A+ A A-

Kóta és péró

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


A minap a fürdőszobai rádiót hallgatva, felkeltette a figyelmemet a válaszadó szövege, aki mondataiban többször is megismételte a kóta szót. A riporter viszont következetesen kvótát emlegetett, ebből viszont már sejtettem, miről szólhat a tudakozódás. A megkérdezett vezető politikusunk azonban hajthatatlannak mutatkozott - mintegy kijavítva a kérdezőt - konokul kitartott a kóta elnevezés használata mellett. Ez annyira lekötötte figyelmemet, hogy a riport szövegére nem is tudtam odafigyelni. Leültem a kád szélére, és magamban csak a kótákat számolgattam.

A magabiztos válaszok hallatán azonban kissé elbizonytalanodtam, és arra gondoltam, az illető mégis helyesen emlegette a kótákat. Hogy bizonyosságot nyerjek, előkaptam Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések szótárát, és rákerestem a kérdéses szóra. A következőt találtam. A kóta jelentése kotta, ami a zenei világban hangjegyet, hangjegyírást, vagyis a zeneművek leírására használt jelrendszer, valamely zenemű hangjegyekkel leírva. A kvóta (régiesen quota) viszont latin kifejezés, jelentése arányos rész, hányad. Az Osztrák-Magyar Monarchiában Magyarország hozzájárulásának arányát jelezte a közös ügyek költségeihez.

És ha már Monarchia szóba került, betettem a DVD-met a meghajtóba, és „felütöttem” Czuczor Gergely – Fogarasi János 1862 - 1874 között megjelent hatkötetes nyelvszótárát is, melyben a zenei hangjegyet jelölőt kóta szóról az alábbiakat találtam: „Kóta némelyek véleménye szerént a latin cauda (olaszul coda) szóból ment volna át a magyar nyelvbe, minthogy a zenei hangjegyek rendesen farkkal vannak ellátva; ámbár sem a latinban, sem az olaszban ez értelemben nem használtatik, és a magyar nyelvben már régóta divatos ‘nota’ szóból pedig bajosan lett, mert az n nem csavarodik k-vá; mikből nem ok nélkül gyanítható, hogy kóta magyar eredetű, mely esetben az annyi volna, mint kótó, azaz ütő, kótis, minthogy a kóta alakja rendszerént egyezik is az ütő vagy kótis alakjával.”

Ezek szerint - bár időtartamukat tekintve a hangjegyek is részekre oszthatók, vagyis létezik fél, negyedrész, nyolcadrész stb. kóta is - a kótázás valójában kottaírást, vagyis valamilyen dallam hangjegyekbe szedését jelenti.


Kislány koromban volt egy időszak, amikor, ha valami nagyon nem tetszett, azt az „a péróját” felkiáltással jeleztem a környezetemnek. Ezt viszont a szüleim, rokonaink, ismerőseink hallgatták érdeklődéssel, mert fogalmuk sem volt, vajon mit emlegethet ez a gyerek. Aztán idővel magamtól leszoktam a pérózásról. Jó néhány év is eltelt, amikor eszembe jutott, ideje lenne megtudnom, mit jelent ez a szó.

Nos, valójában semmit*, viszont ha a szóvégi ó-betűt kicseréljük a-val, akkor a péróból péra lesz, aminek a jelentése már több helyen megtalálható. A köznapi szóhasználatban a leggyakrabban a szuka kutyák nemi szervét jelöli e szó. Innentől kezdve világossá vált a dolog, hiszen mindig volt kutyusom, többnyire lány kutyák, tehát megtapasztalhattam tüzelésüket. Ilyenkor a szuka pérája megduzzad, és a csinos, kívánatos, izgalmas szagú szuka felkelti az udvarló kanok érdeklődését. De ez is a célja, ugyanis ekkor hajlandó párzásra a nőstény kutya. Kiválasztva a legszimpatikusabb, legmarkánsabb udvarlót, félrecsapva farkát, jelzi, hogy készen áll a megtermékenyítésre.

A régebbi lexikonok, nyelvkönyvek szerint az előbbinél jóval tágabb a péra jelentése. Pallas nagy lexikona például az összes nőivarú állat nemző szerveinek külső részét tekinti pérának, míg a Czuczor-Fogarasi féle nyelvszótárban a péra főnévról a következő olvasható:
„1) Köznépies nyelven, a nősténybarmok, különösen kanczalovak, tehenek nemi részének hüvelye, táskája. 2) Növénytanban, a kétlakiak seregébe és egyfalkások rendjébe tartozó növénynem; hímvirágának csészéje hatlevelű; virágja közepén egy tojásdad vagy kúpos bögreforma pilis, honnan a neve. (Ruscus). Fajai: szúrós péra (r. aculeatus), köznéven: egértövis; és nyelves péra (r. hypoglossum), köznéven: bájfű, nyakcsapfű, péra. Értelemre, mint táskát, hüvelyt jelentő, meg egyezik vele a latin-hellen pera.”

*Ez azért nem teljesen igaz, ugyanis a mai szlengben használatos a cigány eredetű -. eredetileg herét, mostanság azonban már többnyire hímvesszőt jelentő - péló kifejezés, amit olykor pérónak is mondanak.

További olvasnivaló

Nyál és köpködés

A szerszámokkal dolgozó férfiakat ma is gyakran látni, amint a tenyerükbe köpnek, mielőtt munkához fognának; ez a gyakorlat kétségkívül abból a babonás elképzelésből származik, hogy az emberi nyál titokzatos és...

Folytatás...

Az indiai kezekkel találkozni egészen kü…

  Dr. Puskás Ildikó indológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense Ha összeszámolom, akkor talán ötször lehettem Indiában, de a meghatározó az első utam volt, amikor egy esztendőt töltöttem kinn egyhuzamban. Delhi...

Folytatás...

Az életvonal

Az életvonal, mely a tenyér legfontosabb vonala, a hüvelykujjat veszi körül. Az ideális életvonal szabályosan hosszú, szépen ívelt, egyenletesen sima, töretlen, a Vénusz-domb tövében húzódik. Az ön- és a fajfenntartást...

Folytatás...

Ízelítő a könyvből: Szócikkek: SZ-ZS

SZA néphit szerint a vörös szakállúak hamisak.A népmesékben a szamár, hol a józan ész, a ravaszság, a vállalkozókedv szimbóluma, hol pedig a tompaság, közönyösség jelképe.A népgyógyászok szerint a rossz szellemek...

Folytatás...

Ismét Delhiben

  Ebéd előtt van még időnk egy vargabetűt tenni a parlamenti negyedben, a kis kerülő után pedig indulunk Melindáért, a konzul feleségéért, munkahelyére a Magyar Kulturális Intézetbe. Új-Delhi központi sugárútja, a...

Folytatás...

Kajszi- vagy sárgabarack

Ez a Kelet-Turkesztánból és Észak-Kínából származó, mély sárga vagy narancssárga, kopasz vagy enyhén szőrös, édes gyümölcs, melyet - megkülönböztetésként az őszibaracktól - nyári baracknak is neveznek, a rózsafélék családjába...

Folytatás...

India - És irtunk Tagorénak, hogy jövü…

Az Agra-Delhi út ittjártunk óta, alaposan megváltozott, kiszélesítették, minősége sokat javult, s ahogy átlépünk Harjana államba, osztott pályássá válik, látszik, hogy az elmúlt években jelentős turisztikai fejlesztés indult meg. Újonnan...

Folytatás...

Sertészselatin a LIDL joghurtos italában…

  Kedvelem a joghurtot, a zacskós tejből anno még magam készítettem, ám az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, homogénezett dobozos tejekből ez már nem lehetséges. Mostanában nemcsak natúr joghurtot fogyasztok, de...

Folytatás...

Vagyok, aki vagyok kézelemzése

Ha a két kézfejéről és a két tenyeréről készült képekre vetünk egy pillantást, feltűnő különbség látható köztük, hisz amíg kézfejeit ábrázoló felvételek feltehetően élethűen ábrázolják a kezét, a tenyeréről...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?