A+ A A-

A kávé, melynek élénkítő hatását elsőként a kecskék élvezték

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


Kávé bogyókEtiópia, Kefa, vagyis Kaffa tartományát tartják a kávé őshazájának, ahol mind a mai napig vadon nő a kávé. Őshazájában a cserje bogyóit eredetileg nem italfőzésre használták, hanem ételként fogyasztották. A galla törzs vadászai, amikor hosszabb portyázásra indultak, táplálékul állati zsiradékkal kevert őrölt kávét vittek magukkal. (A ghível kevert kávéőrlemény fogyasztása Etiópia Kaffa és Szidamo régióinak egyes részein ma is népszerű, sőt helyenként a kávét is vajjal isszák.) A növény nevét többnyire feltalálásának helyéről, Kaffa tartomány nevéből eredeztetik, mások viszont - a bor megnevezésére is használt - arab qahwah szóból származtatják.

A jázminillatú virágú, csonthéjas bogyókat termő kávécserje élénkítő hatásának felfedezéséről két - egymáshoz meglehetősen hasonló - legenda született. Az egyik történet szerint elsőként 850 körül egy Kaldi nevű abesszin kecskepásztor jött rá a kávé e tulajdonságára, miután maga is megkóstolta annak az örökzöld növénynek a termését, amitől a kecskéi - ha legeltek belőle - fergeteges jókedvre derültek.

Egy csésze kávéA másik, az előbbinél régebbi legenda viszont az etiópiai kopt ókeresztény egyház jámbor remetéinek tulajdonítja a kávészemek frissítő hatásának felismerését. A kegyes barátok mintegy másfél ezer évvel ezelőtt figyeltek fel rá, hogyha a kecskenyájukat egy távoli domboldalra hajtják legelni, az állatok egész álló éjjel viháncolnak, s vidám mekegésükkel nem hagyják aludni gazdáikat, a remetéket sem. Először bosszantotta a jámbor atyákat a dolog, de aztán megpróbálták kinyomozni, mi lehet az oka a kecskék vissza- és visszatérő éjszakai nyugtalanságának. A kecskék által fogyasztott cserjék leveleiből, bogyóiból teát főztek maguknak, és legnagyobb bámulatukra azt tapasztalták, hogy akárcsak kecskéik, maguk is egész éjszaka ébren maradtak. Ezt kihasználva reggelig frissen tanulmányozhatták a Biblia szövegét. Valószínűleg ezzel indult a kávé világhódító útjára.

További olvasnivaló

Püthagorasz számelmélete

Ha misztikus számokról esik szó, akkor akarva-akaratlanul is Püthagorasz, a „számok atyja” jut elsőként az ember eszébe. A görög filozófus, matematikus, csillagász i.e. 580-570 körül született Szamoszban, és i.e. 500...

Folytatás...

Tamás kézelemzése

Az ujjvégződés nélküli tenyérképekről elég problémás megállapítani azt, hogy ujjai milyen hosszúak, csak részben hasonlíthatók össze egymással, és az sem egyértelmű, hogy, milyen végződésűek. Nem látszódik, hogy ujjai és...

Folytatás...

A sárga szín bizakodást, melegséget áras…

Azt mondják, ha valaki szeretne kitűnni a szürkeségből, észre akarja vétetni magát, élénksárga ruhát kell öltenie. Ebben sok igazság van, nem véletlen használják e színt a figyelemfelkeltés, valamilyen veszélyre való...

Folytatás...

A sorsszámok értelmezése - Kilenc

A kilences szám, miként azt már másutt is olvashatták, a Mars száma. A tenyéren a Mars bolygónak a Mars pozitív (nagy Mars-domb), a Mars negatív (kis Mars-domb) és a két...

Folytatás...

Kovalami pincérek, keralai ízek

Mostanra már nagyon kiéheztünk valami finom falatra, gyomrunk jó ételeket kíván és szemünk sem olyan finnyás, nem kémleli olyan kritikusan az ismeretlen ennivalókat, mint az első időben. Mostanság már...

Folytatás...

Trivandrumból Delhibe

Forró napra ébredünk, tűző fény vakít be ablakunkon. A gyors készülődés után alaposan szemrevételezzük a szobát, nem hagyunk-e itt valamit. Aztán irány a reptér! A pöfögő kis autóriksában olyan...

Folytatás...

Ízelítő a könyvből: Szócikkek: SZ-ZS

SZA néphit szerint a vörös szakállúak hamisak.A népmesékben a szamár, hol a józan ész, a ravaszság, a vállalkozókedv szimbóluma, hol pedig a tompaság, közönyösség jelképe.A népgyógyászok szerint a rossz szellemek...

Folytatás...

A védekező és érzékelő bőr

Az emberi testtel kapcsolatos modern tudományos kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a kéz sokkal fontosabb szerepet játszik, mint bármely más bőrrel borított felület a test többi részén. Nemcsak védekező eszközként szolgál...

Folytatás...

A bőrrajzolatok statisztikai jellemzői

Galton kutatásai révén megállapította, hogy az azonos etnikumú emberek ujjmintázata jobban hasonlít egymáshoz, mint a más népcsoportokban élőké. Vizsgálatait összegezve azt tapasztalta, hogy az emberfajták közül a mongoloidoknál az...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?