A+ A A-

A halánték

  • Közzétéve itt: A homlok


A fiziognómusok fantáziáját nem különösebben mozgatta meg a halánték, megfejtésével nem sokat foglalkoztak. Ez valószínűleg nem véletlen, hiszen egyébként sem sok információ található a halántékról, és ezek is elsősorban többnyire meghatározások. Az Új Idők Lexikonában a halántékról röviden azt írják, hogy a homlok mögötti kétoldali koponyabemélyedés. Alapja a halántékcsont, amelyet a rágást szolgáló halántékizom borít.

Egyébként a halántékról azt kell tudni, hogy a nagyagy két féltekéjét idegrost-köteg kapcsolja össze, s a féltekék feloszthatók lebenyekre: a homlok-, a fali-, a tarkó-, és a halántéklebenyekre. Ez utóbbi lebeny, a halántéklebeny felelős az emlékezetért, mert itt raktározódnak el az emlékek, innen idéződnek fel, az emberek, a tájak, jutnak eszünkbe a különböző tárgyak, ismerünk fel képeket, hangokat. Segítségével kapcsoljuk össze a hallást a beszéddel, s birtokoljuk érzéseinket. Ha megsérül a halántéklebeny jobb oldali része, akkor ennek következtében a hangokkal és az alakzatokkal kapcsolatos emlékezet szenved károsodást. Ha a halántéklebeny bal oldala károsodik, akkor a szavak emlékezetbe idézése valamint a beszédkészség válik nehézkessé, érthetetlenné. Mindkét sérülés esetében előfordulhat bizonyos személyiségváltozás, például elveszítheti az illető a humorérzékét és a szerelmi libidóját, ugyanakkor erős kötődést kezd érezni valamelyik vallás iránt.

A halánték orvosi kifejezése, a latin temporálisból ered. A Pallas nagy lexikona - sarkosan, röviden összefoglalva a lényeget - a halánték, vagyis a tempora elnevezést, a tempus, idő szóból származtatja, mert a halántékon kezd őszülni az ember. A halánték a fejnek egy nevezetes tájéka, csontos alapját a halántékcsont képezi, ami igen vékony, már kis ütésre is könnyen megreped, ezzel, végzetes belső vérzést okozhat. A halánték eleje szőrtelen, míg a felső és hátulsó rész hajjal fedett. A halántékon lévő vékony bőrön át jól látszódnak a vénák, mely erek kacskaringósak, ami különösen öregeknél vagy ideges embereknél figyelhető meg.

A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint: a halánték szót rendszerint csak egyes számban használjuk. Hiába lüktet az ember mindkét halántéka, nem azt mondjuk, hogy lüktetnek a halántékaim, hanem, hogy lüktet a halántékom. Ha valakinek mindkét halántékán lévo ér nagyon ver, az illető a halántékához kap. Elfogadott az, a halántékán kiduzzadnak az erek; halántékon talál, üt valakit. „Gyorsan előre csapott most a magyar, érte födetlen Társa halántékát”, írja Vörösmarty Mihály. „(…) az erősen fűszerezett ételtől az orra, halántéka, feje búbja apránként verejtékes lett”, meséli élethűen Krúdy Gyula. A halántékánál kezd az ember először őszülni, erre utalnak a deres, ezüstös, őszülő halánték; deresedik, őszül a halántéka kifejezések. „E pályán lep meg éltünk alkonyatja, Halántékunk télszínbe öltözik”, írja Kisfaludy Károly Az élet kora című versében.

Czuczor-Fogarasi Anyanyelv Szótárában a halánték (hal-ánt-ék v. hal-ánd-ék) a homlok két oldalán a szemek mögötti rész, hol a koponya legvékonyabb, s ennél fogva az oda irányzott erősebb ütés hamar halált okoz; innen: halántékon (annyi, mint: halálosan) ütni, találni valakit. Nevét tehát vagy a halás-, halandás-tól vette; vagy pedig, ami hihetőbb, halánték vagy halándék lehet annyi is, mint alandék vagy hálandék, al-szik vagy hál igétől, mintegy alvó szem, aminthogy magyarul vakszemnek is hívjuk, és az első á-t megnyújtva hálánték-nak is ejtjük.

A Magyar Etimológiai Szótárban a halánk, halándék szó eredetét a következőképpen magyarázzák: a szó töve a hal ige, amelyhez -n, -t és -k képzők járultak, ezek funkciója és egymáshoz való viszonya viszont nem világos. Olyasféle szófejtés, mint pl. a tájnyelvi suhanték, a híg rántás, vagy még inkább az ajándék; a halánk felépítése a falánkhoz hasonlít. Mindenképp arra utal a szó, hogy a törékeny, sérülése könnyen halált okoz. A halánték csak a nyugati és székely nyelvjárásokban volt elfogadott, másutt e jelentésben vakszemet mondtak. Egyébként a halántékot a Magyar Szókincstárban a vakszemen és a halánkon kívül még nemlátónak, szólítónak és szólókának is nevezik.

A babonák, folklór és az okkult tudományok világenciklopédiája (Daniels, Cora Linn, and C. M. Stevens, eds. (1903). Encyclopaedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World) fiziognómai értelmezése szerint a halánték teltsége kiváló matematikai képességről árulkodik. Ha a halánték üreges, bemélyedt, a csontok mindkét oldalukon előreugranak a homlok irányába, ezáltal a köztük lévő terület lapos, sima, és az orr tetejétől egy kis csatorna vagy horpadás húzódik a hajig. Az ilyen halántékú ember - akár férfi, akár nő az illető - vakmerő, bátor, mindenbe, melyekhez nincs semmi közük, beleütik az orrukat. Szeretik, ha intelligensnek, csavaros eszűnek és vállalkozó természetűnek tartják őket, ám maguk fukarkodnak a dicsérettel, gyorsan haragra lobbannak, és gyakran szórakozottak. Rendkívül buják, erkölcstelenek és végtelen sértődékenyek, ha úgy érzik, hogy büszkeségüket megbántotta valaki. Röviden, élvezetüket lelik a gonoszkodásban. Az enyhén horpadt halánték munkakényszert, munkamániát jelenthet, de arra is utalhat, hogy az illető rendkívül fegyelmezett, és a spiritualitás fontos szerepet játszik az életében.

Az Arisztotelész neve alatt megjelent - valójában azonban egy a 10. század közepe táján élt ismeretlen szerző által írt - Titkok titkaiban című műben azt olvashatjuk, hogy a halántékon időnként megjelenő, világoskék színű erek nagyfokú idegességet, ingerültséget, érzékeny pszichét jeleznek. Ezek az erek többnyire a kolerikus emberek halántékára jellemzők, akik ha méregbe gurulnak, ha nagyon hahotáznak, majdhogynem röhögnek, vagy ha izgalomba jönnek mivel fejükbe tódul a vér, ezért ereik feltűnően megduzzadnak, kidudorodnak. Akinek sötét foltok találhatók a halántékain, azok sarkának közelében, a halántékai behorpadtak, és emellett az orra a nyergén kidudorodik, problémái lehetnek a kapcsolataiban.

Akinek halántéka dagadt és tele van erekkel, az indulatos, sőt nagyon indulatos, véli Giovanni Ingegneri (1530-1600 k.), aki a Természetből vett fiziognómia című művében a domború halántékról azt írja, hogy az ilyen halántékú emberek, amelyeken a nagy erek jól láthatóan kitüremkednek hirtelen haragúak, állhatatlanok, rossz ítélőképességgel bírnak és nagyon szemtelenek. A homorú halántékról pedig azt tartja, hogy azok kitartó, de bosszúálló emberek.

Lailan Young Beszél az arc című könyvében a bemélyedt halántékról azt állítja, hogy az illető munkamániás, aggodalmaskodó, rendkívül ambiciózus ember.

A testjelek értelmezői tudják, hogy a halánték megkocogtatása vagy megkopogtatása - az angol nyelvű országokban és Európa nyugati részén - arra utal, hogy az illető józan gondolkodású, okos, intelligens, Dél-Amerikában, viszont azt üzeni a partnernek, hogy bizonyos dolgon gondolkodom, vagy hagyd rám a dolgot. A mutatóujj forgatása a halántékon - különösen az angol nyelvterületen és a bolgároknál - azt jelenti, hogy bolond az illető, hiányzik egy kereke.

További olvasnivaló

Miért temetik el a halottal egy kisgyerm…

Kedves Erzsébet!Igen nagy tisztelője vagyok annak a tudományágnak, amit Ön is kutat, de nagyon keveset tudok róla. Most egy kérdéssel keresném Önt, nagyon megköszönném, ha segítene. Szeretném megkérdezni, hogy az...

Folytatás...

Riport Csala Zsuzsával, kézelemzése kapc…

Csala Zsuzsa 1933. július 9-én született. 1974-ben Jászai-Mari díjat, 1986-ban érdemes művész kitüntetést kapott. 1954–55-ben az Állami Déryné Színház tagja, majd egy évig az egri Gárdonyi Géza Színházban játszott. 1960-től...

Folytatás...

Szerencsés és szerencsétlen napok - bete…

Az ember ösztönösen fél a betegségektől, ami teljesen természetes. Az is nyilvánvaló, hogy egy-egy jelentősebb gyógyászati beavatkozás komoly kockázattal jár. Bár napjainkban jóval kevesebb ember babonás, mint az ipari forradalom...

Folytatás...

Loire13 kézelemzése

A kézfelvételeket nézegetve, a legelső, ami szembeötlik, hogy a széttárt ujjú képek valamennyikén a kisujj - mintegy különállóságát hangsúlyozva - feltűnően eláll a többitől. Amikor mindkét kézre jellemző ez, nagy...

Folytatás...

Egres és josta

Az egrest sokféle néven ismerik, elterjedt mint pöszméte, köszméte, fodorszőlő, biszke, büszke, piszke, tüskeszőlő, persze  lehet még több neve is. Noha a szüleim kertjében jártamban-keltemben be-bekaptam egy-egy zöldes színű...

Folytatás...

Péter kézelemzése

A széles szögletes tenyér és a viszonylag rövid ujjak miatt a kéz leginkább a föld típusba sorolható. Az ebbe a kategóriába sorolt kezeket sokan praktikus kezeknek nevezik, melyek a megbízható...

Folytatás...

A jukka elegáns növény, ráadásul megfiat…

  A szobai jukkáim kedvelnek, bár három is van belőlük, nincs velük semmi problémám, egészségesek, télikertem díszei, nem vonzzák a kártevőket, s könnyen szaporíthatók. Viszont kerti jukkámmal nincs szerencsém, noha már...

Folytatás...

Kettes a dualitás, a házasság száma

A kettes mint a páros számrendszer bázisa, jelképe a dualitásnak, az alteregóknak, az ellentéteknek, a kettősségnek; reprezentálja a két nemet, az ikreket, a két pólust, a feszültséget, a megosztást...

Folytatás...

Advent hetei

Az advent elnevezés az érkezés, bekövetkezés jelentésű latin adventus szóból származik. Az „Adventus Domini” pedig az Úr eljövetelét jelenti. Az advent tulajdonképpen a karácsony várásának, az ünnep előkészületeinek az...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?
  • A bőr

    Vastag, érdes tapintású bőr Az ilyen bor durva,...

  • A nyelv

    A fiziognómusok szerint a vörös színű nyelv...