A+ A A-

Víz

  • Közzétéve itt: Egyéb írások

 
A víz, az egyik fő elem, számos nép hitvilágában a föld az ősóceánból emelkedett ki, és meghatározó anyaga a világ megépítésének. A görög bölcselő, Platón (i.e. 427-347) szerint Isten a négy elemet, köztük a vizet, használta a világ teremtésekor. A keresztények szerint az égi víz az éltető víz; a földi sós víz viszont sem ivásra, sem öntözésre nem alkalmas. Miként a Biblia is mondja: "Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a boltozat alatti vizeket." A víz azonban nemcsak minden dolgok kezdete, hanem vége is, erről szólnak a világvégét elbeszélő vízözön-mítoszok.

A víz a születés és a halál megtestesítője. Agni, a hinduk tűz istene vízből született, Visnu, a legfőbb isten pedig, amikor megpihent, egy vízen nyugvó kígyón aludt. Ugyancsak sok vonatkozásban kapcsolódnak a vízhez a szerelem és a termékenység istennőinek, az akkád Istár és a görög Aphrodité mítoszai is. A vízzel összefüggésbe hozhatók az emberi élet nedvei, az anyaöl, az anyaméh és a vér. Rituális mosdással jelenítik meg a második születést, az anyaméhből történő újbóli világrajövetelt.

A Bibliában szereplő intelem is a vizet idézi: "A saját ciszternádból igyad a vizet, csak azt, ami a saját kutadban buzog fel." Ez arról szól, hogy a férj elégedjék meg törvényes feleségével. A víz ugyanakkor jelenti a mélység veszélyét és a halált is. A vízi szörnyetegek gyomra akár a pokol, szinte lehetetlen onnan megmenekülni, ha mégis sikerül, az felér a feltámadással; ez utóbbit példázza Jónás története.

Az állandóan mozgásban lévő víz a termékenyítő erő, az új élet nedve. Az égből hulló csapadék, férfiúi magként termékenyíti meg a földet. Az egyiptomiak, a víznek tulajdonítják a születés és a megújulás képességét, Hápi istenben tisztelték az áradó Nílust, aki nedvességet és termést, egyszóval életet adott az egész országnak.

A keresztények számára a víz a tisztaságot; az alámerülés és a keresztelés a megtisztulást; a forrásvíz pedig a megújulást jelenti. A Paradicsomban lévő forrás táplálta az életfa gyökereit; a kelták szerint az örök fiatalság földjét éltető víz öleli körbe. A magyar mondavilágban Álmos anyjának "(...) méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak." A csángók képzetében a kutak kiszáradásával jön el a világvége, s csak az Antikrisztusnak lesz vize, amellyel magához csalogatja az embereket.

A víz kínaiak öt: föld, víz, tűz, fa, fém alapelemének az egyike, a tűz ellensége. Vele hozzák kapcsolatba az érzékek közül a hallást; a színek közül a sárgát; az ízek és a szagok közül az édeset és a poshadtat; a napszakok, az évszakok és az égtájak közül az éjszakát, a telet és az északot; a légköri jelenségek, a mezei termékek és az állatok közül a hideget, a cirokot és a disznót; a bolygók közül a Merkúrt; az emberi testrészek közül a vesét; az emberi indulatok és erények közül pedig a félelmet és a bölcsességet.

A vizek között többféle vizet lehet megkülönböztetni, ilyenek például a halhatatlanság italai: a gyógyító víz, az élet vize, szentelt víz. A régi görögök az élet vízének, a nektárt és az ambróziát tartották, amit csak az istenek ihattak, hogy megőrizzék ifjúságukat, győzedelmeskedjenek a halál fölött, és halhatatlanokká váljanak. A szentelt víz a születésétől a haláláig elkíséri az embert. Szentelt vízzel keresztelik meg a csecsemőt, ebből hintenek a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára.

Magyar népszokások szerint a bő termés reményében, vízzel loccsantják le az aratásból hazatérő gazdát; a boszorkányok távol tartására, a kemencéből kivett kenyeret is vízzel kenik be. A húsvéti locsolás szokása, amikor a lányokat, asszonyokat az élet vízével locsolják le, a megtisztulást és újjászületést hívatott szolgálni.

A vízhez számtalan hiedelem tapad, így például, ha valaki meghal, a környéken, a vízzel teli edényeket ki kell üríteni, mert ellenkező esetben balszerencsés lesz a ház népe. Rossz előjelnek számít a vizet cél nélkül forralni, mert az eladósorban lévő lány nem megy férjhez. Viszont szerencsét jelent, ha az útnak induló ember háta mögé vizet öntenek, vélik a törökök. Az Azerbajdzsánban, valamint Irán északnyugati részén élő azeriek ugyancsak hasonlóan vélekednek, ők is egy kis vizet loccsantanak a földre a nagy vállalkozásba fogó, vagy hosszú útra kelő személy érdekében. Azt mondják, hogy ez szerencsét hoz számára, és segít a biztonságos és ép visszatérésben.

A néphit úgy tartja, ha a víz kilöttyen a pohárból, vendég áll a házhoz. Az afgánok viszont rossz előjelnek tartják a kiloccsantott vizet. Nálunk régen azt javasolták, hogy ha valakitől elloptak valamit, akkor az ellopott holmi helyére azonnal három vödör vizet kellett önteni, hogy a tolvajt egész életében rázza a hideg. Ugyanakkor óva intettek a szennyvíznek a kanálisba való kiöntésétől, mert attól féltek, hogy ez bénulást okozhat.

A koreai fiataloknál hagyomány, hogy a vizsga napján nem szabad hajat mosni, mert ezzel a memóriájukat is megtisztítják a vízzel. Következésképpen nem fognak emlékezni arra, amit korábban megtanultak. Az angolok szerint, aki korábban más által használt vízben mosakodik, veszekedni fog az illetővel, hacsak nem üti össze a tenyerét a víz fölött, miután a mosakodást befejezte. De attól is óvnak, hogy az ember olyan pohárba öntsön vizet, amelyben már van valamennyi víz, mert ezt a gonosz szellemek látogatásra történő meghívásnak tekintik. Az íreknél soha sem szabad a lábmosó vizet kiönteni éjszaka, és a piszkos vizet is csak akkor, ha előtte figyelmeztették a tündéreket. A zsidó hiedelem veszélyesnek tartja, ha az ember vizet kér valakitől, valamint az átlépést a kiöntött víz fölött.

Az azeriek számára a víz a világosságot és a tisztaságot reprezentálja. Például, ha egy rokon, barát, vagy jó ismerős hosszú útra indul egy merőkanál hideg vizet locsolnak utána. Ennek ugyanis a szimbolikus jelentése az, hogy a víz megtisztítja az utat, simává, zökkenőmentessé teszi az utazást. A gesztust gyakran „Az Isten segítsen utadon!”, vagy „Jó utat!”, vagy „Legyen utad olyan tiszta, mint ez a víz!” – jókívánság kíséri. Ha pedig vízzel álmodnak, azt hiszik, ezáltal tisztábbak és szerencsések lesznek. Ha valaki felkel, és a vízzel való álmáról beszél, történetét a „víz tisztaság” szavakkal nyugtázzák a többiek.

Régi álomfejtőink szerint: tiszta vízzel álmodni jószerencse, vagyonosodás jele; zavaros víz viszont szomorúságot jelez, vagy az álmodó sajnálkozását egy általa jól ismert személy betegsége vagy halála miatt. Álomban a koszos víz látványa, egy gátlástalan személyre figyelmeztet, aki tönkre akarja tenni az álmodót.

Az asztrológiában vizes jegyek a Rák, a Skorpió és a Halak, amelyekre a nedves, hideg sajátosságok jellemzőek. A víz elem jegyei az ösztönök, az impressziók, az egyenletes munkálkodás, a flegmatikus személyiség. A Vízöntő csillagjegy a Bak és a Halak között, január 20-ától február 18-áig uralkodik. Az állatöv 11. jegyét egy korsóból vizet öntő emberrel ábrázolják.


További olvasnivaló

Mathura, Krisna isten szülőhelye

Öreg este, mire a szent helyre, Mathurába érkezünk. Kísérőnk elsőként a Krisna isten szülőhelyeként tisztelt templomhoz vezeti a csoportot, ahová valamennyien árnyékként követjük őt. A hinduk körében nagy népszerűségnek...

Folytatás...

A sorsszámok értelmezése - Három

A hármas szám a Jupiter bolygóhoz tartozik, melyet a hindu asztrológusok a planéták gurujának, vagy tanítómesterének tekintenek. Úgy tartják, hogy a planéták nem pusztán anyagból álló gömbök, hanem mindegyikük fölött...

Folytatás...

Szépségdiéta - Mit szabad enni, ha szép …

Az alábbiakban Dr. Benjamin Gayelord Hauser (1895-1984) diétáról alkotott gondolatait olvashatják, aki a múlt században többek között olyan hírességeknek volt táplálkozási tanácsadója, mint Marlene Dietrich, Gloria Swanson, Greta Garbo, Ingrid...

Folytatás...

Szamócás, vagyis földiepres nyalánkságok

Nem tudom, hogy igazam van-e, vagy sem, de régóta vallom: az embernek azt kell fogyasztania, amire szervezetének szüksége van, vagyis, amit megkíván. Mielőtt még általánosítással vádolnának, rögtön hozzáteszem, meggyőződésemet...

Folytatás...

A csikló kimetszése

A női genitália megcsonkításának története a régmúltba nyúlik vissza, elsőként a Cnidus városából származó görög geográfus, történetíró Agatharchidesz tett róla említést, aki az i.e. 2. században leírta, hogy a...

Folytatás...

Rendellenes tenyérküllem

A száraz, ráncos bőr - ha csak ezt nem foglalkozási ártalom (például mosás. vegytisztítás okozta) - általában a gyomor és a bélrendszer súlyos akut betegségéről tanúskodik, mely gyakran hasmenéssel és...

Folytatás...

A csípő

A lágyék és a combcsont közötti, oldalt kiugró csont, vagyis a csípőcsont és a körülötte kidomborodó testtájék, melyet röviden csípőnek vagy (kissé pontatlanul) tompornak neveznek - akárcsak a derék -...

Folytatás...

A tenyéranalitika diagnosztikai alkalmaz…

A kéz magasabb szintű vizsgálatának jelentőségét mára felfedezte a tudományos világ: orvosok, biológusok, antropológusok, humángenetikusok tudományos eszközként alkalmazzák a tenyéranalitikát diagnosztizálásra, prognosztizálásra. Néhány vizsgálati módszer mindenki által ismert, hisz köztudott...

Folytatás...

Kajszi- vagy sárgabarack

Ez a Kelet-Turkesztánból és Észak-Kínából származó, mély sárga vagy narancssárga, kopasz vagy enyhén szőrös, édes gyümölcs, melyet - megkülönböztetésként az őszibaracktól - nyári baracknak is neveznek, a rózsafélék családjába...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?