A+ A A-

Féltékenység

  • Közzétéve itt: Egyéb írások


Bár általában a szerelemféltést értjük rajta, valójában a féltékenység szó jóval többet jelent. A Magyar értelmező kéziszótár meghatározása szerint a valakinek féltékeny voltára utaló féltékenység: „(…) az a lelkiállapot, illetve ennek megnyilvánulása, mely akkor keletkezik, ha valaki attól fél, hogy szerelmese, házastársa hűtlen lesz hozzá”; ill. „Vélt vagy valóságos előnyeink féltése, illetőleg gyakran a mások sikereinek, boldogulásának, szerencséjének irigylése.” Vagyis a magyar nyelvben a jelentése némiképp összemosódik az irigységgel.

A gyermekként (két-három évesen) - új jövevény (fiú- vagy lánytestvér) megérkezésekor - még természetesnek tekinthető féltékenység felnőttkorban már sokszor kevésbé indokolható, sőt olykor igen heves indulatokkal, erőszakos bűncselekményekkel járhat, vagy annyira kórossá válik, hogy a velejáró paranoiás téveszmék súlyos lelki problémákat okozhatnak. Ezt az utóbbi - személyiségromboló, egészségkárosító - krónikus féltékenységet zelophobiának nevezi az orvostudomány.

Amióta tulajdont szerzett, egyéni sikereket ért el, és párkapcsolatban él az ember, a féltékenység is létezik. Mint fogalom, már a bibliai idők törvénykezésében megjelenik. Az Ótestamentumból ismert a ’féltékenység vize’, melyből próbatételként a házastársi hűtlenséggel gyanúsított asszonyoknak kellett inniuk. Az Ószövetség előírásai ugyanis tiltották a házasságtörést, és halállal büntették (5Móz 22, 22). Ha viszont a férjnek nem volt bizonyítéka rá, csak sejtette a felesége hűtlenségét, az asszonyt, hogy a vádat megvizsgálják (hűtlenségi próbára), a Szanhedrin elé vihette. Ha a nő tagadta a bűnösségét, egy ünnepélyes ceremónia (4Móz 5: 11-29) vette kezdetét, melynek során átkot mondtak az asszonyra, ha csakugyan hűtlenséget követett volna el, majd az átokszöveget papírra leírva vízbe mártották, ezt a vizet - melybe előzőleg egy keveset a szentély porából is belekevertek - kellett meginnia a gyanúsítottnak azzal a feltételezéssel, hogy ha csakugyan bűnös, akkor meddő marad, vagy terhesség esetén elvetél.

A féltékenység a központi eleme a következő két ókori görög mondának is. Az egyikben az irigység, a másikban pedig a szerelemféltés viszi a főhőst bajba.

Aedón, az Epheszoszi Pandarosz leánya, Zéthosz thébai hérosz felesége annyira féltékeny volt sógornője, a hat fiú- és hat leánygyermeknek életet adó Niobé termékenységére, hogy elhatározta, megöli legidősebb fiát. Tévedésből azonban a saját gyermekével, Itülosszal végzett. A tette miatt érzett bűntudata és fájdalma oly mértékben meggyötörte, hogy az istenek megkönyörültek rajta, és csalogánnyá változtatták.

Hasonló tragikus véget ért Kephalosz és Prokrisz - Ovidius által megénekelt - mitológiai története is. Miután a vadászat közben a tisztáson megpihenő, s a forróságban a hűsítő szellőket szólongató Kephaloszról az a pletyka terjedt el, hogy nimfák után sóhajtozik, Prokrisz - hogy meggyőződjön hűtlenségéről - a férje után lopódzott az erdőbe, és a tisztásnál elbújt a bokrok között. Amikor Kephalosz ismét a szeleket hívogatta, Prokrisz azonnal rájött tévedésére, és indult párjához, hogy magához ölelhesse. Kephalosz meghallotta a zajt, és észrevette a levelek mozgását. Azt hitte, hogy egy vadat öl meg a bokorban, elhajította gerelyét. Az áldozat azonban az ott megbúvó Prokrisz volt.

Kisázsiában egykoron a szélsőséges formát öltő szerelemféltés jele a házastárs orrának a leharapása volt. (A Netet böngészve, úgy tűnik, ezt a „hagyományt” egyesek ma is követik.)

A kínaiaknál „ecetivó” volt a féltékeny ember népszerű köznyelvi elnevezése. A szerelemféltő, vagy mások sikerét irigylő személyre Észak-Kínában még ma is gyakran azt mondják, hogy „ecetet nyelt”, ezért, ha történetesen a vendég az étkezésnél egy kis ecetet szeretne tenni a salátájára, nem mondja ki ezt a szót, hanem a jelentését, funkcióját körülírva fordul kérésével a pincérhez vagy házigazdához.

Mivel a féltékenység - még ha indokolatlan is - rossz érzésekkel és gyakran negatív következményekkel is jár, már a régiek is megpróbálkoztak „gyógyításával” és azon külső jelek meghatározásával, melyek segítenek a felismerésében.

Egy ősi japán hiedelem szerint a féltékenység - különösen éjszaka - megváltoztatja a fiatalasszonyok haját. (Arról viszont, hogy ez a haj színére, a hajszálak milyenségére vagy a frizurára vonatkozik-e, nem szól semmit sem a fáma.)

Egy babonás gyógymód szerelmét féltő leányoknak három egymást követő éjszaka sárgarépa fogyasztását javasolja. Állítólag ezután nem lesz okuk a félelemre, mert fiuk, mint a bogáncsok, fognak csüngeni rajtuk. Ha viszont a párunk szemei csak félig vannak nyitva, jó okunk van rá, hogy féltékenyek legyünk.

Mások szerint a hajba vagy gomblyukba tűzött sárga virág, az esküvőn viselt sárga ruha, a térdek viszketése vagy a nyakláncról álmodás a féltékenység csalhatatlan jele.

A féltékenység felismerésével természetesen a fiziognómia és a palmisztria művelői is megpróbálkoztak. Az arcon megfigyelhető külső jelei: fényes zöldeskék szemek; középen találkozó szemöldökök (nőknél); háromszög alakú gödröcskék az arcon vagy az állon; koromfekete haj vagy szakáll (férfiaknál); púpos vagy hajlott hát; nevetés közben háromszög alakú gödröcskék megjelenése. A szerelemféltés mellett más rossz tulajdonságok - pl. hűtlenség, önimádat, ingerlékenység, perlekedő természet stb. - is jellemzik az illetőt, ha a nyelve sötét színű a nyelve, vagy a közepén behorpadt a homloka.

A kézelemzők számára pedig a jobbnál kissé hosszabb bal kéz, barázdált Hold-domb, valamint a Vénusz gyűrű jelenléte a tenyéren, a gömbölyű hüvelykujjak, a mutató- és a középső ujjak között végződő szívvonal utalnak a féltékenységre.

A féltékenység álomban azt jelenti, hogy az álmodónak ellenségekkel, vetélytársakkal kell megküzdenie. Ha ő féltékeny valakire, mások is ugyanazt szeretnék megszerezni, mint ő, ezért küzdenie kell, hogy felülkerekedhessen a riválisain; ha pedig rá féltékenyek, a sikeréhez kell győzedelmeskednie az ellenségei felett.

További olvasnivaló

A mandrill bosszúja

Egyik unokatestvérem kisfiát, aki a szünidejét töltötte nálunk, gondoltam elviszem az állatkertbe. A napsütötte téli délután jól esett a séta a hótól fehérlő kertben, megbámultunk sok állatot, egyik-másikban gyönyörködtünk, volt...

Folytatás...

A szellentésről, tabuk nélkül

A modern társadalmakban meglehetősen illetlennek tekintett nyilvános szellentés - mint ahogyan a többi szükséglet elvégzése is - egykoron teljesen természetes dolognak számított. Ez minden bizonnyal nálunk is így lehetetett, legalábbis...

Folytatás...

Hengerbucska kézelemzése

  Mivel kedves olvasóm külön jelezte, hogy az értékelésből elsősorban a pályaválasztás, illetőleg a kezekről leolvasható karrier érdekli, ezúttal - rendhagyó módon - erre fókuszálok. Bár a képek különböző méretűek, első...

Folytatás...

Nemcsak befőzésnél hasznosak – a sokcélú…

Korábban már méltattam a hasznos dobozokat, gondoltam, megérdemlik az üvegek is. Félretett üvegeimet nemcsak befőzésnél, dzsemek, lekvárok, savanyúságok készítésénél veszem igénybe, más feladatot is képesek betölteni, hisz felhasználásuk kifejezetten univerzális...

Folytatás...

Egyszerű számok - öt

5-ös, a Merkúr számaAz 5-ös számot a Merkúr szimbolizálja. Konstruktív aspektusában az értelemnek olyan gondolat- és ihletgazdagságot kölcsönöz, amely az 5-ös embert írói vénával, szónoki tehetséggel áldja meg; rossz szögállás...

Folytatás...

India - Ahány ház, annyi szokás

Mihelyt valahol megállunk, azonnal kolduló gyerekek rohannak meg. - Csapáti, csapáti! Ék rúpísz, madam! - ismételgetik, miközben egyfolytában a szájukra mutatnak, ezzel is jelezvén, hogy ennivalóra kérik a pénzt.Itt aztán...

Folytatás...

Mit jelent a temetésünkkel álmodni?

  Egy személyes jellegű problémájára adott válaszom után tette fel a fenti kérdést az egyik anonimitást kérő olvasóm. Levelének a kérdés szempontjából releváns részét az alábbiakban idézem: „Mit jelent az az...

Folytatás...

Hollókő sok képpel

Akik honlapom fotóit nézegetik, azt gondolhatják, ezek csak külföldre járnak. Pedig ez tévedés, egyáltalán nem igaz, mert mielőtt először átléptük volna a határt, bebarangoltuk az országot, s megismerkedtünk hazánk...

Folytatás...

Spánieljeim - Arika és kicsinyei, Bindu …

Édesanyámnak nehéz szülése volt, megszenvedett értem. A szülész professzora javasolta, több terhességet ne vállaljon. Ezért nem lett testvérem. Gyerekként sokat faggattam Édest, egészen addig, míg végre felfogtam, miért nincs testvérem...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?