A+ A A-

’Az egynyelvű és szokású ország gyönge és törékeny’ - Szent István

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


Nemzeti konzultáció - Az idegen veszélyesAmikor a képen látható, vagy ehhez hasonló idegenellenes hangulatot gerjesztő plakátokkal, a menekültek visszafordítására irányuló manipulált kérdőívekkel próbálják meggyőzni a közvéleményt, igencsak aktuális államalapítónk, Szent István címben jelzett, Imre fiához intézett intelme. És ami még érdekesebb, erről először a Magyarország Vereckétől napjainkig című ötkötetes műben olvastam, mely a múlt század 20-as éveinek végén jelent meg, Horthy Miklós ajánlásával. Ha viszont alaposabban körülnézünk a világhálón, azt is megtudhatjuk, hogy Szent István erkölcsi tanításai a hittan-oktatásunknak is részét képezik. Ebben valószínűleg az Árpád-házi királyok jeles kutatójának, dr. Karácsonyi Jánosnak (1858 – 1929) is jelentős szerepe lehet, aki könyvében meglehetősen plasztikusan írta le első királyunk jellemét.

Sorait olvasva, meggyőződésem, hogy a ma embere számára is sok tanulsággal szolgálhat az, hogy milyen értékrendet követett, miként élt és gondolkodott a vallásról, az erkölcsről, s az idegenekről, és mindezekből mit ajánlott követésre szent uralkodónk a fiának.

Bár a kereszténység elterjesztése nem mentes az erőszaktól, ahhoz hogy a magyar nép a katolikus vallást megszeresse, az ő példamutatására is szükség volt: „Nem követelt, nem tanácsolt semmi olyat, amit ő meg nem tett vagy jónak nem tartott.”

Fiának az általa követett, tettekben megnyilvánuló katolikus hitet ajánlotta: „Akik hamisan hisznek, vagy a hitet tettekkel nem valósítják (…), sem itt nem uralkodnak tisztességesen, sem az örök életben és koronában nem részesülnek.”

Nem feledkezett meg embertársairól sem: „Ha hírül vitték neki, hogy valamelyik alattvalója beteg, a kezénél levő kenyérből vagy gyümölcsből (…) azzal a paranccsal küldött neki, hogy egészségesen keljen föl (…). A szegényeket pedig gyakran maga is fölkereste és segítette, de titkon, mert Krisztus ígéretére hallgatva, egyedül Istenért vitte végbe a jót.”

Mindezek mellett Szent István nagyon szigorú és kemény ember is volt, de a jog és az igazság védelmére mindig készen állott: „Egykor 70 besenyő férfi akart hazánkban megtelepedni. Ingóságaikkal együtt meg is érkeztek hazánkba. De nem messze a határtól (körülbelül még a Dráva-Száva közepén Vukovár tájékán) egy csomó közkatona megrabolta és megsebezte őket. A besenyők egyenesen a királyhoz fordultak sérelmükkel. Szent István sem arcvonásaival, sem szavaival nem árulta el, hogy haragszik, mert nem szokott előre ítélni. Gyorsan a katonák hadnagyához küldött, a vádlottakat maga elé rendelte. A vizsgálat a vádlottak bűnösségét mutatta s ekkor Szent István kettenkint az ország kapuihoz vitette és fölakasztotta őket.”

Törvényeiben kimondta, hogy minden 10falu köteles templomot építeni s gondoskodni annak fenntartásáról. Szigorúan elrendelte a vasárnapi munkaszünetet, a böjt megtartását s a templombajárást, de az emberi erkölcsök javítása iránt is érdeklődést mutatott. Fiának szóló Intelmeiben (Erkölcsi Tanítás, latinul Institutio morum), melyek később a magyar törvénykönyv élére kerültek arra figyelmeztetett, hogy a keresztény uralkodói erények, az egyház iránti hűség mellett, becsülje meg a papokat, előkelőket, a betelepülő idegeneket, mert „az egynyelvű ország gyenge és törékeny.”

Gondolkodását jól példázzák indoklásként írt szavai: „Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.” (István király intelmei, Kurcz Ágnes fordítása)

[Forrás:
Magyarország Vereckétől napjainkig I-V.  Franklin-Társulat, 1929 (I. kötet Történelem, Dr. Karácsonyi János: Szent István)
Dr. Karácsonyi János: Szent István király élete, Szent István Társulat, 1904, Budapest
István király intelmei, http://mek.oszk.hu/00400/00446/00446.htm#2]

 

További olvasnivaló

Törökország – ’A vendégszeretet a legdrá…

  Nagyobb térképre váltás   Geredénél délnek fordulunk. A csalitosban csörgedező kristálytiszta patak jó darabon elkísér minket. Ahány fa, bokor, annyiféle zöld szín, az előző napi esőtől valamennyi kivirult. A záport ma sem...

Folytatás...

Ha maradt a spájzban aszalt gyümölcsünk…

A télről - ha nem használtuk fel gyümölcskenyérbe, mártásnak, tölteléknek vagy levesnek - gyakorta megmarad spájzunkban több-kevesebb aszalt vagy szárított gyümölcsünk, például aszalt szilva, sárgabarack, eper, áfonya, füge, datolya, kivi...

Folytatás...

Péter kézelemzése

A széles szögletes tenyér és a viszonylag rövid ujjak miatt a kéz leginkább a föld típusba sorolható. Az ebbe a kategóriába sorolt kezeket sokan praktikus kezeknek nevezik, melyek a megbízható...

Folytatás...

Tenyérmintázatok

  A következőkben nem a palmisztriában jól ismert tenyérvonalakról, a rajtuk, illetőleg a tenyér dombjain található különféle szimbolikákról lesz szó (ezek ismertetése a Kézelemzés gyakorlata címszó alatt megjelent írásokban részletesen megtalálható)...

Folytatás...

Pandzsáb története dióhéjban

Hosszú út áll előttünk, egész éjjel buszon leszünk. Holnap reggelre érünk Ódelhibe. Van időm spekulálni, élményeim feldolgozni, feldobott kedélyem valószínűleg sokáig messzire űzi álmom. Lám milyen hálátlan az emberi...

Folytatás...

Egészségi állapot értékelése a kézvonala…

Egyes tradicionális kézelemzők azt állítják, hogy a tenyér három fővonalán megjelenő apró rendellenességek (pl. törések, szakadások vagy szigetek) az egészségi problémák jelei. Azonban - figyelemmel a kézjellemzések elnagyoltságára, valamint a...

Folytatás...

A szakáll

"A természet feldíszítette a férfit a szakállal, valamint a fát lombokkal, a madarat tollakkal, a paripát sörénnyel, a birkát gyapjúval. A beretvált férfi olyan, mint a lombtalan fa, a koppadt...

Folytatás...

Személyes év, hónap és nap

A születésünk dátuma, illetőleg a belőle meghatározott életút szám mindig ugyanaz marad, azaz sohasem változik. Azonban a születésünket követő évekhez (hónapokhoz, napokhoz) társított személyes számokra ez már egyáltalán nem igaz...

Folytatás...

Fák, cserjék, füvek elfeledett nyelve

A könyvnyomtatás felfedezése előtt - mikor még az írástudás kevesek kiváltsága volt - többnyire a festmények, közülük is elsősorban az élő természetet ábrázoló rajzok és képek - kisebb részben...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?