A+ A A-

Ildikó nap - zenei aforizmákkal

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


A germán eredetű magyar keresztnév, az Ildikó, Arany János Buda halála című hun regéje megjelenése óta vált ismertté, s terjedt el az országban. Maga a név a burgundi mondakörben is szereplő Kriemhilda vagy Krimhilda (a germán Hildegunde) becéző formája, belőle alakult át Hildára, majd az Ildára, mely a latin nyelvű átiratban már mint Ildico szerepelt. Némely forrás szerint Krimhilda - Siegfried halála után - a hun uralkodóhoz, Attilához (Etzel) ment nőül 453-ban. Az egyik eposz-változatban Ildikó germán rabszolganőként szerepel, a másik magyarázat szerint nemesi származású, germán hercegnő volt.

Az Ildikó-Krimhildára vonatkozó szálakat művészien szőtte egybe Arany János a Buda halála című eposzában. Két versszakot ragadtam ki a Hun regéből, amelyben a költő kedvesen ír e név viselőjéről:

Virágok Ildikóknak


„Ildikó azonban feljöve, mint hajnal,
Rózsa teljes képpel, szőke arany hajjal;
Jöve napkeletről, hol a hajnal támad;
Fénye, vidámsága Etele urának.

Lágy hintaja himbál szelíd paripákon,
Maga henyél selymes, dagadó párnákon;
Mellette a kasban, Aladár ficánkol,
Atyja-felé örvend, szeme, arca lángol.”



Átugorva a név homályba vesző eredetét, s meglehetősen szomorú történetét, és a jelenbe fordulva, magam is jó néhány Ildikót ismerek, illetve ismertem, sőt a családban is van kettő. Ám ha az Ildikó nevet hallom, elsőként mégis mindig a hangversenyeken megismert barátnőm jut eszembe, aki egyben honlapom szorgalmas látogatója is. Olyannyira, hogy nemrégiben arra kért, írjak lassabban, mert nem győzi olvasni a cikkeimet.

Neve napjára stílszerűen, egy csokorra való zenével kapcsolatos életbölcseletet gyűjtöttem össze, és ezekkel az aforizmákkal, valamint színes kankalinjaimról készített fotómmal kívánok minden jót, vele együtt valamennyi Ildikó nevű kedves olvasómnak.

„Nem mindenki muzsikus, akinek hangszere van.” Varro, Marcus Terentius római tudós és író (i.e. 116-27)

„ Semmit sem ér a zene, amelyet senki sem hall.” Gellius, Aulu afrikai származású, római író (130?-180?)

„… ahol zene szól, ott nem lehet semmi rossztól tartani.” Cervantes Saavedra, Miguel de spanyol regényíró, költő (1547-1616)

„… a zene legfőbb hatása a harmónia varázsában áll…” Caccini, Giulio olasz zeneszerző, énekes (1550 kör.-1608)

„A zene és a szerelem rokon.” Vega Carpio, Félix Lope de spanyol drámaíró és költő (1562-1635)

„Legjobb orvosság a zavart idegre,/ Lassú zene gyógyítsa bús velőd…” Shakespeare, William angol drámaíró (1564-1616)

„Nem mindenki muzsikus, aki hegedűvel mászkál.” Abraham a Santa Clara (Johann Ulrich Megerle) osztrák hitszónok, író (1644-1709)

„Az emberek nagy szenvedélyeiket énekkel fejezik ki, ahogy látjuk ezt a nagyon szomorú és nagyon víg embereknél.” Vico, Giambattista olasz filozófus (1668-1744)

„Minden melódiában kell olyasvalaminek lennie, amit mindenki ismert.” Mattheson, Johann német zeneszerző, zenei író (1681-1764)

„A muzsikusnak nincs több szabadsága, mint a festőnek: mindenütt és folyamatosan alá van vetve a természettel való összehasonlításnak.” Batteux, Charles francia esztéta (1713-1780)

„… operában a szöveg legyen mindenütt engedelmes lánya a zenének.” Mozart,Wolfgang Amadeus osztrák zeneszerző (1756-1791)

„Jaj, annak az országnak, ahol nem dalolnak.” Seume, Johann Gottfried német költő (1763-1810)

„… a zene magasabb rendű dolog, mint amikor az ember önmagának kénytelen szemrehányást tenni saját hibái miatt.” Beethoven, Ludwig van német zeneszerző (1770-1827)

„A zene tárgya egyes-egyedül a végtelenség…” Hoffmann, Ernst Theodor Amadeus német elbeszélő, zeneszerző, kritikus, festő (1776-1822)

„Ha elhangzott a zene, zeng az emlékezete.„ Shelley, Percy Bysshe angol költő (1792-2822)

„Ahol a szó bágyadt, ott a zene diadalmaskodik.” Andersen, Hans Christian dán költő és elbeszélő (1805-1875)

„Azt a komponistát, aki egy tucatszor tudja lekötni hallgatói érdeklődését, már kimeríthetetlen melodikus zseniként ünneplik.” Wagner, Richard német zeneszerző (1813-1883)

„… éppen abban van a hangszeres zene sajátossága, hogy nem engedi taglalni magát…” Csajkovszkij, Pjotr Iljics (1840-1893)

„Napjainknak sok zenéje / Szinte már istenverése.” Seidel, Heinrich német író (1842-1906)

„A zene által önmagukat élvezik a szenvedélyek.” Nietzsche, Friedrich német filozófus, költő (1844-1900)

„… a füllel érzékelhető hangok végső fokon mind hamisak, míg az, akinek megadatott a zenei hallás ajándéka, láthatatlan hangszert rejteget bensőjében…” Jacobsen, Jens Peter dán regényíró, elbeszélő (1847-1885)

„… aki meghallgatja a IX. szimfóniát, és utána nekiül, hogy tapétamintát rajzoljon, az vagy szélhámos, vagy degenerált.” Loos, Adolf osztrák építész (1870-1933)

„A költő és képszerű gondolatok kifejezésére való törekvés a zene lényegéhez tartozik.” Schweitzer, Albert német orvos, orgonaművész, zenetudós, teológus (1875-1966)

„Hangszer nélkül is zeng a zeneszó.” Leino, Eino finn költő (1878-1926)

„Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja.” Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós (1882-1967)

„A zene, mint jelenség arra az egyetlen célra adatott nekünk, hogy rendet teremtsen a dolgok között, beleértve legelsősorban a rendet az ember és az idő között. Hogy ez a rend létrejöhessen, ahhoz szükségszerűen és kizárólag konstrukcióra van szükség. Ha a konstrukció megvan és a rend létrejött, mindent megtettünk.”  Sztravinszkij, Igor Fjodorovics orosz zeneszerző (1882-1971)

„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik.” Sztravinszkij, Igor Fjodorovics orosz zeneszerző (1882-1971)

„Végre olyan zenekart is remélhetünk, ahol nem mindig a vonósok ringatják az embert, hanem a fúvók és az ütők vannak túlsúlyban.”  Cocteau, Jean francia drámaíró, költő, regényíró és esszéista

„Kétségkívül igaz, hogy minél gyakrabban hallgatjuk meg egy új művet, annál jobban megszeretjük.”  Honegger, Arthur svájci-francia zeneszerző (1892-1955)

„A modern zenétől a rossz modern zene veszi el a kedvet.”  Honegger, Arthur svájci-francia zeneszerző (1892-1955)

„Bár rövid lejáratra a népszerű muzsika jobban kifizetődik, mint a komolyzene, viszont rendszerint hamarább divatját is múlja.” Honegger, Arthur svájci-francia zeneszerző(1892-1955)

„Az emberek általában a lassú melódiákat imádják. Kérjen meg bárkit arra, hogy valami szép melódiát dúdoljon el, a kiválasztott dallam holtbizonyosan adagióban van írva.” Honegger, Arthur svájci-francia zeneszerző (1892-1955)

„Az én zenekarom a legtökéletesebb a világon, mert néma.” Linklater, Eric skót regényíró (1899-1974)

(Az idézetek forrása: Kristó Nagy István - Bölcsességek könyve, Gondolat Kiadó Budapest, 1984.)

Hozzászólások  

0 #2 Szegfű Ildikós 2014-04-28 11:13
Erzsébet! 5 éve írt soraid most is negyon jól estek. Valóban a zene az egyetlen, ami rendbe teszi a lelkem.
Puszi Ildi
Idézet
0 #1 Szegfû Ildikó 2009-03-08 22:04
Kedves Erzsébet!
Nagyon szépen köszönöm a kedves soraidat és a tavaszt hozó virágcsokrot.
Gyönyörű nevem eredetéről szóló szavaid egész névtörténetet ismertettek meg velünk, élvezettel olvastam.
Várom a következő írásod.
Idézet

További olvasnivaló

Ráncok a száj körül

A homlokon található barázdákról, redőkről és jelentésükről, valamint a szemek külső sarkában megjelenő, sugárszerűen szétterjedő apró vonalkákról, melyeket szarkalábaknak neveznek, már korábban részletesen írtam, ezúttal az életkor előrehaladtával száj körül...

Folytatás...

Babec kézelemzése

A kezek állaga elasztikusnak, rugalmasnak látszik, amely szorításra olyan, mintha rugózna. Ez terhelhetőséget jelez, valamint azt, hogy a kéz tulajdonosa a váratlan helyzetekre gyorsan reagál. A kéz színéből normális vérkeringésre...

Folytatás...

Írisz - a horvátok nemzeti virága

Az elegáns íriszek (nőszirmok) pazar színekben pompáznak, van köztük kék és lila, fehér és sárga, rózsaszín és narancs, barna és vörös, sőt még fekete is. Talán ezért hasonlítják e virágot...

Folytatás...

A száj vagy nyelv véletlen megharapása

Valamennyiünkkel megesik, hogy minden ok nélkül megharapjuk a szánkat, ráharapunk a nyelvünkre. Arra viszont már kevésbé gondolunk, hogy sokan ebből szavahihetőségünkről vagy mások rosszhiszeműségéről vonnak le bizonyos következtetéseket.Ha például a...

Folytatás...

Pakisztán - Az úttesten úszik egy hal

  Nagyobb térképre váltásHosszú kilométereket döcögünk a göröngyös úton, amikor végre elérjük a következő települést, a mandulaligeteiről híres Loralai-t. A poros, koszos, valaha kaszárnyának szolgáló kisvárosból kijövet, elvétjük a helyes irányt...

Folytatás...

A kurkuma kiváló fűszer és gyógyszer, a …

A gyömbérfélék családjába tartozó sárgagyökér, vagyis a kurkuma (latin nevén curcuma longa) már az ókorban használatos volt fűszerként, keményítő, festékek, színezők készítésére. A gyógyászatban, mint serkentőszert, aromás illóolajait pedig illatszerként...

Folytatás...

Csillagvirág kézelemzése

Valószínűleg torzít a kép, rossz szögből fotózták le a passzív kezét, mert ezen a kézen az ujjak és a tenyér mérete (hossza) között meglehetősen nagy a különbség. Vagyis a...

Folytatás...

Szeptember

A régi rómaiak hetedik hónapja a latin septem (hét) szóból származik, és csak később, a naptárreform után lett a kilencedik hónap. Az ókori hagyomány szerint a hónapot Pomona római...

Folytatás...

Az igénytelen, olajban gazdag, erőt adó …

A szezám mintegy 80-100 cm magasra növő, egyenes, lágyszárú évelő növény. Széles, lándzsa alakú levelei mélyen erezettek. Sárgásfehér, trombita alakú virágai 3-5 cm nagyra is megnőnek. Termése kétrekeszes kapszula, benne...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?