A+ A A-

Sokféle szél van, talán még fáradt szél is

  • Közzétéve itt: Időjárás


Amikor férjemnek lelkesen említettem egy érdekes kifejezést, a fáradt szél hasonlatot, amit Aujeszky László könyvéből olvastam, párom azonnal tiltakozott, hogy ilyet nem ismer a szakma. Tény, hogy az időjárás megfejtésében nem vagyok túl járatos, a férjem azonban, aki meteorológus, már sok mindent elmagyarázott, elárult, beavatott az időjárás útvesztőibe.

Elmondta, hogy a szélnek számtalan elnevezése ismert, fáradt szél azonban nincs. Bizonyításul azonnal sorolta, milyen skálák szerint osztályozzák a szeleket, miként alakulnak ki, merre van fellelhetőségük, mekkora az erősségük, milyen pályákon szállítják a levegőt, a légtömegeket, mikor melegek, mikor hidegek, mekkora szívóhatásra képesek, és persze fontos az is, hogy milyen irányból - délről vagy északról, keletről vagy nyugatról - fújnak.

Persze, aki nem szakember az is meg tudja különböztetni a lengedező gyenge szellőt, az erősen fújó széltől, vagy a csapkodó vihartól. Sőt a megfigyelésekből az is tudható, ha gyengén ingadozik a füst, azt bizonyosan csak szellő okozza. Ha a fák levelei mozognak, az könnyű szellő, ha már erősebben mozognak a levelek, gyengén fodrozódik a tó víztükre, s lengedeznek a zászlók, azt pedig a gyenge szél okozza. A mérsékelt szél megrezegteti a fák könnyű gallyait. Teljes szélcsendről pedig csak akkor lehet beszélni, ha a füst egyenes száll az ég felé.

Erős szélben már a nagyobb ágak is hajladoznak. Igen erős, zúgó szélben, a gyengébb fatörzsek hajladoznak, a kisebb gallyak letörhetnek. A viharos szél erős fákat hajlít meg, nagyobb ágakat tör le. Erős viharban eltörik a nagyobb fák törzse, a házak tetőzete elrepülhet, ilyenkor nagy károk keletkeznek. A 100 km/ó sebességet meghaladó, orkán erejű szél már nagy pusztításokat végez, épületeket dönt össze, erdőket tarol le, emberéleteket követel.

Sokféle szél ismert, évszakokra jellemzők a monszun és a passzát szelek, a trópusi óceánok fölött alakulnak ki a felhőszakadásszerű esőkkel és rendkívül heves szélviharokkal kísért trópusi ciklonok (hurrikánok, tájfunok), melyeknek ismérve, hogy a szélsebesség meghaladja a 119 km/ó-át.  Ez utóbbiak „méltó társa” a szárazföldek fölött - rendszerint az ún. szupercellákban - kialakuló, pusztító erejű forgószéllel kísért meteorológiai jelenség, a tornádó.

És persze vannak még a helyi szelek, melyek vagy valamilyen különleges tulajdonsággal rendelkeznek, vagy az a jellemzőjük, hogy - viszonylag kisebb területen - eltérnek az általános légnyomáseloszlásnak megfelelő széltől. E csoportba a bóra, böen, főn, misztrál, szieszta, sirokkó, tramontana, blizzard, burán, burster, hamszin, nemere, pampero, számum stb. tartoznak.

De visszatérve a fáradt szélhez, mégiscsak lehet az elnevezésben valami, mert előszeretettel használták ezt a kifejezést a szövegírók és a költők is. De az sem kizárt, hogy azért csempészik be dalaik szövegébe vagy verseik strófáiba ezt a szokatlan jelzőt, költői túlzást, mert jól hangzik a fülnek, feldobja a szöveget. Néha azonban már meglehetősen bizarr, mondhatni zavaró a túlzás. Furcsa például ”a fáradt szél siet”, vagy „fáradt szél tépdes (…)” szöveget hallani. Hogyan képes sietni, mitől van ereje tépdesni, ha egyszer fáradt?

A végére hagytam az utalást, amit Aujeszky László, az Értsük meg az időjárást a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában, 1960-ban megjelent című könyvében olvastam, ebből idézném a következőket: „Megtörténik (…), hogy gyenge a szél, (…) mégis messziről jön. Eleinte gyorsan mozgott, de később hegyes, zegzugos vidéken haladt át, és emiatt sokat vesztett sebességéből. Úgynevezett „fáradt” szél lesz belőle. Most már lassan mozog, esetleg egészen meg is állhat.” A szerző olyan turistához hasonlította a szél mozgását, aki a hegynek felfelé szaporázva kezd felfelé menni, majd egy idő után visszafogja magát, mert útközben kifullad, liheg, és a hegytető felső része felé már csak lassú lépésben, fáradtan kapaszkodik felfelé, közben meg-megpihen.

További olvasnivaló

Pandzsábi és turbán a jellemző viselet

Mint színházban fellibbenő függöny mögül megelevenedő kép, tárul most elém az ébredő, éledező s egyre élénkebb arcát mutató külvilág. Pathankot városába érve egyszer csak szinte észrevétlenül egy hatalmas piac kellős...

Folytatás...

Redi kézelemzése

Ha a kéz, mind a csuklónál, mind az ujjak tövénél széles, a tenyér pedig olyan mintha egy szabályos négyszöget alkotna, négyszögletes kéztípusról beszélünk. A képeken látható kéz megfelel ennek...

Folytatás...

Csuklás

A csuklás, vagyis a rekeszizom ismétlődő görcsös összerándulása, melyet az eközben összeszűkülő hangrésen át a tüdőbe áramló levegő jellegzetes zöreje kísér, nem tekinthető betegségnek, és általában a jelenség magától...

Folytatás...

Előkészületek - Zötykölődő pléhbusz hely…

Még igazából az előző kalandunk élményeit sem emésztettük meg, máris újabb utazáson törtük a fejünket; természetesen mindketten ismét ugyanarra az országra, Indiára gondoltunk. Pedig éppenséggel indulhatnánk közelebbre is, hisz Európa...

Folytatás...

A fülszegély

Fülszegélynek, más néven csigának (szaknyelven helixnek) a fül közepén kezdődő, némileg visszahajló porcos csigát nevezik, mely felülről körbeöleli a fület. A fülszegélyhez hozzátartozik még a cimpa külső széle is. Röviden...

Folytatás...

Tamás kézelemzése

Az ujjvégződés nélküli tenyérképekről elég problémás megállapítani azt, hogy ujjai milyen hosszúak, csak részben hasonlíthatók össze egymással, és az sem egyértelmű, hogy, milyen végződésűek. Nem látszódik, hogy ujjai és...

Folytatás...

Sertészselatin a LIDL joghurtos italában…

  Kedvelem a joghurtot, a zacskós tejből anno még magam készítettem, ám az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, homogénezett dobozos tejekből ez már nem lehetséges. Mostanában nemcsak natúr joghurtot fogyasztok, de...

Folytatás...

Mit jelent a gyermekünk halála álomban?

Néhány éve (ha jól emlékszem, 2010-ben) privát üzenetként küldte el - az alábbiakban teljes egészében idézett - álmát egyik látogatóm, melynek lényegét a címben megfogalmazott kérdés tartalmazza. Mivel bármelyikünkkel előfordulhat...

Folytatás...

Megfázás, influenza

Bár ma már köztudott, hogy az influenza vírus által terjesztett fertőző betegség, és az orvostudomány is egyre nagyobb sikerrel képes megküzdeni vele, nem volt ez mindig így. 1918-19-ben, az egész...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?