A+ A A-

Memória

  • Közzétéve itt: Az emberi test


A jó memóriának az alsónál kisebb, de jól formált felsőtest, mely húsos, de nem kövér; finom tapintású, világos színű bőr; fedetlen (kopasz) fejtető; kampós orr; vastag, szorosan egymás mellett ülő fogak; nagy és porcogókban gazdag fülek a legfőbb külső (fiziognómiai) ismérvei. (Akik csak az arcot értékelik, azok számára a kitüremkedő szemek, a megemelt, közepén kidomborodó homlok jelenti ugyanezt.)

A rossz emlékezőképesség azokra jellemző, akiknek a felsőtestük a fejlettebb, jó húsban vannak, a bőrük pedig száraz és csupasz.

Albertus Magnus (1193-1280), a 13. század híres filozófusa azt állítja, hogy ha az ember szerencse talizmánként egy bíbic vagy fekete lile szívét, szemét vagy fejét akasztja a nyakába, semmit sem fog elfelejteni, és emellett éles eszű, gyors felfogású lesz.

Azt mondják, hogy reggeli előtt nagyon könnyű a dolgokat memorizálni.

Sokfelé ismert, elterjedt mondás, hogy az ember (fehér ember, magyar ember, indián stb.) nem felejt.

Ha elfelejtettük, hogy mit akartunk mondani, lépjünk ki a küszöb fölött, és amikor visszatérünk a házba, emlékezni fogunk rá.

Ha valamit kívülről szeretnénk tudni, éjszakára helyezzük a párnánk alá. A filippínók azt mondják, jó memóriánk lesz, ha éjszakára könyvet teszünk a fekhelyünk alá.

A zsidó néphit szerint memóriavesztést okoz, ha bármi olyant eszünk, amit előzőleg egy egér megrágott; mivelhogy a macskák, melyek egeret esznek, sem emlékeznek a gazdáikra.

A népgyógyászok azt mondják, hogy a borostyánkő és a smaragd javítják az emlékezőtehetséget, segítenek a tanulásban.

Egyesek szerint pedig a finomra őrölt fehér tömjén egy pohár fehérborral felhörpintve csodálatosan erősíti az emlékezőképességet.

Sokfelé ismert praktika, hogy ne felejtsünk el valamit, egy csomót kell kötnünk a zsebkendőnkre.

Franciaországban, az olaszországi Piemont tartományban és Svájcban a parasztok állították, hogy létezik egy oblivion nevű növény, mely emlékezetvesztést okoz annak, aki véletlenül rálép. (Mások szerint ez a növény varázserővel bírt, ugyanis láthatatlanná tette az embert.)

A történelem számos remek emlékezőképességgel bíró embert feljegyzett. Thomas Dempster (1579-1625) skót történész olyan kiváló memóriával rendelkezett, hogy korában sokan azt hitték, egy szellem súg neki. Gyakran emlegette, hogy nem tudja, mit jelent valamit elfelejteni. William Woodfall (1745-1803) a parlament munkájáról beszámoló London Morning Chronicle szerkesztője emlékezetből képes volt pontosan leírni az előző napi vitát. (Akkoriban a jegyzetelés nem volt megengedett.) Firenze szülöttét, Antonio Magliabechit (1633-1714), a híres olasz könyvgyűjtőt, akinek a könyvtára 40 000 könyvből és 10 000 kéziratból állt, „élő enciklopédiának” tartották. David Garrick-nek (1717-1779), a híres angol színésznek elég volt egyszer elolvasnia szerepét, hogy memorizálja azt.


Emlék felbukkanása álomban azt jelzi, készen állunk arra, hogy megszabaduljunk régi énünktől, új célokat tűztünk magunk elé, változáson megyünk keresztül. Az álombéli emlékezés kevésbé felkavaró, mintha ébrenlétben történt volna. Másrészről az ilyen álom azt is jelezheti, hogy tanultunk tapasztalatainkból.

Hozzászólások  

0 #1 Szegfű Ildikó 2011-04-30 14:36
Miért illik rám minden rossz és miért nem a jók?
Ezt miért nem felejtem el?
Idézet

További olvasnivaló

Jövendölés kockákkal

A kockákkal történő jóslás ázsiai eredetű, Indiában még ma is meglehetősen elterjedt. Az indiaiak ramala néven „tudománynak” tekintik, melyet számos mester (ramali) kenyérkereseti eszközként gyakorol. Azt mondják, hogy a...

Folytatás...

Tizennégy, a katolikus egyház védőszentj…

A nagyobb számok mélyebb jelentéséről olykor úgy szerezhetünk információt, ha az osztóit - jelen esetben a kettőt és a hetet - vesszük szemügyre. A kettő feminin szám, jellemzője, hogy egyensúlyra...

Folytatás...

Japánokkal repülünk Rómáig

Mivel már elmúlt éjfél, meglehetősen fáradtan, álmosan érünk ki a repülőtérre. A dús lombú fák között koromsötét az út, a lámpaoszlopokon lévő égők oly gyér fényt szolgáltatnak, mintha csak pislákolásra...

Folytatás...

Bokor kézelemzése

A kézről alkotott képet az alakja, nagysága, az ujjak mérete egymáshoz és a kézhez viszonyítva, hajlékony vagy merev voltuk, a bőr állaga, színe határozza meg. A fényképekről nem tudom megállapítani...

Folytatás...

Néhány vitamin - a B1, B3, C, D és az E …

De talán nem is az én hanyagságom, hiszen az elmúlt évtizedekben a gyógyszervegyészet, a biotechnológia és az orvostudomány igen sokat fejlődött. És az sem mindegy, hogy - noha maga a...

Folytatás...

HZS kézelemzése

Szinte tökéletes fényképeket kaptam, egyedül talán a kézfejéről készülteknél kellett volna jobban széttárni az ujjait, ugyanis az ujjközök nagysága, az ujjak egymással bezárt szöge - ez utóbbi különösen a hüvelykujj...

Folytatás...

India - Kétszer születettek és érinthete…

Másnap olvassuk az újságban, hogy Orisszában folytatódnak a kvóta-ellenes zavargások. A tüntetések kirobbanásának közvetlen oka az, hogy a kormány a korábbi 20%-ról 38%-ra kívánja emelni az alsó kasztokba és bizonyos...

Folytatás...

A bőrrajzolatok osztályozása

A bőrfodorszál-rajzolatok rendszerint az ujjlenyomat közepén találhatók. Az egyes ujjnyom-minták két fontos alkotórésze a delta és a mag. Az íves rajzolatnak nincs deltája, és a tornyos ívnek is csak...

Folytatás...

A fülporc

Szorítsuk meg kívülről - a lebeny kivételével - bárhol a fülünket. Ujjaink segítségével azonnal megítélhető, hogy erősnek és tömörnek vagy gyengének, puhának tekinthetjük-e őket. Minél tömörebbek és erősebbek a porcogók...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?