A+ A A-

Páros és páratlan számok

  • Közzétéve itt: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája


Elsőként az ókori görögök figyelték meg, hogy az összes páros szám - a kettő (diász) kivételével, amely nem más, mint két egység (monász) - egyaránt felosztható két egyenlő és két nem egyenlő, de azonos paritású részre. Így például a 4 felosztható két egyenlő részre: 4 = 2 + 2, ahol mindkét szám páros, és két nem egyenlő részre: 4 = 3 + 1, ahol a 3 és az 1 páratlan számok. A 6 lehetséges felosztásait - 6 = 3 + 3; 6 = 4 + 2; 6 = 5 + 1 - nézve ugyanez a helyzet. A páratlan számok viszont csak egyenlőtlen részekre oszthatók fel, és az egyes részek paritása mindig különböző. Az elmondottakat a 7 felosztásain - 7 = 4 + 3; 7 = 5 + 2; 7 = 6 + 1 - szemléltetve, jól látható, hogy a 7 mindig két különböző páros és páratlan szám összegének az eredménye.

A régi görögök a két egyenlő részre nem osztható monászt, vagyis az egyest páratlanként határozták meg, és - mivel más egész számok összegeként sem állítható elő - ez lett az első a páratlan számok sorában. Másik érvük emellett az volt, hogyha páros számokat adtak össze, az eredmény mindig páros szám lett, ha viszont a monászt adták valamelyik páros számhoz, a két szám összegeként páratlan számot kaptak.

A püthagoreusok, a „számok atyjának” tartott ókori görög filozófus és matematikus, Püthagorász (i.e. 582 - 496) követői a páros számokat nőies jelleggel, a páratlanokat pedig férfias természettel ruházták fel. Ám nemcsak ok ítélték meg eltérő módon az egyes számokat, de a különböző vallásokban is, korok és országok népeinek felfogásában, szokásaikban is sokféle - olykor ellentétes - elképzelés született az egyes számokról. Például az osztóinak (1, 2, 3) összegével megegyező, ezért a matematikusok által tökéletesnek tartott hatos egyszer a gonoszság száma, másszor az alkotó teremtésé, a tizenhármas hol szerencsétlennek, hol szerencsésnek minősül.

A rómaiak szemében a páros számok azon tulajdonsága, hogy egyenlő részre oszthatók, balszerencsét jelentett, ugyanis számukra ez a felosztás a halál jelképe volt. Például a páros számú életkort nem szabadott másnak megmondani, mert a hiedelmeik szerint ezzel nagy veszedelmet hozott az ember magára. A szlávok viszont a páratlan számokkal voltak így, azokról gondolták, hogy hibásak, negatívak, sorsüldözöttek. Ugyanez mondható el a sziámiakról is, akik annyira irtóztak a páratlan számoktól, hogy még véletlenül sem tettek páratlan számú ablakot, ajtót házaikra és templomaikra. A törökök a páratlan számok közül nemcsak a tizenhármast, de a negyvenegyest sem állhatták, mindkét számtól mániákusan ódzkodtak. Ezzel szemben Kelet-Szomália lakói a páros számoktól iszonyodtak, ezért amikor - szokásukhoz híven - kávét rágcsáltak, gondosan ügyeltek rá, hogy mindig páratlan számú kávészem legyen a szájukban. Akárcsak a régi rómaiaknál, vagy a babonás emberek többségénél, náluk is a páratlan számok jelentettek szerencsét, örvendtek megbecsülésnek. Ez sok tekintetben megegyezik a kínaiak azon elképzelésével, miszerint a páros számok, a földi számok, a páratlanok viszont a mennyhez tartozóak. A babiloniak és az egyiptomiak legkedveltebb száma a hetes volt, a rómaiak, a görögök és az afrikaiak a hármashoz vonzódtak, az ausztrálok és az amerikaiak pedig a négyest tartották a legtöbbre.

A páratlan számokhoz számos babona fűződik. A japánok szerencsétlennek bélyegezték a hármast, és sohasem ültek hárman az asztal mellé. Az irokéz indiánok a békepipából háromszor pöfékeltek, a halott lelkéről meg azt tételezték fel, hogy három nap múlva tér vissza eredeti otthonába, hazatértét három kopogással jelezve. Régen, a Moszkva környékiek gyakorta ismételgették az „egy, kettő, három, az Isten szereti a szentháromságot” mondókájukat, mert azt hitték, hogy ez szerencsét hoz számukra. Hasonló szólásmondás járta a németeknél is: „minden, ami jó, az három!”. Nálunk „három a magyar igazság”. Az a hit járja, hogy ha valami háromszori próbálkozásra sem sikerül, érdemes még egyszer nekiveselkednünk, ugyanis ezt az újabb kísérletünket már bizonyosan siker koronázza. A szerencsét, hogy el ne szalasszuk, a fán háromszor kell lekopogni, alulról-felfelé. A levél biztosan célba ér, ha a postaládára háromszor ráütünk. A nyakláncon függő keresztet háromszor kell megcsókolni, hogy ne érje szerencsétlenség az embert. Az asztrológusok azt is megfigyelték, hogy bizonyos dolgok periodikusan háromszor egymás után ismétlődnek.

A hármashoz kapcsolódik az a cigány adoma, mely szerint Jézus keresztre feszítéséhez szükséges négy szöget a cigánynak kellett volna beszereznie, ő azonban nagyon megsajnálta az Urat, ezért egy szöget ellopott a négyből, így Jézus lábát csak egy szöggel rögzíthették a keresztre. A részvétéért cserébe Jézus megengedte a cigánynak a lopást, azzal a feltétellel, ha harmadszorra sem sikerül valamit ellopnia, akkor nem kísérletezik vele többet.

A páratlan számok közül érdemes még elidőzni egy kicsit a tizenhármas számnál. A tizenháromhoz sokféle babona kötődik, és szinte valamennyi kellemetlen, szerencsétlen jelentésű, amitől jobb távol tartania magát az embernek. Az olaszok irtózását ettől a számtól ékesen bizonyítja, hogy Firenze utcáin és terein nincs tizenhármas szám, helyette többnyire a tizenkettő és felet használják. A számozás ebben a sorrendben 11, 12, 12 ½ , 14. De nemcsak Firenzében, hanem szerte Itáliában, sőt a francia fővárosban is kerülik a tizenhármas házszámozást. A világ számos szállodájában nincs tizenhármas szoba, az Egyesült Államok felhőkarcolói közül a legtöbből hiányzik a tizenharmadik emelet, persze csak ami a számozást illeti. A babonás emberek a tizenhármas ellenszereként az asztalon elhelyezett tizenharmadik tányér mellé tűt szúrnak, ami szerintük megszünteti a szám gonosz hatását. Néhány ember viszont - ellenkezve a közhiedelemmel - szerencsét hozó számnak tekinti a tizenhármat, és bármilyen tevékenységbe, új vállalkozásba kizárólag a hónap tizenharmadik napján kezd; szerződések, egyezségek kötését is erre a napra időzíti.

Nálunk olykor a szerelmi babonákban is felbukkan ez a szám. A legismertebb a Luca-napi szerelemjóslás, amikor az eladósorban lévő lány tizenhárom papírra tizenhárom fiú nevét felírja, majd az összehajtogatott papírgalacsinokból naponta egyet a tűzbe dob, a karácsonyra megmaradó cédulán jövendő férjének a neve olvasható. Ugyanezt a célt szolgálja a tizenhárom gombócba gyúrt cédula, vagy az András-napján készített, papírkerékre írt tizenhárom fiúnév is. A házasság-előrejelzések között a tizenhármas mellett a páros és páratlan számok is megjelennek: ha valaki káposztát tölt és a töltelékek száma páros, akkor a lány még abban az évben „megpárosodik”, ha páratlan számú, akkor várhat még a sorára.

Amíg a kerek tízes, a százas, az ezres a teljesség szimbolikájaként él a köztudatban, az eggyel nagyobb szám mindig valami rendellenességet sejtet, inkább minősül balszerencsésnek, mint szerencsésnek. A százegyes kedvezőtlen jelentésű számként szerepel a Védákban, a hinduknál a bűnelkövetőt százegy botütéssel sújtották, s az adósnak ezer rúpia tartozás helyében ezeregy rúpiát kellett visszafizetnie. Kedvező értelemben százegy ágyúlövés illette meg az újszülött trónörököst, és a világ egyik legszebb mesegyűjteménye az „Ezeregy éjszaka meséi”.

Hozzászólások  

0 #2 Szerelmes lany 2013-06-12 09:41
Nagyon jo cikk koszonjuk :-)
Idézet
0 #1 bors csenge 2011-11-29 12:59
nagyon jo kosz van ez szuper :P :roll: :lol: :D :-) ;-) 8) :-| :-*
Idézet

További olvasnivaló

Az ujjtövek ívrajzolata

A karakter erejére és egyéb személyiségjegyeire következtethetünk abból, ahogyan az ujjak beágyazódnak a tenyérbe. Ezért kézelemzés közben érdemes egy pillantást vetni arra a vonalra, melyet az ujjak legalsó redői képeznek...

Folytatás...

C vitamin, aminek hiányától skorbutot ka…

Az embereknek és az állatoknak, hogy zavartalanul működjön szervezetük, vitaminokra van szükségük. Ha nem jutnak megfelelő adag vitaminhoz, akkor vitaminhiány léphet fel náluk, mely nemcsak az immunrendszer gyengülését okozhatja, hanem...

Folytatás...

Egyszerű számok - négy

4-es, az Uránusz számaAz Uránusszal szimbolizált 4-es vibrálása magasabb szintű, kifinomult értelemre, bizarr gondolkodásra, különc foglalkozásra, nagyfokú fogékonyságra az érzékfölötti dolgokra, torz értékítéletre, egzaltáltságra, szokatlan életútra hajlamosít.A 4-e személy az...

Folytatás...

Palpitáció - lüktető érzés, szabálytalan…

Bár a palpitáció szó ma már szinte kizárólag a szapora vagy egyenetlen szívverés elnevezésére használatos, régebben - a latin palpitare (vergődik, rángatódzik) ige alapján - remegés vagy rángás jelentéssel is...

Folytatás...

Srinagar másik arca

Ali észak felé bökve közli, hogy ott áll Burzihama, vagyis az öreg műemlék, s mellette a Gupta korból származó romok. A Salimar- és a Niszat kert között a Gupta...

Folytatás...

Szerelmi vágyat keltő gyümölcsök

A gyümölcs a világ minden táján a nőiesség, a termékenység jelképe, ezért gyakorta hasonlítják például a piros ajkat az eperhez, a gömbölyű mellet az almához. De nemcsak egy-egy gyümölcs-alakú...

Folytatás...

Köménymagos sörkifli

Miután a férjem - az egyik olvasónk kérésére - kiegészítette a sörről szóló írásunkat, úgy gondoltam, én pedig a sörhöz remekül illő köménymagos kifli receptjével leszek a sör barátainak kedvére...

Folytatás...

Szilvás sütemények

Ki gondolta volna, hogy a szilva a rózsafélék családjába tartozik, és rokoni szálak fűzik a kökényhez. A közönséges európai vagy házi szilva feltehetően a Kaukázusból vagy a Kaszpi-tenger mellékéről...

Folytatás...

A hüvelykujj tőperce - más néven ténár v…

Vénusz-dombnak, illetve ténárnak a hüvelykujj alatti párnát nevezik. Mivel a Vénusz a nőiességet, a testi szépséget, a szerelmet, a vonzalmat, az egyensúlyt, a harmóniát, a jó ízlést reprezentálja, a...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?