A+ A A-

Tagore soraival követem meg Őket

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


Az egyik internetes portálon olvastam nemrég, hogy „Körösi Csoma Sándor, Sass Brunner Erzsébet és leánya, Brunner Erzsébet valamint Baktay Ervin voltak a legismertebb India utazóink.” Jó volna, ha ez az állítás maradéktalanul igaz lenne, de sajnos csak részben igaz, a valóság nem ilyen szép, az ismertségük meglehetősen hiányos, egyikükről-másikjukról a Neten többet olvashatunk angolul, mint szülőhazájuk nyelvén, emléküket jobban ápolják Indiában, mint itt Magyarországon.

Baktay Ervinről ugyan nem tudom, hogy Indiában mennyire ismert, de valószínűleg bizonyos - elsősorban művészi - körökben nagyon jól csenghet a neve, mint ahogy nálunk is sokan tudják róla, hogy neves orientalista, indológus és művészettörténész volt. Valószínűleg nem kevesen hallottak, vagy olvastak arról is, hogy beutazta szinte egész Indiát - egyebek közt Észak-Indiát, Pandzsábot, Kasmírt, Bengáliát, a Gangesz-síkságot, Dél-Indiát - és hogy utazásai során eljutott Ceylonba valamint Nyugat-Tibetbe is. Számos érdekes könyv szerzője. Kőrösi Csoma Sándor nyomdokát követve írta A világ tetején című könyvét, kiemelkedő alkotásai az India, a Messzeségek vándora, A Pándzsáb, az Indiai éveim, valamint a Kőrösi Csoma Sándorról írott műve. Feltehetően sokan forgatják mind a mai napig A csillagfejtés című művét, amely az asztrológia elméletéről és gyakorlatáról szól. De kevesen tudják, hogy nővére, Gottesmann Marie-Antoinette meghívása nyomán jutott ki Indiába, hogy nagybátyja volt az indiai-magyar származású festőművésznőnek, a fiatalon elhunyt Amrita Sher-Gilnek, hogy Nyugat-Tibetben emléktáblával jelölte meg Kőrösi Csoma Sándor egykori lakóhelyeit, s hogy jó kapcsolatot ápolt Rabindránáth Tagoréval és Mahátma Gandhival.

Kőrösi Csoma Sándorral kapcsolatban a Csalo! Csalo! címu könyvünkben - a Néhai Csoma Sándor emlékére fejezetben - már jeleztük, ha valaki nem elég kitartó, nem biztos, hogy megtalálja sírját Dardzsilingben, és itt a honlapomon Kőrösi Csoma Sándor sírjánál címmel, külön írásban is beszámoltam arról a sokkhatásról, ami Dardzsilingben ért bennünket, amikor a monszunesőt követő párás ködös időben a nagy erdélyi magyar nyughelyét kerestük, hogy virággal emlékezzünk rá, s az emlékének adózzunk.

Utolsóként hagytam, pedig elsőként akartam emlékezni a két magyar festőművésznőre, Sass Brunner Erzsébetre és lányára Brunner Erzsébetre, akikről itthon meglehetősen kevesen, és sajnos csak felszínes ismeretekkel rendelkeznek. Noha az Interneten rájuk keresve, itt-ott fel-felbukkan a nevük, de a lexikonokban, enciklopédiában hiába kutakodtam, nem leltem rájuk. Még csak arra sem tartják Őket érdemesnek, hogy leírják nevüket, röviden megemlítsék munkásságukat. Annak ellenére sem, hogy képeiket időnként kiállítják múzeumokban, s kiállításokon megismerhetők festményeik, amelyeket hazájuknak adományoztak. Szerencsére Indiában más a helyzet, ott elismerték ténykedésüket, megbecsülés övezte lényüket, és mind a mai napig szeretettel gondolnak Rájuk.

Nagyjaink - Baktay Ervin, Kőrösi Csoma Sándor, Sass Brunner Erzsébetet és lánya, Brunner Erzsébet - tiszteletére, a némelyiküket övező méltatlan feledés megkövetésére a mindegyiküket sokra tartó híres indiai költő, Rabindránáth Tagore sorait hívom segítségül.


Vak leány (Kosztolányi Dezső fordítása)


Egy vak leány jött a kertembe reggel
s virágfüzért adott, zöld levelekkel.
Én a virágot a nyakamba tettem
s könny csillogott föl mind a két szememben.
A lányt megcsókoltam, majd szóltam: "Áldott,
vak vagy te is, akárcsak a virágok.
Te nem tudod, hogy mily szép, amit adtál
és nem tudod, hogy szebb vagy önmagadnál.
 

Szentjánosbogarak (Részletek Várhegyi Miklós fordításában)


(...) Megkurtítja az igazságot az alázatos ecset
a vászon kedvéért, ami szűkre szabott.


(...) A nappal szenvedése,
amit saját ragyogása tompít,
lángol éjjel a csillagok között. (…)


A kertész (Áprily Lajos fordítása)


Senki sem él örökké, testvér, és semmi sem tart sokáig. Tartsd ezt eszedben és örülj.
Életünk nem az egyetlen régi teher, ösvényünk nem az egyetlen hosszú utazás.
Egyetlen költőnek sem kell énekelnie egyetlen régi dalt.
A virág elhervad és meghal: de annak, aki hordja a virágot, nem kell érette örökre gyászolnia.
Ó, nő, te nemcsak az Isten kezeműve vagy, hanem a férfiaké is; mindig ok díszítenek fel a szívükből vett szépséggel (…) Félig nő vagy és félig álom.


Gitándzsáli (Versrészlet Babits Mihály fordításában)


Észre sem vettem a pillanatot, midőn először átléptem ez élet küszöbén.
Minő hatalom tette, hogy belenyílottam ebbe a rejtélybe, mint bimbó éjjel az erdőbe?
Midőn először tekintettem a világosságra, egy pillanat alatt éreztem, hogy nem vagyok idegen ebben a világban, hogy névtelen és formátlan kikutathatatlan saját anyám képében vett a karjaira.
És így a halálban ugyanaz az Ismeretlen úgy fog feltűnni előttem, mintha öröktől fogva ismertem volna őt. És mivel szeretem ezt az életet, tudom, hogy épp úgy fogom szeretni a halált.
A gyermek felsír, midőn anyja leveszi jobb melléről; csak azért, hogy a másik pillanatban a másik emlőn megvigasztalódjon.
  

További olvasnivaló

Névnapi időjárási regulák

A vidéki emberek sokféle előjelből tudnak következtetni az időjárás változásaira. Megfigyeléseik helyességéről, esetleg téves következtetéseikről napi mint nap megbizonyosodnak. Néhány ilyen népi időjárási előrejelzés valóságtartalmáról magunk is meggyőződhetünk. Az...

Folytatás...

A flörtölés fiziognómiája

Bár az angol eredetű flörtölés szó - a Magyar értelmező kéziszótár szerint - futólagos, nem komoly udvarlást, kacérkodást, szerelmi kapcsolatot jelent, a valóság az, hogy fontos szerepe van az ember...

Folytatás...

Sikarán hallgatom a lakóhajók történetét

Amint beszállunk a csónakba, a rejtélyre azon nyomban fény derül, ugyanis a sikara nem más, mint ez a baldachinos, lefüggönyözött, kecses vonalú, lapos fenekű, törékeny gondolaféle. A velenceiek csónakjára...

Folytatás...

Térd-hiedelmek

Az emberi test legbonyolultabb, legnagyobb méretű és legjobban terhelhető ízülete, a térd - a többi testrészhez képest - viszonylag kevéssé mozgatta meg a babonás népi fantáziát. De a fiziognómia, a...

Folytatás...

Látványfüstölés Szilvásváradon, a Szalaj…

Míg az enyhén emelkedő lejtőn a pisztrángtelep felé kaptattunk, végig azon törtem a fejem, miket kérdezzek a halnevelde tulajdonosától, Sáfrány Lászlótól. Elsősorban a látványfüstölés érdekelt, de mint halevő, arra is...

Folytatás...

Agra és a Tádzs Mahal

Nem tudjuk mire vélni, tán elfeledkeztek rólunk, idestova egy órája, egyre tétovábban toporgunk az Akbar Hotel előtt. Az kizárt, hogy elmentek volna, hisz a megbeszélt időnél jóval előbb érkeztünk...

Folytatás...

A mellek III. – Mellformák és a karakter

  A karakterolvasás - akárcsak szerencsejövendölés - ősidők óta elválaszthatatlan része az emberiség történetének. Ugyanis nemcsak a jövő bizonytalan, és hordoz kockázatokat, hanem az is fontos, hogy vajon jól ismertünk-e meg...

Folytatás...

A tenyéranalitika diagnosztikai alkalmaz…

A kéz magasabb szintű vizsgálatának jelentőségét mára felfedezte a tudományos világ: orvosok, biológusok, antropológusok, humángenetikusok tudományos eszközként alkalmazzák a tenyéranalitikát diagnosztizálásra, prognosztizálásra. Néhány vizsgálati módszer mindenki által ismert, hisz köztudott...

Folytatás...

Mária Magdolna

Latinul Maria Magdalena a neve, aminek jelentése Magdala városából való Mária, vagyis Magdalai Mária. Mária Magdolnát, a Jézust követő asszonyok egyikeként, Jézus leghíresebb női tanítványának tartják. Az újszövetségi Szentírásban, Jézus...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?