A+ A A-

Négyes, a struktúra és az igazság száma

  • Közzétéve itt: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája


A négyes hosszú ideig érthetetlen, felfoghatatlan misztérium volt az emberek számára. Amíg az egyessel az egységet, a kettessel a szakadást, a hármassal a dinamikus kiteljesedést asszociálták, addig a négyesre nem találtak megfelelő magyarázatot. A négyes rejtélyére végül is az Isten szimbolikája, a kereszt adott választ, amelynek vízszintes és függőleges tagoltsága képes befogadni az egész világot, a négy szárnya a négy irányba, a négy égtáj felé mutat. E delejes tulajdonsága miatt vált az örök világ, a szilárd struktúra, a statikus teljesség jelképévé. A kereszt két vonala jelzi az Isten és a világmindenség együvé tartozását, kölcsönhatását, de jelenti az inkarnálódott Isten önfeláldozását, sírkereszt formájában pedig a halált. Carl Gustav Jung, (1875-1961) svájci pszichológus és pszichiáter szerint a kereszt az ellentétekre szakadt világot és a négy elemhez, a természethez kötődő emberi létet szimbolizálja.

Számos kifejezésmódban jelképe az életnek, halhatatlanságnak, a férfiasságnak, a termékenységnek; gyakran használták az égtájakat őrző istenek, a négyarcú istenségek, ősanyák, a különböző korszakok, emberi nedvek, az őselemek, életkorok, vérmérsékletek, napszakok ábrázolására. A kereszt szakrális jelentése révén éppúgy előfordul a népszokásokban, a rítusokban, jóslásokban, a mágiákban, a varázslásokban, mint a mitológiákban és vallásos művészi alkotásokban.

A négyes az első négyzetszám, az igazság, az ajándékozás száma. A régi görögöknél a formát és a testet jelezte. A görög matematikus és filozófus, Püthagorasz (i.e. 580-500) számára ugyancsak a testet jelentette, s mindazt, ami a négy őselemből létrejött. Szerinte a kozmosz dupla négyesre építkezett. A püthagoreusok, mivel a négyest az isteni szellem képzetével kapcsolták össze, hol Hermészt, a holt lelkek vezetőjét, hol Dionüszoszt, a bor istenét azonosították ezzel a számmal, de a négyesre eskették fel a beavatásra várókat is. Az ókori görög filozófusai közül Empedoklész és Arisztotelész négy elemet különböztetett meg. Az asztrológusok a négy elem alapján négyféle típusba sorolták az embereket, ugyanezeket a személyiségtípusokat a legünnepeltebb ókori görög orvos, Hippokratész (i.e. 460 k – 377 k) az emberi test négyféle nedvéből származtatta: a vérből a szangvinikus, a sárga epéből a kolerikus, a fekete epéből a melankolikus, a nyálkából pedig a flegmatikus típust.

Négy állatövi jegyet hoztak összefüggésbe a négy csillagászati helyzettel: a Kos a tavaszi napéjegyenlőséget; a Rák a nyári napfordulót; a Mérleg az őszi napéjegyenlőséget, a Bak a téli napfordulót szimbolizálja. A négy évszak jelölte a négy napszakot: a tavasz a reggelt, a nyár a delet, az ősz az estét, a tél az éjszakát. A négy évszak négy korszaka: a tavasz az aranykor, a nyár az ezüstkor, az ősz a bronzkor és a tél a vaskor. A négy évszak közül tavasszal a fény házasságot köt a káosszal, a nyárban az anyag formát ölt, az őszben megjelenik a halál, a télben megszületik a remény. A négy évszakhoz gyakran társítottak istenségeket: például a görögöknél a tavasz – Kronosz és a Moirák, a nyár – Zeusz és a Harpüiák, az ősz – Hadész és az Erinnüszök, a tél – Apollón és a Múzsák; a keresztényeknél: Jehova, Szentlélek, Sátán és Jézus.

Az ókori kínaiak azt hitték, hogy a földet négy tenger veszi körül, az égboltot négy oszlop tartja és a négy világtájon négy istenség uralkodik. Négy szent állatuk volt: a sárkány, a főnixmadár, az egyszarvú és a teknős, sőt a sárkányból is négyfélét különböztettek meg: mennyeit, szellemit, földit és kincsőrzőt. A környező négy égtáj mindegyikéhez egy-egy, tehát összesen négy barbár népet kapcsoltak, akik folyamatos veszélyt jelentettek a kultúrát, műveltséget képviselő Kína számára. A kínaiak számára a négy - páros szám lévén - a női jin princípiumhoz tartozik, de kapcsolatba hozzák a nyugattal, és a föld elemmel is. A földet hagyományosan szintén négyszögletesnek képzelték. A "négy nagy király" - nevezetesen Ma, Zhao, Wen és Li - a taoista panteon alakjai, akik a világ négy égtája felett őrködnek. A taoisták a négyessel szimbolizálták az élet négy megjelenései szintjét és az anyag négy állapotát, valamint négy nagyságot tartottak számon a világon: az eget, a földet, a taót és a királyt.

A koreai mitológia négy szent állata védelmezte a négy világtájat; a zöld sárkány a keletet, a fehér sárkány a nyugatot, a vörös madár a délt és a fekete harcos az északot. A csuvasok erdőurának, Arszurinak négy szeme, a ketek gonosz főistenének négy ujja volt. A mongol hősnek, Dzsangarnak négy kánnal, vagyis a négy égtáj uraival kellett megküzdenie. A tibetieknél a világ négy sarkán négy törpe őrizte a föld alatti kincseket.

A hinduk négy életperiódust különböztettek meg: a születést, az életet, a halált és az újjászületést. Indiában a Védák és a kasztok száma négy, a Védákban négy főbűn és négy halhatatlan folyó szerepel, Brahmá az embereket négy rendbe sorolta, már a Rig-Véda is négy kasztot említ. A négy kasztot Purusa testrészeiből származtatták, a szájából a brahmanákat, a papokat és a szellemi foglalkozásúakat; karjaiból a ksatrijákat, a harcosokat és a nemeseket; combjaiból a vaisákat, a kereskedőket és a magasabb rendű iparosokat; lábából a súdrákat, az alacsonyabb rendű kézműveseket és a szolgákat. Az első három kaszt tagjai a kétszer születettek, míg a negyedik kaszt tagjai a tisztátalanok.  Egy másik elképzelés a négy kasztot a négy életszakasszal hozta összefüggésbe, de kialakulását magyarázták a négy Juga-korszakkal és az isteni négyszöggel. is. Brahmát gyakran ábrázolták négy arccal és négy karral, amint kezében fogja a négy Védát. Brahmá feleségét, Gájatrit tartották a négy Véda anyjának, egy másik teória azt mondja, hogy Hajagríva lopta ki Brahmá szájából a Védákat. A hindu isteneket sokszor ábrázolták négy testrésszel, Ganésának négy kart tulajdonítottak, Sivát négy karral és négy arccal jelenítették meg, Indrának a fegyvere volt négy élű és a Ribhuk négy kupát készített azért, hogy halhatatlanokká váljanak.

Az egyiptomiak ugyancsak szent számnak tekintették a négyest, a négy világtájon kívül négyféle szelet, négy emberrasszt, négy barbár törzset különböztettek meg. Négy istenük volt a halottaknak, négy úton kellett menniük az elhunytaknak, négy korsó állt a holt lelkek rendelkezésére. Négy imát mondtak temetéseken és istentiszteleteken.

Az Amerikában élő népek babonáiban, vallási szertartásaiban szintén meghatározó volt a négyes szám. Például a négy égtájat a toltékok főistenének négy fia szimbolizálta. A maják egét a négy Bakab isten tartotta, az eső és a villámlás isteneit, a Csakokat a négy világrésszel azonosították. Az aztékok a négyessel asszociálták a világ fejlődési szakaszait. Ezek a négy ocelot kora, a négy szél érája, a négy esőt felváltó négy víz kora, valamint a világ végét jelző négy földrengés korszaka voltak. Egyébként a négyes iránti tisztelet az amerikaiak halott kultuszában is jól kivehető.  Például Mexikóban a holttest négy napig feküdt kiterítve, ugyanis azt hitték, hogy az alvilágba vezető út négy napig tart. Minden évben, a halál évfordulóján, egészen a negyedik évig, áldozati tárgyakat égettek el. Az ütközetben elhunyt harcosokról azt gondolták, hogy négy év elteltével kolibriként újjászületve térnek vissza a földre.

A görögöknél az athéni törvényhozó, a hét bölcs egyike, Szolón (i.e. 640-559) négy osztályba sorolta az embereket, négy volt a szelek és a szélistenek száma. A görög bölcselő, Platón (i.e. 427-347) az ősembereket négykarúnak és négylábúnak képzelte. A rómaiak az évet négy évszakra tagolták és Lemuria ünnepén, a halott szellemek elűzésére négy szem babot tettek a szájukba. Az etruszkok Culsans istene négy arcával kémlelte a négy égtájat. A finnugor népek komi mitológiájában négy tojásból keletkezett a világ. A skandinávoknál a négy világtájat négy törpe őrizte. Az ír Danu istennőnek négy varázstalizmánja volt, a Prózai Edda négy folyóról tesz említést. A nyugati szlávok Sventovit főistenének négy nyakán négy feje volt, hasonlóan az egy istenként ábrázolt balti négyfejű zbrucsi bálványhoz.

Az Ótestamentum szerint Jahve nevét tilos volt kiejteni, ugyanis a babiloni fogság után tabunak számított, csupán négy betűvel: JHWH lehetett jelölni. Az Ószövetség négy „nagy” prófétája: Izajás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel, és a zsidók ősatyja, Ábrahám. Lót kiszabadítását megelőzően négy királyt győzött le. A leviták négyszer vettek részt istentiszteleten, Ezékiel próféta látomásában tűz és füstgomolyagban egy szekér formájú jelenség tűnt fel előtte, Jahve tüzes trónja, amelyet négy négyarcú (oroszlán, sas, bika, ember) élőlény hordozott. A különös lényekről így számolt be: „És orcájuk formája  vala emberi orca, továbbá oroszlánorca mind a négynek jobbfelől, és bikaorca mind a négynek balfelől, és sasorca mind a négynek hátul.”  A négy élőlényt azonosították a négy kerubbal, más hitmagyarázók a négy evangélistával, egy későbbi asztrológiai értelmezés szerint a látomás az állatövi jegyek jelképe volt, az emberfej, oroszlánkarmok, bikatest és a sasszárny; mindez jól megfigyelhető a gizehi piramis szfinxén Egy későbbi asztrológiai értelmezés szerint a látomás - az emberfej, az oroszlánkarmok, a bikatest és a sasszárny - az állatövi jegyek jelképe.

Érdekes párhuzam figyelhető meg a kundalini jóga csakráinál (a gerincoszlop mentén elhelyezkedő pszichikai erőközpontokat nevezik csakrának, a szanszkrit szó jelentése: kerék). A csakrák közül négy különböző állatok jelképének felel meg: az elefánt, amely a föld elemeit szimbolizálja; a rák vagy a mitikus delfinalakú tengeri szörny, a makara, amely a vizet jelképezi; a bak, a tűz elem jelképe; a gazella, a szabadság, a levegő elem szimbolikája.

Dániel zsidó próféta víziójában négy vadállat jelent meg, a vadállatok minden valószínűség szerint a babiloni, a perzsa, a méd és a görög király lehettek. Izrael népének négy ősanyja volt: Sára, Rebeka, Ráhel és Lea, a világ négy legszebb asszonyának egyike Ráháb, a jerikói parázna nő volt. A zsidó papok négyszínű gyolcsból varrt, arannyal átszőtt, drágakövekkel ékesített kötényt viseltek.

A Bibliában nemcsak Jahve neve volt négybetűs, hanem Ádámé is. Az Édent négy paradicsomi folyó öntözte, négy az Apokalipszis lovasainak száma, s keresztény vallás négy meghatározó erényt tart számon. A keresztfán lévő felirat: az INRI négy betűjének jelentése: Názáreti Jézus, a zsidók királya. Az angyalok kezdetben négyfejűek és négyszárnyúak voltak. Jézus Krisztus, halála után négy nappal támasztotta fel Lázárt, innen kapta a negyednapos Lázár elnevezést. Négyen voltak a kánoni evangélium szerzői is: Máté, Márk, Lukács és János. Jeromos egyházatya az Ezékiel látomásában megjelent lényeket összefüggésbe hozta a négy evangélistával: szerint Máté az ember, Márk az oroszlán, Lukács a bika, János pedig a sas volt.

A muzulmánok négy főangyalt különböztettek meg: Míkált, Izráilt, Iszráfilt és Dzsibrílt; közülük a halál angyala, Izráil négyarcú volt. A Koránban Allah az angyalokat négyesével kérette magához. A muszlimok négy folyója egy tubafa tövéből ered, és a világ négy égtája felé tart. A négyes dominál mindennapi életükben is: az igazhitű muszlimnak négy felesége lehet, négy vallási kötelességet kell elvégezniük: istentiszteleten részt venni, böjtölni, szegényadót fizetni és Mekkába elzarándokolni.

A buddhizmusban az utolsó földi Buddha, Sákjamuni a négy víziója közül a negyedikben látott egy szerzetest, aki megmutatta neki a megszabaduláshoz vezető utat. Buddha a lélekvándorlás titkán kívül rájött a négy szent igazságra, amelyekből a negyedik vezet a nirvánába. Tibetben a dalai láma utódjának megtalálásánál és kiválasztásánál nagy szerepet játszik az a négy anyajegy, amely a zodiákus jegyének alapján a leghatékonyabban irányítja híveit.

Az indiai Krisna-tudat négy hiányosságot említ: képes az ember hibákat elkövetni, ábrándokat kergetni, másokat becsapni és végül az érzékszervei is csalókák. A dzsaina mitológia különösen kedvelte a négyes számot, náluk többek között, négy istenosztály, négy templom, négy világtáj, négy lótusz, négy hegylánc, négy Nap, négy Hold szerepel. Zarathusztra (i.e. kb. 630-553) vallásában is fellelhető ez a szám, negyedik gyerekként látott napvilágot az iráni próféta, s egy másik prófétájuk, Máni, négy megjelenési formát említett: az Istenséget, a Fényességet, az Energiát és a Bölcseletet. Egyébként az irániak a világmindenséget négy ciklusra tagolták.

A magyar néphitben, a göcsejiek képzetében a vízen úszó Föld négy sarkát négy cethal tartja. A tatár-törököknél az ifjú pár négy napig nem mehetett ki a szobából. A hunok birodalmának négy főméltósága volt, a hadsereget a négy égtáj szerint négy főhadtestre tagolták. Négy kapuja volt József kazári király palotavárosának, és a kagán (fejedelem) négy hónaponként ment ki sétálni.

Nálunk régen a felségárulókat négy részre vágták és a város négy főutcáján felállított bitófán akasztották fel. Így végzett Szent István király is a lázadó Koppánnyal, akinek négyfelé vágott teste az ország négy városában - Veszprémben, Győrött, Esztergomban és Gyulafehérvárott - hirdette, hogy a magyaroknak ezentúl csak egyetlen királyuk van: István. Fazekas Mihály Döbrögije szerint, Ludas Matyi négyelni való volt: ez a szó a köznyelvben még ma is használatos kifejezés, jelentése: elverni, elpáholni.

A numerológusok szerint, aki a hónap negyedik napján született, az Uránusszal szimbolizált négyes vibrálását élvezi. Individuális, eredeti, önzetlen, áldozatkész, mások javán fáradozó személy. Mindezeken túl a találékonyság és a toleráns természet a fő jellemzője. Véleménye eltér a megszokottól. Talány mindenki számára. Mindig újat akar, a haladó eszmékhez vonzódik, igazi reformer, logikusan gondolkodik, kitartó, ambiciózus.

Szerencsét hozó napjai a szombat, a vasárnap és a hétfő. Jótékonyan hat közérzetére az orgonajáték, a kórusmuzsika és a kamarazene. Kedvező színei az ibolya lila, az acélkék, az óceán kék és az ezüstszürke. Féme a platina. Virága a hóvirág. Eleme a levegő.

A 4-es vibrálása nehezen diagnosztizálható, titokzatos betegségeket okozhat, idegrendszeri labilitást, pajzsmirigy-túltengést, vérkeringési panaszokat, légzőszervi bajokat, gyakori fej- és hátfájást.

További olvasnivaló

Hogyan szabadultam meg az öregujjam benő…

Nemrég ismét - sokadszor - benőtt az öregujjam körme, de most már tudom, miként kell fájdalommentesen eltávolítani. Azonban, míg idáig eljutottam, nem egyszer alaposan megkínzott a húsba nőtt körmöm, és...

Folytatás...

A kézszimbolikák jelentése a nyugati tra…

A tenyéren megjelenő szimbolikák, különféle speciális mintázatok már a középkorban is felkeltették a kézelemzők érdeklődését. Kurt Seligman Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban címmel 1987-ben megjelent könyvében a 16...

Folytatás...

A férfi testjegyeiről – Jövendölés és ka…

Egyik korábbi írásomban már foglalkoztam a férfi testjegyeinek megfigyelése révén megállapítható személyiségvonásokkal, tulajdonságokkal, és röviden az egyes testrészek sajátosságaira alapozott jóslásokat is összefoglaltam, a 6. században élt híres indiai asztrológus...

Folytatás...

A tehetség, a rátermettség jelei a kézen

Bár a klasszikus kézelemzőket is foglalkoztatta a tenyéren és ujjakon megfigyelhető különféle adottságokra, speciális képességekre utaló jelek, mintázatok azonosítása, és ilyen leírásokkal a régebbi - a múlt század elején vagy...

Folytatás...

Névnapi időjárási regulák

A vidéki emberek sokféle előjelből tudnak következtetni az időjárás változásaira. Megfigyeléseik helyességéről, esetleg téves következtetéseikről napi mint nap megbizonyosodnak. Néhány ilyen népi időjárási előrejelzés valóságtartalmáról magunk is meggyőződhetünk. Az...

Folytatás...

55 óra a Kerala Expresszen - II.

Közeledik a villanyoltás, a „takarodó” ideje, addig mindenkinek el kell készülnie, szinte egyszerre kezdenek ágyazáshoz az utasok, sokan várták már ezt a pillanatot. Nappal csak ülni lehet, vagy mászkálni...

Folytatás...

Mit jelentett az esküvői ing ajándékozás…

Kedves Erzsébet!A nagymamám mesélte, hogy az ő idejében még az volt a szokás, hogy a házasságkötés előtt a menyasszony jegyinget ajándékozott a vőlegénynek. Mit jelképezett ez, mi lehetett e tradíció...

Folytatás...

Látványfüstölés Szilvásváradon, a Szalaj…

Míg az enyhén emelkedő lejtőn a pisztrángtelep felé kaptattunk, végig azon törtem a fejem, miket kérdezzek a halnevelde tulajdonosától, Sáfrány Lászlótól. Elsősorban a látványfüstölés érdekelt, de mint halevő, arra is...

Folytatás...

Májusfa

A májusfaállítás elsősorban európai – főleg germán eredet – hagyomány, és szélesebb körben csak a középkortól kezdődően terjedt el, azonban a hozzákapcsolódó ünnepségek, vigasságok valószínűleg az ősi indiai és...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?