A+ A A-

Szvasztika és horogkereszt

  • Közzétéve itt: Egyéb írások


A szvasztika (vagy fylfot), melyet gyakran összetévesztenek a hírhedett horogkereszttel, egyike a legrégibb szimbólumoknak, már a történelmi idők előtt, a formális vallásokat megelőzően ismert volt az emberek számára. Az emberiség e közös örökségét, mely összekapcsolja a fejlett kultúrákat, Nyugat-Európában még a múlt század elején is a legmagasabb rendű tudás hagyományos szimbólumaként használták. Az ősrégi civilizációk egyik legismertebb jelképének neve szanszkrit eredetű (szu = jó, aszti = létezés), jelentése jólét, vagyis „valami, ami jó”, vagy „jólétre vezető”.

Ez a szimbólum megtalálható az aztékok és a maják művészetében, de Polinéziában, sőt a régi görög vázákon is megörökítésre került. Az iszlám ugyancsak használta a szvasztikát, akárcsak a korai keresztény és bizánci művészet. Ismert az észak-afrikai zsinagógákban, Palesztinában és az Egyesült Államokban, s a dalai láma trónját is ez a szimbolika díszíti. E jelkép eredete azonban leginkább Indiához kapcsolható, ahol a nappályát szimbolizáló szvasztika már az ősidőkben elterjedt a hinduk dzsainok és a buddhisták körében. A Nap égi útját leképező szvasztika, vagy napkereszt szerencsét hozó jel, a boldogságot és a jólétet jelképezte, és jelképezi ma is Indiában. Az ősi Harappában, ahol a nép a Napnak hódolt, nagy számban találtak olyan pecsétet, melyen a napkereszt jele volt látható. A szvasztika, mely a jó szerencsét jeleníti meg, a mai Indiában is ez az egyik legelfogadottabb misztikus jel, amely az örök körforgásra utalva, a hívők számára a boldogságot, a gazdasági gyarapodást, az örömöt és a kedvező kilátásokat reprezentálja.

Áldásos hatása miatt a szvasztikát használják minden nevezetes ünnepükön, házassági, pappá avatási ceremóniákon, istentiszteleteken, felajánlásaik és imáik során. E szerencsés szimbólum gyakran látható a vallásos érzületű (hindu és dzsain) üzletemberek számlakönyveinek nyitóoldalán. A falvak lakói szvasztikát rajzolnak küszöbükre, ajtajukra, ezzel díszítik házuk padlóját is. Hitük szerint ajtófélfára festve távol tartja a gonosz szellemeket.

Az indiaiak a jobbra néző (jobbkezes) szvasztikát megkülönböztetik a balra néző szvasztikától, a szauvasztikától. A jobbkezes szvasztikák, amelyeknek a karjai a szemlélő jobbja felé hajlanak be igen szerencsés jelek, ugyanis a férfias jelleget, a tavaszi napot, valamint Ganésát, az elefántfejű istent reprezentálják. Ugyanakkor tükörképeik, a balkezes vagy női szvasztikák meglehetősen baljóslatúak, mert javarészt az éjszakát, az őszi napot és a félelmetes Káli istennőt, valamint a mágikus praktikákat jelenítik meg. Ez azonban csak a hinduknál van így, a buddhisták inkább a balkezes szvasztikát részesítik előnyben, különösen azóta, hogy a nácik a 45 fokkal elforgatott jobbra néző szvasztikát választották nemzeti jelképüknek.

Merre forog a szvasztika?A jobbkezes, vagy jobbra néző szvasztikát szokták jobb forgású (az óramutató járásával megegyező forgású), a tükörképét pedig bal forgású (az óramutató járásával ellentétes forgású) napkeresztnek is nevezni, a forgásirány azonban - miként azt ez eddigi hozzászólások is mutatják - nem egyértelmű, mert nem világos, hogy ez a karok hajlásának, vagy pedig a szimbólum vélelmezett rotációjának irányára utal. Valószínűleg emiatt van, hogy a forgásirány értelmezése a különféle  enciklopédiákban, lexikonokban, szimbólumtárakban oly ellentmondásos.

Egyes feltételezések szerint a szvasztika a csakrából származik, melyet szimbolikusan négy egymással derékszöget bezáró küllő ábrázol. Ezen kívül jelképezi a régi idők tűzgyújtó apparátusát is, melyet a szent tűz (homagni) felélesztéséhez használtak. A Váju-purána szerint a kígyók urának száz csuklyáján a szvasztika és a Visnu-csakra, a harci diszkosz jele tündöklik. Sokak szerint Trimurti-t, a hinduk három főistenségét és a Legfelsőbb Lényt, Brahmát testesíti meg, de a legtöbben a tűz vagy a Nap emblémájának tartják. A szvasztika formája a napkorongot idézi a sugarakkal, egyúttal a Nap erejét és mozgását is jelzi. Mivel a szvasztikák karjai többnyire a Nap járását követik, gyakran Nap- vagy tűzkereszt a neve. A Matszja-purána a nyolc fő jóga-ászana (jóga-póz) között említi a szvasztika ászanát, mely a jóga meditációk során gyakran alkalmazott szerencsés ülőtartásnak számít. Kettős kereszt-tartást jelent, keresztbe tett lábbal ül a jógi, karjait pedig mellkasa előtt keresztezi.

A tibetiek főleg vallási szimbólumként használják a szvasztikát. Gyakran látható szegélydíszítésként a láma asztalát fedő brokáton. A tibetiek számára a „yung-drung” (szvasztika) nemcsak a végtelen idő szimbolikája, hanem az összes között az egyik legszerencsésebb jel. Tibetben, ahol egykoron a temetést tiltotta a vallás, és – a tűz szent mivolta miatt - a halottégetés sem volt megengedett, a hús eltávolítását a holtakról egy szvasztikát formázó szent vágással kezdték meg. A tibeti parasztok gyakran szvasztikát festettek a házuk ajtajára, hogy távol tartsák a rossz szellemeket.

Szvasztika a senso-ji buddhista templomban - TokióHasonló szokás volt jellemző egykoron az ír parasztok körében is, akik ugyanilyen célból az általuk Brigid-keresztnek nevezett szvasztika jelét vésték az ajtóikra. A cuna indiánok Panamában színes szvasztikákkal díszítik a blúzaikat. A navajó természetgyógyászok színes homokból szvasztikát rajzolnak a földre, miközben a gyógyító rítusaikat végzik. Indiában ma is az áldás egyik módja, hogy a leborotvált fejű fiúk homlokára festékkel szvasztikát rajzolnak. A szvasztika kétségkívül egy örök idők óta jelenlévő szimbólum.

A buddhisták körében a szvasztika Buddha lábát vagy lábnyomát jelzi, de megjeleníti a Tan-kerekét is; fellelhető műtárgyakon, ábrázolják szobrokon; a tibeti buddhisták szvasztika jelvényeket tűznek ruhájukra. Japánban a szvasztika (mandzsi) a "Buddha-szellem pecsétje", és az éjszaka mágiáját, titokzatosságát szimbolizálja. Kínában wan a neve, és a prosperitás szimbóluma. Buddha kínai ábrázolásain, a szent mellén gyakran szvasztika található. Ha körben helyezik el, a napot, kör nélkül pedig a halhatatlanságot, a végtelenséget vagy a tízezres számot jeleníti meg.

Mint grafikus jel, azonban nemcsak az Indus-völgyi kultúrában, a régi Kínában és Tibetben lelhető fel, hanem szerte a világban az ősidők kezdete óta létező áldásos szimbólum. A legrégebbi szvasztika-ábrázolások az Indus-völgyi Harappából, a perzsa Szuszából, illetve Mezopotámiából származnak, de megtalálható e jel az ősi egyiptomi, görög, ciprusi, krétai és rodoszi leleteken, valamint előfordult a szkítáknál, Skandináviában, Mexikóban és Peruban is. Észak-Itáliában a halotti urnákat díszítették vele, a gallok az oltáraikra véstek szvasztika-jeleket. Az ábrázolásokon megjelent az ókori mezopotámiai pénzeken, az őskeresztények és a bizánciak művészetében. A skandinávok Thor égisten kalapácsát vélték felfedezni benne, a japánoknál a 18. században mesterjegyként használták. A keresztényeknél Krisztus jelvénye. Elterjedt az egész Amerikai kontinensen, Dél-, Közép-, és Észak-Amerikában, elsősorban a majáknál és a navajók körében volt közkedvelt. A navajó mitológiában a szvasztika az örvénylő vízben sodródó fatörzs legendáját jeleníti meg. Az erről szóló elbeszélés szerint a történet hőse – megnyugvást és békét keresve - egy hosszú útra indult a San Juan folyón. Kezdetben az istenek megpróbálták lebeszélni az indulásról, ám miután látták elszántságát, segítettek neki kivájni egy fatörzset, hogy abban hajózzon le a folyón. Útközben számos akadályt küzdött le, míg végül elérkezett céljához, a Colorado folyóhoz.

Polinéziában és Amerikában is napszimbólumként szerepel, náluk az aranyszínű szvasztika például a termékenységre utalt. Ismerték a szvasztikát egyes afrikai törzsek, de még a zsidók és az amerikai indiánok is. Ez utóbbiak azokat a szvasztikákat tartották szerencsét hozó szimbólumnak melyeknek szárai közé egy-egy pontot tettek. Nálunk a kőkorszaki edények díszeként és az istállóskői barlang falán falkarcolatként maradt fenn. Széles körben használják manapság is, mint forgórózsát.

A Coca Cola cég szvasztika reklámjaA múlt század elején még a nyugati világban is pozitív jelentés tapadt e szimbólumhoz, a Coca-Cola cég horogkereszttel reklámozta italát. A 20. század első felében meglehetősen elterjedt volt Európában, többek között felségjelzésként használták a finnek, lettek és a lengyelek. Negatívvá válása 1910-tol kezdődik, ekkor javasolja a nacionalista ideológus, az osztrák Guido von List költő - aki egyébként már a 19. század végén vallotta, hogy a szvasztika az árják vérének tisztaságát jelképezi - a horogkeresztet a zsidógyűlölő szervezetek szimbólumának.

A német fasiszták horogkeresztjének ferdén álló szárai hosszabbak, karjuk jobbra hajlik be. Az ősi jelképből, a szvasztikából elorzott horogkereszt, mely a német nácik uralomra jutásáig mindenütt valamilyen pozitív jelentést hordozott, miután 1919-ben - mint a német nemzetiszocialista szervezet jelvényét – elfogadták az antiszemita szervezetek, a megkülönböztetés, a kirekesztés jelképévé vált. A fehér körben karmazsinvörös felületen lévő fekete horogkereszt, a Hakenkreuz, a nácik 1933-as hatalomátvétele után két évvel, 1935 szeptemberétől a Német Birodalom felségjelzése lett, majd felkerült új zászlójukra is. Furcsa módon, a horogkeresztes zászlók sokáig nem voltak egységesek, a zászlókon, hol egy körben, hol egy négyzetben voltak elhelyezve, a kereszt hol az egyik oldalán feküdt, hol pedig álló helyzetben volt látható, sőt a szvasztikák iránya sem volt egyértelmű az első években, a karok hol balra, hol jobbra hajlottak.

Mivel a náci propaganda-gépezet az árja-elmélet kapcsán foglalkozott az óind és a tibeti misztikával is, végül úgy döntöttek, hogy a modern hinduizmus által is használt jobbra néző szvasztikát választják jelképüknek, 45 fokkal elforgatva. A nácik vezére, Adolf Hitler az ősi szvasztikát teljesen kisajátítva, a horogkeresztet az árják szerencsét hozó szimbólumaként definiálta. Miután 1945-ben véget ért a nácik uralma, kikerült a horogkereszt a német nemzeti és állami szimbólumok közül. A szövetségesek a háború végén betiltották ezt a jelképet, amely többek között a népirtással párosult, később a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvénye is alkotmányellenesnek minősítette a szvasztika használatát. Manapság a horogkereszt az újnáci csoportok betiltott jelképe. Magyarországon, mint önkényuralmi jelképnek, tilos a használata. Miután Harry herceg, az angol királyi család sarja egy jelmezbálon horogkeresztes karszalagban jelent meg, felvetődött az is, hogy egész Európában be kellene tiltani e szimbólum használatát.

Hozzászólások  

0 #8 fearfactory 2016-04-06 19:45
Köszönöm szépen. Nagyon jó írás. Alapos. Én a nyakláncomom hordom, nepálbol kaptam.ezt az írást mutogatom a rend őreinek.
Idézet
0 #7 Rosta Erzsébet 2013-08-30 16:28
Kedves Rozetta!
A jobbkezes, vagy jobbra néző szvasztikát szokták jobb forgású (az óramutató járásával megegyező forgású), a tükörképét pedig bal forgású (az óramutató járásával ellentétes forgású) napkeresztnek is nevezni, a forgásirány azonban - miként azt ez eddigi hozzászólások is mutatják - nem egyértelmű, mert nem világos, hogy ez a karok hajlásának, vagy pedig a szimbólum vélelmezett rotációjának irányára utal. Valószínűleg emiatt van, hogy a forgásirány értelmezése a különféle enciklopédiákba n, lexikonokban, szimbólumtárakb an oly ellentmondásos. Emiatt az írásomat egy új bekezdéssel és egy a forgásirány kétértelműségét szemléltető ábrával egészítettem ki.
Rosta Erzsébet
Idézet
0 #6 rozetta 2013-08-26 10:10
Én úgy értelmezem, hogy a jobbra forgó napkereszt karjai a középpontból indulva az óramutató járásával megegyező irányban haladnak, attól, hogy a karok végei balra fordulnak még a forgás iránya nem változik, tehát a Coca-cola reklámos kereszt jobbra forgó kereszt. Megtekinthető a következő honlap: esemenyhorizont .uw.hu
Idézet
0 #5 Rudolf Th 2012-09-28 07:43
Kedves Rosta Erzsébet!

A cikk nekem is tetszett, de szeretném megkérni, hogy egyszerűen csak azt mondja meg, hogy a cikkben szereplő Coca-Cola cég horogkeresztje az most ezek szerint a balkezes szvasztika (balra forgó - női), mivelhogy a karjai jobbra hajlanak be? Köszönöm.

Üdvözlettel: Rudolf Th
Idézet
0 #4 Rosta Erzsébet 2012-08-29 12:06
Kedves Dragon!
Köszönöm észrevételét, teljes mértékben igaza van. Ugyanis a szvasztika szárai a négy égtájat jelképezik. Mivel a Nap keleten kél, 12 órakor van délen, és nyugaton nyugszik, a szoláris szimbólum a jobbra néző, karjával jobbra hajló szvasztika.
Üdvözlettel,
Rosta Erzsébet
Idézet
+2 #3 dragon 2012-08-29 11:00
A cikk tetszett.
Ami nem világos, hogy mit jelent a "balra forgó" és "jobbra forgó". A forgás irányát a "könyök" hegyének iránya adja, vagy a szár befordulásának iránya?
Idézem: "Azok a szvasztikák, amelyeknek a karjai jobbra hajlanak be, szoláris szimbólumok, mert a Nap járását követik. Ezek igen szerencsés jelek,..."
Lehet, hogy csak én értem félre, de pont fordítva van. A jobbra behajlós a horogkereszt. És ha a szár hegyeinek irányát, azaz szvsz a forgást nézzük, akkor valóban balra forog és csúnya-rossz jelentésű.
Amit pedig Buddha szobrokon látunk...
Idézet
+1 #2 András 2012-07-20 17:20
Okosodunk... :-*
Köszi
András
Idézet
+3 #1 VP 2012-04-26 23:48
Örülök e szép összefoglalásnak.
Köszönet érte!
VP
Idézet

További olvasnivaló

Barby kézelemzése

Az egyenes ujjak szerint fárasztja a mélyreható elemzés, a részletek megismerése, ha ilyen jellegű munkát kell végeznie, akkor feszültté válhat. A lekerekített ujjvégek viszont alkalmazkodó, kiegyensúlyozott személyre utalnak. Az...

Folytatás...

A pasmina-szövés és -hímzés a férfiak do…

Az est folyamán már csak négy kereskedő merészkedik fel hozzánk a hajóra. Az egyik Marionak mutogat szebbnél-szebb bordzsekiket, pulóvereket, szőrme sapkákat és kasmíri pandit kucsmákat, amiket Nehru oly szívesen...

Folytatás...

Szamár

A szamár megítélése ellentmondásos, egyrészt szent állat, az istenség egyik megjelenési formája, a vallásos tisztelet tárgya, a béketűrés, a türelem, a mértékletesség, szilárdság, bölcsesség jelképe, másrészt a stupiditás, a...

Folytatás...

Szexualitás

A régi korok emberei a szexet felszabadultabban, szabadosabban, időtől-helytől függetlenül űzték. A szentélyekben, templomokban a nemi szerveket, a különböző erotikus pozitúrákat, szexpraktikákat, a szexuális aktussal egyetemben, gyakorta ábrázolták. India...

Folytatás...

Kilences, a varázslás, a szuperlatívusz …

Számos tradícióban a kilences rivalizál a misztikus hetessel, mert amíg a mágikus hét a történések spirituális oldalát jeleníti meg, a kilences az isteni triász háromszorosaként maga az abszolút tökély...

Folytatás...

Bolha hiedelmek

Állítólag a bolhák (és egyéb paraziták) megérzik a közelgő halált. Ezért, ha a táplálékukként szolgáló páciens halála közeleg, elhagyják az illető testét. Ezért a hirtelen távozásukat, egy közelgő súlyos betegség...

Folytatás...

Virágkiállítás, búcsúest, irány Budapest

Bármennyire is jól érezzük magunkat, kedvünkre való az ittlét, megható a vendégszeretet, a figyelmesség, amivel körülvesznek, mégis egyre jobban elhatalmasodik rajtunk a mehetnénk. Nem élhetünk vissza a vendégjoggal. Jó lenne...

Folytatás...

Ív-rajzolatok az ujjbegyeken

A különféle íves rajzolatok általános értelmezése után az ujjak körömpercein, az ujjbegyeken megjelenő ívekre jellemző személyiségjegyeket, pontosabban néhány ismert kézelemző ezzel kapcsolatos megállapításait foglaljuk össze. Ív a hüvelykujj...

Folytatás...

Tíz csapás és parancsolat

A kilences után következő tízes az első kétjegyű szám. Mivel az egyessel kezdődő számsort a nulla zárja, különös jelentőséggel bír. Az első négy szám összegeként (1+2+3+4=10) a ciklus végét...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?