A+ A A-

Noruz Piruz! Sikerekben gazdag új évet Irániak!

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


Mikor a délelőtti órákban e sorokat írtam, nálunk 2014. március 20-a volt, Iránban viszont a muszlim naptár 1392-t Iráni dísztojásmutatott. De már nem sokáig, ugyanis - mivel a tavaszi napéjegyenlőség pontos időpontja (Saal Tahvil) 20 óra 27 perc 7 másodperc - este átléptek az 1393-as évbe. Az éghajlati, adminisztratív és vallási szempontokat ötvöző iráni kalendárium a tavaszi napéjegyenlőséggel veszi kezdetét, és i.sz. 622-től, vagyis attól az évtől számítják, amikor Mohamed elhagyta Mekkát. Noha a modern Iránban használják a Gergely-naptárt is, a hagyományos iráni év változatlanul március 20-ával, vagy 21-ével kezdődik és a következő tavaszi napfordulóval ér véget.

Érdekes a naptáruk időbeosztása is, az első hat hónap 31 napos, a következő öt hónap 30 napból áll, a tizenkettedik pedig - attól függően, hogy az adott esztendő szökőév vagy sem - 29 vagy 30 napos.  A hónapjaik beosztásából jól kivehető, hogy a nyári hónapok hosszabbak, mint az ősziek és a téliek.

Mivel többször jártunk Iránban, megtapasztaltuk, hogy számos szünnapjuk van, a péntek a szünnapjuk, a megelőző nap, a csütörtök, pedig megfelel a mi szombatunknak, ekkor már déltől zárva tartanak a hivatalok és a legtöbb üzlet. Ugyanakkor a keresztény irániak a vasárnaphoz, a zsidók pedig a szombati naphoz ragaszkodnak, amikor zárva tartanak.

Ujévi búzafűA számos vallási és állami ünnep ellenére a legfontosabb ünnepük, az újév, melyet fárszi nyelven noruznak neveznek, legalább nyolc napig ünneplik, de számos helyen az ünnep elhúzódhat akár 15 napig is, sőt van, ahol egészen április 14-ig köszöntik az évváltást. A közelgő újévet, a fekete arcú (náluk a fekete jó szerencsét jelent) és piros ruhájú Hadzsi Firuz jelzi előre, aki nemcsak az ünnep hírnöke, hanem az ünnepségek felügyelője is.  Hadzsi Firuz táncolva kelt jó hangulatot, s hívja fel a figyelmet a közeledő új évre.

Az emberek izgatottan várják az újjászületést szimbolizáló ünnepségsorozatot, nagytakarítanak, új ruhákat, virágokat vásárolnak, elsősorban jácintot és tulipánt. A tizenkét nap alatt a fiatalok felkeresik az időseket, a családok, rokonok, barátok meglátogatják egymást. A tizenharmadik napot már a szabadban töltik, ott piknikeznek. Úgy tartják, hogy aki kedves a rokonokkal, barátokkal, szomszédokkal az új évben boldog lesz.

SzendzsedAz újév első napjára már szépen kizöldülnek a vízben csíráztatott búza- vagy árpaszemek, melyek az embereket nemcsak a tavaszra, hanem az eljövendő életre is emlékeztetik. Két alkalommal voltunk hivatalosak újévi ünnepségre, mindkét helyen rengeteg finomsággal vártak, én azonban az asztal közepén virító, csokorra való csírázatott, kizöldellt búzára emlékszem legjobban.

Szinte minden ünnepi asztalon megtalálható a Korán és/vagy legnagyobb költőjük, Hafez verseskötete, a megvilágosodást és boldogságot jelző égő gyertya, a tisztaságot és becsületességet szimbolizáló tükör, a jólétre utaló aprópénz, az életet jelképező üvegedényben úszkáló aranyhal és a termékenységet megjelenítő színesre festett főtt tojások, valamint a tavasz beköszöntét mutató tulipán vagy jácint. Általános előírás viszont a hét különféle „sz” - perzsául szin (ﺱ) - betűvel kezdődő dolog (étel vagy tárgy) jelenléte -, vagyis az ún. „hét szin teríték”, melynek elemei hagyományosan az alábbiak:  


Aszalt gyümölcsök magvakkal

  • az újjászületést szimbolizáló csíráztatott búza, árpa vagy lencse (szabdzi)
  • a bőséget reprezentáló, búzacsírából készített édes pudding (szamanu)
  • az oleaster fa szerelmet jelképező szárított gyümölcse (szendzsed, felső kép)
  • a gyógyításra, orvoslásra utaló fokhagyma (szir)
  • a szépséget és az egészséget megjelenítő alma (szib)
  • a pirkadat színét felidéző szömörce (szumák, alsó kép)
  • az életkort és a türelmet jelző ecet (szerké).


Ma már azonban akkor sincs baj, ha a teríték valamelyik kelléke hiányzik, mert lehetőség van rá, hogy más „sz” betűvel kezdődő dologgal helyettesítsék. Erre a legtöbbször a tavaszt hirdető jácint (szonbol), illetve a jólétet, prosperitást jelző pénzérmék (szekké) a legalkalmasabbak. 

Szömörce vagy szumák, a Közel-Kelet kedvelt fűszereTradicionális ételeik a jó szerencsét és gazdagságot hozó tésztaleves, utána pedig az elmaradhatatlan rizs, zöldfűszerekkel és hallal tálalva. Iránban a rizshez gyakorta sokféle zöldséget valamint fűszert adnak, például: kaprot, petrezselymet, metélőhagymát, görögszénát, zellert, tárkonyt, fodormentát, sáfrányt, gyümölcsként pedig datolyát. Persze van, amikor édes rizs kerül az ünnepi asztalra. A vendégeket különféle tésztákkal, süteményekkel, friss és szárított gyümölcsökkel, olajos magvakkal kínálják, szomjukat teával vagy sörbettel valamint vízzel enyhítik.

Ezzel a rövid kis írással kívánok boldog új évet két Ali nevű iráni barátunknak és családjuknak, vagyis Noruz Mobarak!

További olvasnivaló

Szex babonák III. – Előírások, tilalmak…

A törzsi társadalmakban a vadászat és a harc a férfiak legfontosabb „elfoglaltsága”. Ezek az események meghatározóak a nemzetség életében, ezért gondosan szabályozzák, hogy a várt eredmény érdekében mit kell tenni...

Folytatás...

India - Művészi pornográfok Szúrjának

Még búcsúzásként is tartogat meglepetést a város; közvetlen indulásnál az esőtől síkos márványlépcsőn csúszom el, majd az itt vásárolt hibás térkép tréfál meg minket; rossz irányba navigál, ami cirka három...

Folytatás...

A legfőbb szenvedély

Egy korábbi írásomban már megmutattam, miképpen határozható meg az önmegvalósítás száma. Ez a szám arról árulkodik, hogy mi az a tevékenység, amit az ember a legkönnyebben, külső kényszer nélkül képes...

Folytatás...

Görcs, frász, nyavalyakór - hagyományos …

Olykor bizony frászt kapunk, ha az izmaink hirtelen, akaratunktól függően, heves fájdalmat okozva összehúzódnak, vagy sűrűn ismétlődő, éles érzés hasít belénk; görcsbe rándul a gyomrunk, amikor apró gyermekünkre rátör a...

Folytatás...

Valóban biszexuális hajlamú vagyok?

  Kedves Rosta Erzsébet! Elnézését kérem, hogy így ismeretlenül zavarom, de reménykedem, hogy esetleg tud segíteni. Pár napja voltam egy természetgyógyásznál, aki - úgy tűnik - azt gondolja, hogy a kézolvasásban...

Folytatás...

Vénák a tenyéren

A hagyományos kínai orvoslás a tenyéren és az ujjakon fellelhető visszereknek is fontos szerepet tulajdonít. Ugyanis a vénák a tenyérben olykor sokkal többet jelentenek, mint gondolnánk.Ha például az ujjízületek között...

Folytatás...

Blonda kézelemzése

  A kezeit szemlélve, az első dolog, ami azonnal szembetűnik, hogy nemcsak a kézfején, ahol ez megszokottabb, hanem a tenyerein is több kékes színű ér látható. A kínai kézdiagnosztika művelői szerint...

Folytatás...

Frontérzékenységi kérdőív

  Kedves Olvasóim! Mielőtt hozzáfognának a kérdőív kitöltéséhez, javasolom, olvassák el a Frontunk van című írásomat, mely némi képet fest a frontérzékenységgel kapcsolatos vizsgálatok történetéről, továbbá segít a kérdőív eredményének az...

Folytatás...

A bajusz

A régi magyarok előszeretettel hordtak bajuszt, közülük is a közkedvelt sodrott; a harcsa; a tömött; a kacskaringós- és a kihúzott bajuszok voltak a legelterjedtebbek. Kétségtelen, hogy a bajusz is...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?