasonló babonás elképzelés volt, hogy ha csecsemő lepedője a mosás után kivasalatlan marad, nem lesz gondja a babának hasmenéssel. Miként az is, hogy - számos betegség mellett - szintén gyógyír a hasmenésre egy darab nagypénteken sütött kenyér, vízzel elkeverve.

Az afrikai néphagyomány szerint az avokádó magja az igazi csodaszer, mely porrá őrölve, a hasmenésre, a vérhasra és a körömméregre egyaránt hatásos.

Az almáról - mivel rendben tarja a beleket - sokan tartották, hogy megfogja a hasmenést. Az amerikai népgyógyászat diaré esetén a nagyobb gyermekek és a felnőttek részére még ma is nyers almát ajánl. A Vermontban élt amerikai orvos, DeForest Clinton Jarvis (1881 - 1966) pedig almaecetet javasolt a hasmenés és a hányás gyógyításár

Jónak vélték a földi szeder fogyasztását is, míg mások ugyanerre a gyökereit javasolták. Ez utóbbi állítólag a szájpenész és a hüvelygomba ellen is hatott. És voltak, akik vízben áztatott pirítós kenyeret, lehámozott krumpli héjat etettek a hasmenéses beteggel.

A csecsemők diaréja esetén külső kezelést is alkalmaztak, melynek során a bojtorján őrölt magvait vagy gyökerét élesztővel elegyítették, és egy kis vászontasakba téve a gyermek köldökére kötözték. A felnőttekkel kevesebbet bajlódtak, egyszerűen bojtorján- vagy gyömbér főzetet itattak. Mexikóban a kisbabák hasmenésének gyógyítására - őshonos növényük - a kukorica korpáját tartották a legalkalmasabbak, amit - hogy könnyebben lecsússzon - fahéjjal ízesítettek.

És ha már a „nemzetközi gyakorlatról” írtam, röviden érdemes néhány szót ejteni a hazai praktikákról is. Érdekes gyógymódokra leltem Makay Béla - Kiss József - 1988-ban kiadott - Népi gyógyítások Szatmárban című könyvében. A szatmári emberek sokféle népi gyógyszert gyűjtöttek össze hasmenésfogóként, például hatásosnak tartják a vadkörtét, a kökényt, a keserű vadgesztenyét, a dióbelét, a sombefőttet (ez utóbbi magostól kell megenni), a főtt málédarát, egy kanálnyi szárazon megpirított grízt, a sült sütőtököt, a szárított bodzalevélből főzött teát, az ecetes vizet, a felnőtteknek pedig egy féldeci rumot vagy pálinkát ajánlanak.

Egy másik könyv - Giovannini Rudolf, Szathmáry Géza, Dr. Buchmann Othmár Gyógynövényeink című műve, mely 1958-ban jelent meg - ugyancsak számtalan gyógynövényt sorol fel a hasmenés kúrálására. Ezek az áfonya, almafalevél, apróbojtorján, cickafarkkóró, csalánlevél, fahéj, fehérmályva-gyökér, fehér árvacsalán, fodormenta, erdei szamócalevél, kakukkfű, kaszkarillakéreg, kosborgumó, lenmag, ligetszépe, libapimpó, lósóska, macskatalp, madárkeserű, nadálytőgyökér, palástfű, repkény, réti füzény, szederlevél, sóslórummag, szilfakéreg, szurokfű, tölgyfakéreg, tölgyfamakk, úti fű, veronikafű, vérontófű. Egyébként ez utóbbi könyv is ajánlja a vadkörtét, ami megállítja a hasmenést, ezen kívül jó hatásúként írják le a friss dió lehúzható, keserű bőrét, melyből - megszárítva, porrá törve, kevés cukorral édesítve - egy kanálnyit kell lenyelni.

Az álomban „megélt” hasmenés akár gyógyító hatású is lehet, mert arra inthet, hogy az életünk egy része kezd kikerülni az irányításunk alól. Azt jelzi, hogy nem fojthatjuk el tovább az érzelmeinket, ki kell magunkból „engednünk a gőzt.” Más értelmezésben viszont az lehet álmunknak az üzenete, hogy egy adott helyzetet nem elemeztük ki alaposan, vagy egyáltalán nem akarunk a problémával foglalkozni.

További olvasnivaló

A fülnyílás

Fülnyílásnak (concha auriculae) a kagylóüreg alsó, mélyebb részét nevezik, mely a hallójárattal teremt közvetlen kapcsolatot.Ha a külső fülszegély (helix) és a fülnyílás egyaránt jól rajzolt és harmonizálnak egymással, az azt...

Folytatás...

Az ujjak szerepe a diagnózis felállításá…

Korábban már láthattuk, hogy az ujjak alaktani és egyéb jellemzői általánosságban milyen diagnosztikai információkat hordoznak, azonban - mivel az egyedi ujjak speciális sajátosságai is fontosak - a hagyományos kínai orvoslásban...

Folytatás...

Püthagorasz számelmélete

Ha misztikus számokról esik szó, akkor akarva-akaratlanul is Püthagorasz, a „számok atyja” jut elsőként az ember eszébe. A görög filozófus, matematikus, csillagász i.e. 580-570 körül született Szamoszban, és i.e. 500...

Folytatás...

Loire13 kézelemzése

A kézfelvételeket nézegetve, a legelső, ami szembeötlik, hogy a széttárt ujjú képek valamennyikén a kisujj - mintegy különállóságát hangsúlyozva - feltűnően eláll a többitől. Amikor mindkét kézre jellemző ez, nagy...

Folytatás...

A négy személyiségtípus

Noha egy korábbi írásomban érintőlegesen már foglalkoztam egyes temperamentumok jellemzőivel, talán nem haszontalan azt is megismernünk, miként vélekedett errő a kérdéskörrőll kalendáriumában - jó 300 évvel Johann Kaspar Lavater előtt...

Folytatás...

Étkezési szokások Indiában

Az indiai háziasszonyok naponta háromszor főznek, mivel az előző étkezésből megmaradt, állott ételt nem szolgálják fel. A készételt azonnal, frissiben tálalják. A menük általában 3-4 fogásból állnak, figyelve arra...

Folytatás...

Likőrök

A ma már igen sokféle változatban kapható (vagy házilag készített), cukrozott, ízesített alkoholos ital felfedezését homály fedi, ám a legelfogadottabb feltevések szerint az első likőrt vegykonyhájában valószínűleg a svájci-német...

Folytatás...

Mennyi ideig marad gyomrunkban az étel?

Teljesen mindegy, hogy mit eszünk, legyen az karfiol, szalonna, őszibarack, palacsinta vagy torta, mindegyikre ugyanaz a sors vár. Az ételek útvonala azonos pályán halad előre, egy része pedig kifelé...

Folytatás...

Törökország – Magyarul beszélő nepperek …

    Ankarát most a várost elkerülő autópályán hagyjuk magunk mögött, enni, pihenni csupán egy-egy parkolóban állunk meg. Kényelmes tempóban egészen Düczéig sikerül leérnünk. Ugyanabban a szállodában, sőt ugyanabban a szobában kapunk...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?