A+ A A-

A csikló kimetszése

  • Közzétéve itt: Az emberi test


A női genitália megcsonkításának története a régmúltba nyúlik vissza, elsőként a Cnidus városából származó görög geográfus, történetíró Agatharchidesz tett róla említést, aki az i.e. 2. században leírta, hogy a Vörös-tenger nyugati partján (a mai Egyiptom területén) élő törzsek között gyakori a nők nemi szervének kimetszése. A nők circumcisiójának ma jellemző földrajzi eloszlását és gyakoriságát nézve, valószínűleg az eljárás Egyiptomból ered, és innen terjedt el délre és nyugatra.

Emellett szól az a fáraók korában elterjedt hiedelem is, mely szerint az istenek biszexuális tulajdonsággal rendelkeztek. Ennek az volt a lényege, hogy a halandók visszatükrözik az istenek jegyeit, vagyis a földi személyek a férfi és női lélek mindegyikét birtokolják. A feminin lélek a férfi péniszének a fitymájában lakozik, míg a férfi lélek a nő csiklójában található meg. Az egészséges nemi fejlődéshez a másik nemre jellemző „lelket” el kell távolítani az emberből, vagyis a körülmetélésre azért van szükség, hogy a fiúból férfi, a leányból nő lehessen. Lényegében ezzel megegyező az egyes afrikai országokban még ma is élő hiedelem, mely azt állítja, hogy az újszülött gyermekben mindkét szex (nem) jegye megtalálható. A fiúgyermekeknél a pénisz makkját borító előbőrt, míg a lányoknál - a hímvesszőhöz hasonlóan merevedésre képes - klitoriszt tartják a másik nem jellemző jegyének. Ezért, amikor a gyermekek pubertáskorba jutnak, a férfira vagy nőre jellemző jegyet eltávolítják, ezzel segítvén, hogy a nemi sajátosságok tisztábbak, határozottabbak legyenek.

A szexuális csonkítás elterjedését számos babonás hiedelem is elősegítette. Az egyik érv az volt, hogy a csiklót azért kell kivágni, mert a leány növekedésével a klitorisza is egyre nagyobbá válik, ami a férfiassá válását eredményezi. De még ennél is erőteljesebb indok volt a „műtét” elvégzése mellett az a - különösen a dogon és bambara törzsbéliek körében elterjedt - babonás félelem, mely a tisztátalannak tartott csiklót okolta a születendő gyermek halálával. Helyenként viszont vallásos gyökerei vannak a csikló eltávolításának. Egyes szektákban úgy tartották (illetve tartják most is), hogy jó muszlim legyen, a leánygyermeket körül kell metélni.

Régebben az orvosi gyakorlatban sem volt ismeretlen ez az eljárás. Egyes orvosok például a kimetszést javasolták, hogy a lányok ne merüljenek el a maszturbációban, az önkielégítést ugyanis tisztátalan tevékenységnek tartották. Egyesek ennél is továbbmentek, a női circumcisió „apostolai” szerint a műtét számos pszichológiai eredetű betegség - depresszió, hisztéria, elmezavar és kleptománia - gyógyítására is alkalmas volt.

A genitália megcsonkításának - bár kétségkívül lehetnek etnikai és vallási hagyományai is - elsődleges célja mégis az lehet, hogy a férjhezmenetelükig megőrizzék szüzességüket, megelőzzék a leendő feleségek hűtlenségét, a házasságban élő asszonyoknak pedig így csillapítsák le, korlátozzák nemi vágyaikat, érzéki örömeiket. Ez az oka annak, hogy Kelet-Afrikában, nemcsak a csikló végét vágják ki, hanem gyakran az egész csiklót leégetik, vagy kicsípik, sőt ezen kívül a szeméremajkakat is kimetszik. Néhány afrikai, szudáni, etióp, szomáliai törzsnél egyszerűen összevarrják a gyermeklányok szeméremajkait, így zárják le a hüvelynyílásukat, biztosítva ezzel, hogy megőrizzék érintetlenségüket. Északkelet-Afrika törzseiben sokfelé él még az a gyakorlat, hogy az esküvő után az ifjú férj szedi ki az összevarrt vulvából a varratokat, lehetővé téve ezután a szexuális közösülést. A hagyományok szerint ugyanis súlyos megbélyegzést jelent a férfi számára, ha olyan nőt kap feleségül, akinek nem távolították el a klitoriszát.

Az eljárás Dzsibutiban és Szomáliában a legelterjedtebb, a nők 98%-a átesik a műtéten, de Etiópiában is 90% a kimetszett nők aránya. A csikló eltávolítása Afrika számos más részén is természetesnek minősül, elsősorban Etiópiában, Egyiptomban, Szudánban, valamint Szenegál és Niger területén alkalmazzák, továbbá a Közel-Keleten, Nyugat-Ázsiában, Indiában, a Maláj-szigeteken, Új-Guineában, Ausztráliában, Brazíliában, Mexikóban, Peruban, és néhány iszlám népcsoportnál.

A nők megcsonkításának tilalmát szerencsére egyre több helyen már törvénybe foglalták, emiatt - valamint a felvilágosító kampányoknak köszönhetően - ez a súlyos egészségi kockázatokkal járó beavatkozás csökkenőben, lassanként megszűnőben van.

További olvasnivaló

A bőrrajzolatok osztályozása

A bőrfodorszál-rajzolatok rendszerint az ujjlenyomat közepén találhatók. Az egyes ujjnyom-minták két fontos alkotórésze a delta és a mag. Az íves rajzolatnak nincs deltája, és a tornyos ívnek is csak...

Folytatás...

Az életvonal

Az életvonal, mely a tenyér legfontosabb vonala, a hüvelykujjat veszi körül. Az ideális életvonal szabályosan hosszú, szépen ívelt, egyenletesen sima, töretlen, a Vénusz-domb tövében húzódik. Az ön- és a fajfenntartást...

Folytatás...

Pórul jártam a magnéziummal.

Miután felfedeztem a magnézium pezsgőtablettát, másnap reggel, már éhgyomorra megittam belőle az első pohárral, ahogy leért a gyomromba, szinte rögtön éreztem jótékony hatását. Mivel hajlamos vagyok a savasodásra, azonnal kihajtotta...

Folytatás...

Gandhi

Móhandász Karamcsand Gandhi, ahogy később elnevezték, Mahátma „a nagy lélek”, 1869. október 2-án, Porbandarban (más néven Szudamapuri) született, és 1948. január 30-án Delhiben halt meg.  Ősei a banijá kaszthoz...

Folytatás...

Meghívás Telki Művészek Házába - Élményb…

Örömmel vettük a kedves invitálást, hisz régen (a ’80-as évek elején) és csak átutazóban jártunk ebben a csodás természeti környezetben fekvő, az elmúlt évtizedekben gyors fejlődést mutató, ma már...

Folytatás...

Négy és a nyolc kapcsolata

Az összetett számokkal foglalkozó részben már említettük, hogy a 4-es és a 8-as számok bizonyos kedvezőtlen hatással lehetnek az emberre. Ez a megállapítás fokozottan vonatkozik azokra, akiknek a névszáma vagy...

Folytatás...

Alma kézelemzése

A tenyeréhez képest hosszú és karcsú ujjak érzékeny természetre és elemzésre való hajlamra utalnak. Ez a típus szívesen kutakodik a részletek után, a hibákat nem az emberek munkájában, tevékenységében...

Folytatás...

Ha maradt a spájzban aszalt gyümölcsünk…

A télről - ha nem használtuk fel gyümölcskenyérbe, mártásnak, tölteléknek vagy levesnek - gyakorta megmarad spájzunkban több-kevesebb aszalt vagy szárított gyümölcsünk, például aszalt szilva, sárgabarack, eper, áfonya, füge, datolya, kivi...

Folytatás...

A mellek III. – Mellformák és a karakter

  A karakterolvasás - akárcsak szerencsejövendölés - ősidők óta elválaszthatatlan része az emberiség történetének. Ugyanis nemcsak a jövő bizonytalan, és hordoz kockázatokat, hanem az is fontos, hogy vajon jól ismertünk-e meg...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?