A+ A A-

Verejtékezés

  • Közzétéve itt: Az emberi test


Valamennyien izzadunk, azonban - a nehéz fizikai munka, vagy a sportolás, testedzés kivételével - kevés esetben tudjuk az okát, vagyis azt, hogy az izzadást valójában a testünkbe beépített klíma rendszer tevékenysége eredményezi. Ahhoz ugyanis, hogy a testünk hőmérséklete 37°C körüli maradjon, a verejtékmirigyek folyadékot vonnak ki a véráramból, és a vizet a borfelületre juttatják, hogy lehűtse azt.

A kánikula és a testedzés vagy kemény munka mellett a fűszeres ételek és bizonyos érzelmek, például a félelem vagy a zavarodottság is izzadást okoznak. Az érzelmi reakció hatására megnövekvő adrenalin termelés révén a szív és a többi szervek fokozzák tevékenységüket, ami hőt termel és izzadáshoz vezet. Egy egészséges ember - normális körülmények között - körülbelül 1 liter folyadékot választ ki naponta, de ez a mennyiség szélsőségesen meleg időjárás, vagy rendkívüli fizikai terhelés esetén akár a 10 litert is elérheti. A folyadékfogyasztás segít a lehűlésben és megóv a kiszáradástól.

A verejték vízből, sóból, káliumból és - az emberi szervezet számára szükségtelen - hulladék termékekből tevődik össze. Erőteljes izzadás esetén a sók - melyek normális körülmények között rendszerint újra felszívódnak és visszakerülnek a véráramba - elhagyhatják a verejtékmirigyeket és eltávozhatnak a testből. Ezért nagy melegben, vagy intenzív sportolás esetén ezek pótlására is oda kell figyelnünk.

A test hűtését döntően az áttetsző, szagtalan vizes verítéket kiválasztó ekrin mirigyek végzik. Ezekből több millió található a bőr egészén, főleg a homlokon, a kezeken és a lábfejeken. A kellemetlen testszagért felelős apokrin verejtékmirigyek a hónaljban és a nemi szerveken találhatók, és többnyire csak nemi érés után aktivizálódnak. Ezek erős illatú verejtéket bocsátanak ki, elsősorban a szervezet fokozott hormonális működése miatt. Az apokrin mirigyek izzadsága sűrűbb, tejszerűbb, gazdag cukrokban, fehérjékben, zsírokban és ásványi anyagokban. A verejték rátapad a szőrtüszőkre, és lebontódik a baktériumok hatására, kellemetlen testszagot okozva.

Mint általában minden olyan jelenségnél, melyet nem tudott megmagyarázni az ember, a verejtékezéssel kapcsolatban is számos mítosz és hiedelem alakult ki. A skandináv mitológiában az ősóriás, Ymir hónaljából lepergő izzadtságcseppekből keletkeztek a földalatti istenek, míg a lábai verejtékéből démonok jöttek elő.

A felső ajak erős izzadása az ideges, hirtelen haragú ember jellemzője. Hasonlóképpen, ha a verejték apró cseppekben összegyűlik az ember orrán, az is annak a jele, hogy az illető lobbanékony természetű. Az USA déli államaiban élő négerek számára régen az izzadó orr hitványságot, kicsinyességet jelzett, míg az izzadtságtól nedves ruha, különösen, ha ez az elülső részén volt feltűnő, az asszony pletykás természetéről árulkodott.

Jamaicában nem ajánlották az izzadság letörlését, mert úgy vélték, hogy ezzel a szerencséjét is eltávolítja magától az ember. Az éjszakai izzadás ellen a kuruzslók egy csésze sót vagy egy lavór vizet tettek a páciens ágya alá. Más vélekedés szerint előnye is lehet a verejtékezésnek, ugyanis az izzadás a varázsitalokat hatástalanná teszi. Anatóliában (Törökország) egykoron a kézizzadás gyógyítására a hölgyeknek azt javasolták, hogy Szent György napján keljenek fel napkelte előtt, és ragadják meg három egymást követő ajtó fémkilincsét. A népgyógyászok lábizzadásra a május elsejei napkelte előtti mezítlábas sétát javasolták, ugyanis a hajnali harmat szappanszerű hatással bír, ami összehúzza a bort.

Ha vért izzadsz, sohasem leszel hiányában a kenyérnek („If you sweat red, you will never want bread.”) – vélik az angolok. Ez utóbbinak van némi alapja, ugyanis a leggyakrabban a keményen, minden erejét megfeszítve dolgozó emberre mondják, hogy vért izzad, míg a nagy aggodalom, szorongás esetén ritkábban gondolnak ilyen heves testi reakcióra. Talán sokaknak meglepő, de olykor valóban előfordul, hogy vér vagy vérfesték választódik ki a verejtékbe, azonban ezt nem fizikai terhelés vagy izgalom, hanem egy meglehetősen ritka betegség, a haematidrosis okozza.

Izzadásról álmodni, azt jelenti, hogy az álomlátó néhány napon belül beszélni fog valakivel, akitől megtudja, ki lesz az irigye, ki fog ármánykodni ellene. Ez kényelmetlenül érinti az illetőt, mert nem érzi magát kellő biztonságban, az foglalkoztatja, hogy jobban kellene ügyelnie magára. Olyan érzés ez, mint amit olyankor érez, ha valamit rosszul csinál az ember. Tegyünk meg mindent, hogy biztonságban érezzük magunkat.

Ha azt álmodjuk, hogy magunk izzadunk, ez azt jelzi előre, hogy sikerül kikecmeregnünk valamilyen nehéz helyzetből, mely korábban sok pletykára adott okot, és újra tiszteletben lesz részünk. Az izzadás intenzív érzelmet vagy feszélyezettséget sejtet. Az ember olyankor álmodik izzadásról, ha az álmában átélt szituáció érzelmileg vagy fizikailag kényelmetlen számára. Az álmodó nem biztos, hogy tudja azt, hogy e különös esemény kényelmetlenséget okoz számára, a tudatalattija viszont igen. Figyeljünk a jelzésre, és dolgozzunk ki megfelelő stratégiát, hogy megbirkózhassunk a kellemetlen helyzetekkel.

További olvasnivaló

Irán - Zarathusztra földjén

  Nagyobb térképre váltás   Teheránból 1371 Tir havának 18. napján - 1992. július 9-én -, az Ashura és Tasua ünnepek előtt indulunk. A mi időszámításunktól való eltérés abból adódik, hogy iszlám naptár...

Folytatás...

Átugrottam Bihácsra, s vettem egy boszna…

Irinováci szállásunk kertjétől alig több mint kétszáz tyúklépésnyire húzódhat a Bosznia-Hercegovina felé vezető út. Ez eléggé izgatta fantáziámat, s hamar megszületett bennem a gondolat, jó volna elugranom Bihácsra, a legközelebbi...

Folytatás...

Időváltozást érző emberek, időjós állato…

Az emberek többsége reagál az időjárás változásaira, megérzik a páratartalom, a légnyomás változásait, a levegő iontartalmának, vagy a légköri elektromágneses hullámok frekvenciájának ingadozásait. Vihar előtt sok ember látszólag minden...

Folytatás...

Virágvasárnap és húsvét

A húsvét, a vasárnapok mellett, a keresztény egyház legrégibb és legfontosabb ünnepe, de húsvét környékén tartják a tavaszt köszöntő hagyományos fesztiválokat is. Noha maga a húsvét csak egyetlen vasárnap...

Folytatás...

Sikandra és Akbar császár

Agrát elhagyva gondolataim minduntalan visszakanyarodnak a Sír Palotához. Nem befolyásolnak, de mégis eltöprengek Ludviáni urdu költő Tádzsról írt sorain: „Kedvesem fordítsd el tekinteted a márványpalota pazar szépségéről, kihívó gazdaságáról...

Folytatás...

Bokor kézelemzése

A kézről alkotott képet az alakja, nagysága, az ujjak mérete egymáshoz és a kézhez viszonyítva, hajlékony vagy merev voltuk, a bőr állaga, színe határozza meg. A fényképekről nem tudom megállapítani...

Folytatás...

A pszichopata személyiség és a bűnözői h…

Amióta bizonyított tény, hogy a kézlenyomatok segítenek az örökletes rendellenességek, a neurológiai problémák és a szellemi visszamaradottság felismerésében, nincs okunk vitatni a modern kézelemzők azon feltevését, hogy a kezek megfigyelése...

Folytatás...

Szalutáció, üdvözlés

A kézfogásról - melyről az alábbiakban is szó lesz - egy korábbi cikkemben már írtam, és a Tenyerünkben a jövő? c. könyvemben hosszabb összefoglaló is olvasható, ezúttal elsősorban az üdvözlésről...

Folytatás...

Kitört a háború? Nem csak a divalit ünne…

Már sötétben érkezünk Dzsammuba, pedig az óra szerint még csak hét óra van. Fellélegzem, hihetetlen, hogy épségben megúsztuk ezt az utat. A reggeli indulásnál még nem sejtettem, hogy életem...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?