A+ A A-

25 érdekes tény a szellentésről

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


1. Honnan származik a szellentés?
A beleinkben felhalmozódó gáz forrásai: a lenyelt levegő, a vérünkből a belekbe szivárgó gáz, a kémiai reakciók által a belekben keletkező gáz és a bélbaktériumok által termelt gáz.

2. Miből áll a bélgáz?
A bélgáz összetétele meglehetősen változó. A belélegzett levegő nagy része, különösen a benne lévő oxigén, a testben elnyelődik, mielőtt a gáz a belekbe érne. Emiatt a vastagbélbe érkező gáz nagy része nitrogén. A gyomorsav és a bélnedvek kémiai reakciói szén-dioxidot termelnek, ami a levegőben is megtalálható, és a bakteriális tevékenység eredménye. A baktériumok hidrogént és metánt is előállítanak. Azonban a végbélnyílásunkon távozó gázok egymáshoz viszonyított részaránya számos tényező függvénye: függ attól, hogy mit ettünk, mennyi levegőt nyeltünk le, milyen baktériumok találhatók a beleinkben, és attól is, hogy mennyi ideig tartottuk vissza a szellentést. Minél tovább tartózkodnak bennünk a gázok, annál több lesz köztük az indifferens nitrogén részaránya, mert a többi gáz nagy része a bélfalakon keresztül felszívódik a véráramba.
Az ideges személynek, aki sok levegőt nyel, és a táplálék gyorsan megy át az emésztőrendszerén, sok oxigén lehet a bélgázában, mert a testének nincs elég ideje, hogy elnyelje azt. Az Enciklopédia Britannica szerint vannak olyan emberek, akiknek a bélgáza nem tartalmaz metánt, azonban ennek az oka nem ismert. Egyes kutatók genetikai okokra gyanakszanak, mások szerint a környezeti tényezők hatása ez. Az viszont tény, hogy a bélgázban lévő metánt a baktériumok termelik, és nem az emberi sejtekből származik.

3. Mitől büdös a szellentés?
A szellentés büdös szaga a benne nyomokban lévő hidrogén-szulfidnak és a féceszben található metil-indolnak (C9H9N) „köszönhető” Minél több ként tartalmaz a táplálék, annál több szulfidvegyület és metilindol keletkezik a baktériumok hatására a belekben, és annál büdösebb lesz a szellentéssel kiáramló gáz. A kellemetlen szagért olyan ételek felelősek elsősorban, mint a karfiol, a tojás vagy a húsfélék. A bab, hüvelyesek ugyancsak nagy mennyiségű bélgázt produkálnak, ezek azonban nem annyira büdösek.

3. Mi a szellentéssel járó hangjelenség oka?
A hangot a végbélnyílás rezgése produkálja. A hang magassága és erőssége a végbél záróizmainak feszességétől és a kiáramló gáz sebességétől függ.

4. Milyen gyorsan hagyja el a gáz a végbélnyílást.
A „végbélszél” sebessége változó, de a kísérő hang erősségével határozott korrelációban van. „Kedvező adottságok” mellett megközelítheti, illetve elérheti a 10 km/ó-t is.

5. Menyi gázt termel egy normális személy naponta?
Egy átlagos személy naponta mintegy fél liter gázt termel, amely kb. 14 szellentésnek az eredménye.

6. Hogyan jut el a bélgáz a végbélnyíláshoz?
Joggal kérdezheti az olvasó, hogy miért lefelé, az ánusz irányába - és nem felfelé - halad a bélgáz, amikor sokkal könnyebb (alacsonyabb sűrűségű), mint a belekben található folyadék és szilárd anyag.
A bélrendszer összehúzódások sorozatán keresztül tolja tartalmát az ánusz felé, ezt a folyamatot peristalsis-nek nevezi a szakirodalom. A folyamatot serkenti az evés, ezért van, hogy evés után gyakran kell szellentenünk. A belek tápláléktovábbító mozgása magasnyomású zónát hoz létre, ezzel kényszerítve, hogy a táplálék, és vele együtt a benne lévő gázok az alacsonyabb nyomású terület, vagyis az ánusz felé haladjanak. A gáz mobilabb, mint a többi összetevő, a kis buborékok az út során nagyobbakká egyesülnek. Amikor a peristaltis szünetel, a gázmolekulák ismét megpróbálnak felfelé haladni, azonban a bél alakja, csavartsága miatt nem jutnak messzire. Másrészről, amikor fekszünk, a fel és a le nem is értelmezhető.

7. Mennyi idő alatt ér el a szag valakinek az orráig?
A szellentés „utazási ideje” a kibocsátó és az érzékelő közötti távolságon kívül függ a légköri viszonyoktól, így különösen a szélsebességtől és a levegő nedvességétől is. A bélgáz, miután elhagyta a forrást, diszpergál (szétterjed) a levegőben, és a hatása gyengül a hígulással. Általában ha a szellentés szagát a környezetünkben nem érzékelik néhány másodpercen belül, akkor koncentrációja a felhígulással az érzékelhetőség határa alá csökkent (vagy embertársainknak bajuk van a szaglásukkal). Különleges körülmények között, olyan kis zárt helyeken, mint a lift vagy az autó, mivel a hígulás lehetőségei korlátozottak, a szellentés hosszabb ideig szagolható, egészen addig, míg bűzt hordozó molekulák nem kondenzálódnak a falakon.

8. Létezik olyan ember, aki sohasem szellent?
Nem, ha élő, akkor muszáj neki. Sőt, kevéssel még a haláluk után is (egészen a hullamerevség beálltáig) szellenthetnek.

9. A férfiak többet szellentenek, mint a nők?
Nem, a nők ugyanannyit szellentenek, mint a férfiak. A különbség annyi, hogy a férfiak általában büszkébbek rá. Az egyes személyek között jelentős különbség lehet a szellentések számában és a kieresztett gáz mennyiségében, azonban ez nincs korrelációban a nemmel. Ha viszont valamelyikük vegetáriánus, akkor egyértelműen ő a „nyerő.”

10. Miért hírhedtek annyira a hüvelyesek a szellentés elősegítésében?
A hüvelyesek olyan cukrokat tartalmaznak, melyeket az ember nem tud megemészteni. Amikor ezek a cukrok a belekbe érkeznek, a baktériumok tűzbe jönnek, nagy zabálásba kezdenek, és sok gázt termelnek. Más hírhedt gázképző ételek a zöldpaprika, a káposzta, a tej és a mazsolafélék.

11. Az ételeken kívül mi más okozhat még felfúvódást?
Azok, akik sok levegőt nyelnek, többet szellentenek, mint mások. Ez megelőzhető azzal, ha csukott szájjal rágjuk meg az ételt. Az ideges embereknek gyorsabb a bélmozgása, ezért többet szellentenek, ugyanis kevesebb levegő nyelődik el a beleik falain. Egyes betegségek is okozhatnak felfúvódást. És a repülőutazás vagy más alacsony nyomású környezet szintén hozzájárulhat a felfúvódáshoz.

12. A szellentés tényleg csak egy böfögés, mely rossz helyen jön ki?
Nem a böfögés a gyomorból indul el, és teljesen más a kémiai összetétele, mint a szellentésének. A bélgázok légköri gáztartalma sokkal kisebb, és több bakteriális gázt tartalmaznak, mint a böfögések.

13. Veszélyes a szellentés visszatartása?
A kérdéssel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Az emberek közül sokan évszázadokon keresztül azt hitték, hogy az egészségre ártalmas a bélgázok visszatartása. Claudius császár még törvényt is hozott az emberek egészségért aggódva, mely legalizálta a szellentést a banketteken. Széles körben elterjedt nézet volt, hogy mérgezést vagy megbetegedést okozhat, ha nem adunk szabad utat a szeleknek. A tény viszont az, hogy - a gáznyomás okozta gyomorfájástól eltekintve - különösebb veszélyt nem jelent. Ha viszont a szeleket rendszeresen hosszasan visszatartjuk, az krónikus felfúvódáshoz vezethet.

14. Meddig lehet visszatartani a szellentést?
A mai ismeretek szerint a „fogvatartott” bélgáz azonnal megszökik, amint az ember ellazul. Vagyis a válasz valószínűleg az, hogy legfeljebb addig, amíg ébren tudunk maradni. Aki már utazott vonaton, vagy repülőgépen alvó emberek társaságában, bizonyítani tudja ezt.

15. Hová tűnik a bélgáz, ha a kijutását visszatartjuk?
Valószínűleg mindannyian tapasztaltuk, hogy miután - várva a megfelelő alkalmat - visszatartottuk a szellentést, amikor „tisztává vált a levegő”, elmúlt az ingerünk. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy észrevétlenül kicsúszott, vagy felszívódott a véráramba, azonban a valóság nem ez. A bélgáz nem tűnt el, csak átmenetileg feljebb emelkedett a béltraktusban, azaz a szellentés későbbre halasztódott.

16. Valóban meggyújtható a bélgáz?
A válasz igen! Azonban nem árt az óvatosság, mert sokan megsérültek, amikor a végbélszelüket meggyújtani próbálták. Nemcsak az a probléma, hogy a láng megégetheti a végbélnyílást, hanem a ruha és a közelben lévő tárgyak is lángra lobbanhatnak. A bélgáz meggyújtása veszélyes játék! Olykor a normálisnál nagyobb mennyiségű oxigént tartalmazhat, ezért az elektromos szikra hatására robbanásszerűn gyulladhat meg.

17. Miért gyújtható meg a bélgáz?
A bélgáz azért ég, mert általában metánt és gyakran hidrogént tartalmaz, melyek mindegyike gyúlékony gáz. Ez a gázkeverék a legtöbbször kék vagy sárga lánggal ég.

18. Miért szellentenek a kutyák és a macskák oly büdöseket?
A ragadozók fehérjében gazdag tápláléka (szójás kutyatápok) - viszonylag kis mennyiségben ugyan, de - rendkívül büdös gázok képződését okozza, mivel a proteinekben kén található. A kutyák és macskák szellentése ritkán hallható, a szaguk viszont irtózatos. Általában azért szellentenek hangtalanul, mert kevesebb gázt termelnek, a horizontálisan elhelyezkedő emésztőrendszerük miatt kisebb nyomás nehezedik az ánuszukra, viszont a végbélnyílásuk záróizmai gyengébbek, mint az emberé, ezért könnyebben (gyakran spontán is) kiengedik a gázokat; továbbá - tekintve, hogy őket nem zavarja a szellentés - lazábbak a végbélizmaik.

19. És mi a helyzet a nagyobb állatokkal?
A nagytestű növényevők, olyanok, mint a szarvasmarhák, lovak és az elefántok nagy mennyiségű, de viszonylag nem büdös gázt termelnek. Ezek a szellentések hangosak, és olykor meglepően hosszúak. Különösen a tehenek igen produktívak, mert a kérődzés közben sok levegőt nyelnek, ugyanis oxigénre van szükségük az emésztésüket segítő protozoák számára.

20. Igaz, hogy a teknősbékák szellentenek?
Igen, a teknősök valóban szellentenek, és ennek szaga, akárcsak a kígyókéi, rendkívül büdös. Azt is lehetne mondani, hogy egyes csúszómászók a szellentést fegyverként alkalmazzák.

21. Melyik állat termeli földünkön a legtöbb gázt?
Sokak szerint a szarvasmarhák állnak az élen, de az újabb kutatások szerint lehet, hogy a közönséges termeszek megelőzik őket. Ez azért tűnik meglepőnek, mert egy termesz átlagosan csak fél mikrogramm metánt termel naponta. Ha viszont ezt megszorozzuk a termeszek becsült számával, éves szinten több millió tonna (a különféle becslések 5 és 150 millió tonna között szóródnak) metán kibocsátásával járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a metán üvegházhatása 23-szorosa a szén-dioxidénak, ezen apró rovarok tevékenységenek a hatása igencsak számottevő.

22. Lehetséges, hogy ha a mások által kibocsátott bélgázt szívjuk egész nap, a mienké is büdösebbé válik?
Nem, a belélegzett szennyezett levegő a tüdőkbe jut, nem pedig az emésztőrendszerbe, így csak arra van esély, hogy egy része bekerül a véráramba. Ha a szagból „szeretnénk profitálni”, le kell nyelnünk a szellentéseket.

23. Okozhat a túl sok szellentés impotenciát?
Ez elsősorban a partner tűrőképességétől függ! Szerencsére az embereknél a szellentés, még ha nagy erejű is, nem okoz szövetkárosodást. Más élőlények azonban nem ilyen szerencsések. A termesz katonák a kilövellt gázzal és bélsárral felrobbanva testüket, élő bombává változtatják magukat. A folyamatot "autothysis"-nek nevezik.

24. Lehetséges levegőt beszívni a végbélnyíláson keresztül?
Igen, de ritka nagy tehetség kell hozzá. Le Petomane képes volt erre, ő egy tál vizet is felszívott az ánuszán keresztül. Nagy mennyiségű levegő felszívásával hosszú magánszámokat adott elő a színpadon, imitálta a különféle hangszereket, háziállatokat, madárhangokat, madárfüttyüket, sőt okarinán is játszott. Produkciói teljesen szagtalanok voltak, mert a gázt a környezető levegőből nyerte.

25. Élvezetet nyújt a szellentés?
A kibocsátója számára nem szokatlan dolog ennek az élvezete, végtére is ez egy egészséges dolog, mert mindenkinek kell szellentenie. Annak viszont, aki túl sokat szellent, vagy úgy érzi, hogy zavarja, feszélyezi ez, célszerű mielőbb felkeresnie az orvosát.

[Forrás:
http://zomoetdat.nl/thefartfacts.com/index.html
http://toyfj40.freeshell.org/FartFAQ.html
http://www.onlineeducation.net/farts]

További olvasnivaló

Ne így ébredjenek Újév napján!

Remélem, szilveszter este tettek egy pénzdarabot az ablakukba, nem engedték a tüzet kialudni, és legfőképp azt, hogy nem így ébredtek kedves olvasóim! Az utóbbi orvosolható egy jó korhelylevessel, ahhoz pedig...

Folytatás...

Tíz csapás és parancsolat

A kilences után következő tízes az első kétjegyű szám. Mivel az egyessel kezdődő számsort a nulla zárja, különös jelentőséggel bír. Az első négy szám összegeként (1+2+3+4=10) a ciklus végét...

Folytatás...

Staurolit kézelemzése

Keze a kéztövétől felfelé haladva fokozatosan elkeskenyedik, ránézésre háromszög alakúnak látszik. Az ilyen kezű emberek nagy általánosságban az anyagiassággal szemben inkább a szellemiek iránt érdeklődnek. Jellegzetessége ennek a kéztípusnak...

Folytatás...

Chopin kézelemzése

Bár a fényképek alapján ebben egyáltalán nem lehetek biztos, de ránézésre a kezek elasztikusnak látszanak, és a kézbőr az átlagosnál finomabbnak tűnik. Az ilyen kezek tulajdonosai emocionálisan érzékenyek és rendkívül...

Folytatás...

Hajápolás – babonás hiedelmek a hajmosás…

Az emberek többsége fontosnak tekinti haja állapotát, sokan vannak, akik nem sajnálják a pénzt, az időt, és minden erőfeszítést megtesznek a hajkoronájuk szépsége és egészsége érdekében. A tehetősebbek hajszobrászokhoz, fodrász-...

Folytatás...

A tenyér nedvessége és szárazsága

A tenyerek nedvességének megfigyelése elsősorban akkor bír diagnosztikai jelentőséggel, ha a kezek - normális időjárási viszonyok között - a szokásosnál szárazabbak vagy nedvesebbek. A tenyér szárazságát külső vagy belső tényezők...

Folytatás...

A gyógyító fekete ribiszke és a belőle k…

Bajban vagyok, miként nevezzem ezt a bogyós gyümölcsöt, ribiszkének vagy ribizlinek, mert mindkét név elfogadott és használatos. Különösebben méltatni sem kívánom, mert a neten bőséges információ található róla, fölösleges lenne...

Folytatás...

A flörtölés fiziognómiája

Bár az angol eredetű flörtölés szó - a Magyar értelmező kéziszótár szerint - futólagos, nem komoly udvarlást, kacérkodást, szerelmi kapcsolatot jelent, a valóság az, hogy fontos szerepe van az ember...

Folytatás...

Francia és a spanyol babapiskótás torták…

Amikor egyre drágább az energia, és nemcsak az áram, hanem a gáz is, bizony az ember kétszer is meggondolja, mikor süssön süteményt. Feltehetően ez is közrejátszik abban, hogy oly kedveltek...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?