A+ A A-

A személyiség fiziognómiai jelei

  • Közzétéve itt: Fiziognómia - karakterolvasás


A kiváló személyiséget vékony bőre, közepes testalkata, ragyogó kék szemei, világos arcbőre, egyenes és elég eros haja, az egymáshoz közel lévő, de nem érintkező szemöldökök, a viccelődésben való mértéktartás, a nyílt, vidám tekintet, és az enyhén behorpadó halántékok különböztetik meg embertársaitól.

Az állhatatosság, kitartás ismérvei közül a széles száj, a zengő hang; a nyugodt, lassú mozgás és a mindig egyenes testtartás; a nagy, meglehetősen nyílt és állhatatos szemek, a magasan, jóval homlok fölött növő haj, az összenyomott, vagy lapított fej, a szögletes és magas homlok, a nagy és robusztus végtagok, az erős, bár nem húsos nyak, valamint nagy és testes mellkas valamint a barna arcszín a legfontosabbak.

A búskomorság, vagyis a melankólia jelei a ráncos arc, a szomorú, búbánatos szemek, az összeérő szemöldökök, a lassú járás, a többnyire mozdulatlan tekintet, valamint a megfontolt légzés.

A szerelmes (amorózó) természet becsületes, karcsú arcáról, sűrű hajkoronájáról, egyenetlen halántékairól, nedvesen ragyogó szemeiről, a széles orrlyukairól, keskeny válláról, szőrös kezeiről, karjairól és a jó formájú lábairól ismerhető fel.

A derűs, vidám személynek ragyogó, széles homlok, rózsapiros, barátságos arc, édes, dallamos hang, fürge mozgás és puha test a legfőbb jellemzői.

Az irigység általában ráncos homlokkal, sötét, búskomor és ferde tekintettel, sápadt, mélabús arccal ás száraz, durva bőrrel jár együtt.

A bátorságnak a szembetűnően kidomborodó száj, a markáns, olykor marcona megjelenés, az egyenetlen, érdes homlok, az ívelt szemöldökök, a nagy orrlyukak és fogak, a rövid nyak, a nagy karok, az erőteljes mellkas, a szögletes vállak és szemtelen/tolakodó arckifejezés az elsődleges ismertetőjelei.

Az óvatosság megkülönböztető jegyei a mindkét oldalán sima fej, a szögletes, a közepén enyhén konkáv (horpadt) homlok, a lágy hang, a nagy mellkas, a ritka hajzat és szőrzet, a világos szemek, nagy fülek és a sasorr. A szemek mogyoró, kék vagy világosbarna színűek lehetnek.

Az irracionális viselkedés és kolerikus természet egyenes testtartással, világos színű bőrrel, ünnepélyes, komolykodó hanggal, tág orrlyukakkal, hajszálerekkel átszőtt nedves halántékokkal, vastag nyakkal, a két kéz egyforma használatával, gyors járással, véraláfutásos szemekkel és nagy, szabálytalanul elhelyezkedő fogakkal jellemezhető.

Félénkség, vagy gyávaság lakozik az emberben, ha enyhén horpadt nyak, sápadt, halovány arcszín, gyenge, pislogó szemek, puha haj, sima, gömbölyded mellkas és magas, remegő hang jellemzi.

A rossz természetű, összeférhetetlen személyek többnyire sovány, szikár testalkatúak, a homlokuk borús és mogorva, lesütött szemeikből gyűlölködés sugárzik, a nyelvük szinte állandóan mozgásban van. Lépteik rövidek, a járásuk gyors, de egyenetlen. Sétálás közben magukban morognak.

A jóságos zsenire az egyenes testtartás a jellemző. Termetre nem túl magas, de nem is alacsony, nem kövér és nem is sovány; a teste természettől fogva puha tapintású; a bőre se nem sima se nem durva, hanem átmenetet képez a kettő között. Arcának színe világos, halványpiros; a haja átmenet a lágy és a kemény között, a színe rendszerint barna; a fej és az arc közepes méretű; a homlok elég magas, a szemek határozottak, nagyok és világosak, kék- vagy mogyorószínűek. Megjelenése szelíd és emberséges; a fogai között szélesek és keskenyek egyaránt megtalálhatók; a nyelve elrejtőzik a szájában, a hangjának erőssége átmenet az erőteljes és az enervált között. A nyak csinos és sima, az ádámcsutka látszik, és beszéd közben mozog, a hát és a bordák nem túl húsosak, a vállak simák és karcsúak; a kezek közepes méretűek és sima tapintásúak, az ujjak hosszúak és egyenlő távol vannak egymástól, a körmök vöröses-fehérek és csillogóak; és a testhordozása feszes járás közben.

(A karakter egyéb külső megnyilvánulásairól a Fiziognómia-Arcisme menüpont többi írásában olvashatnak.)
 

További olvasnivaló

Tizenegy bűn és vezeklés

Ez a szám a zsidó-keresztény hitvilágban nem örvend valami jó hírnévnek, általában a rosszal, a gonosszal hozzák kapcsolatba. A kabbalában tizenegyen vannak a „kelipot”-ok, akiket a judaizmus misztikus tanításai...

Folytatás...

A stresszoldó nevetés

Vallom, hogy a szívből jövő, jókedvű nevetés remek dolog, lelki nyavalyákra pedig kitűnő gyógymód, a nevetés ellazítja az embert, elfeledteti az izomfeszülés okozta görcsöket, kiragad az álmosságból, kizökkent a...

Folytatás...

Nem minden hindu veti meg a húst

Ha létezik a vegetáriánusok számára kedvező hely, akkor India biztosan ilyen, e szubkontinens ugyanis tobzódik a hús nélküli ételekben, a kizárólag növényi alapanyagokból készített fogások sokszínűsége valósággal meghökkentő, annak...

Folytatás...

Kriszta kézelemzése

Ujjai a kézfej felől nézve jóval hosszabbaknak látszanak, mint a tenyérről készült képeken. Ha az utóbbiakon hasonlítjuk össze az ujjakat a tenyérrel, kiderül, hogy az ujjak valóban hosszúak, de...

Folytatás...

Mire jó a piros fonál, a só és a fokhagy…

Lényegében a fentieket kérdezte „Mami” nevű olvasóm, akinek az alábbiakban idézem levelét, és arra adott válaszomat. Kedves Erzsébet!Nagyon örülök, hogy olvashatom írásait. Bár nemrég kerültem ide, de érdekes, hasznos olvasnivalókat...

Folytatás...

Az egészség és a betegségek külső megnyi…

Miként Dr. C. G. Raue (1820-1896), a 19. században élt amerikai orvos mondja: „Az ember arca sok mindent elárul, ezért érdemes alaposan megfigyelnünk a sajátosságait, az arckifejezést, a színét és...

Folytatás...

Négy és a nyolc kapcsolata

Az összetett számokkal foglalkozó részben már említettük, hogy a 4-es és a 8-as számok bizonyos kedvezőtlen hatással lehetnek az emberre. Ez a megállapítás fokozottan vonatkozik azokra, akiknek a névszáma vagy...

Folytatás...

Ha maradt a spájzban aszalt gyümölcsünk…

A télről - ha nem használtuk fel gyümölcskenyérbe, mártásnak, tölteléknek vagy levesnek - gyakorta megmarad spájzunkban több-kevesebb aszalt vagy szárított gyümölcsünk, például aszalt szilva, sárgabarack, eper, áfonya, füge, datolya, kivi...

Folytatás...

Gandhi

Móhandász Karamcsand Gandhi, ahogy később elnevezték, Mahátma „a nagy lélek”, 1869. október 2-án, Porbandarban (más néven Szudamapuri) született, és 1948. január 30-án Delhiben halt meg.  Ősei a banijá kaszthoz...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?