A+ A A-

Máskor is volt hazánkban nyáron nagy hőség.

  • Közzétéve itt: Időjárás


A fő hírek között írják az újságok, hogy hazánkban szombaton megdőlt a melegrekord, ugyanis Pécsett 37,9 °C-ot mértek. Július 9-én még sosem volt ilyen meleg az országban, az eddigi rekordot 1927-ben mérték Szegeden, akkor a napi maximumhőmérséklet 37,8 °C volt. Az előrejelzések szerint nincs vége a kánikulának, akár további melegrekordok is várhatók.

A hőséghíradásokat olvasva olyan érzése támad az embernek, mintha nálunk csak az idén lenne először igazi kánikulai meleg. Pedig hazánkban régen is akadtak olyan időszakok, amikor izzasztó vagy perzselő volt a forróság. Bár tudom, ezektől nem érezzük hűvösebbnek az időt, érdekességként mégis közreadok néhány időjárási feljegyzést.

1802. július 23. ZIMONY. A hetek óta tartó hőség kibírhatatlan és káros befolyása van az emberek egészségére, valamint a terményekre.

1807. augusztus 10. és 20. SZENTES. (Az 1801-1825 évek ciklusában) a legnagyobb hőség volt az 1807. esztendőben, midőn 10. és 20. augusztusban 30 grádusra (Réaumer féle Hévmérő /azaz 37,5 °C árnyékban).

1824. augusztus. DEBRECEN 1-2. forróság, 4-8 meleg, 9-10 hűvösebb, 11-13. rekkenő meleg 38 °R (47,5 °C)*.

1828. július 8. PEST-BUDA. „Nálunk olly forró hévség van néhány nap óta, hogy a hév-mérő közönségesen +28-30R grádist (35-38 °C) mutat árnyékban. Az aratás ideje itt lévén, a’ gabona ára szállani kezde.”

1834. július. BUDA-GELLÉRTHEGY. „Az idei nyárnak közönséges bélyege: az aszály és forróság nemcsak el nem változott július hónapban, sőt inkább nagyobb mértékben tűnt elő. 40 év alatt ily forró július nem volt, naponta volt 23-24 °R (29-30 °C).”

1837. augusztus. JÁSZBERÉNY. Az égen kánikulai idő csaknem egészen eső nélkül telt el perzselő hőségben. Az előző években másként tapasztaltunk. (Ferencesek, Mert T.)

1841. július 18. HATVAN. „Az országszerte dühösködő sirocco ugy leperzselte a szőlőfürtöket, hogy legalább is 1/3 rész megtöpörödve lehullott…” (Nemzeti Ujság, szept. 18.)

1841. július 18. ETYEK (Fejér m.). „18-án olly égető szél lengedezett, millyet magyarhon éghajlata alatt nem is gondolhatni.” (Nemzeti Ujság, aug.4.)

1873. július. KAPOSVÁR. 1873 júliusának első hetében szinte kiürült a város, aki csak tehette, a környékbeli szőlőspincékbe menekült a nagy szárazság és por elől.

1873. július 12. KAPOSVÁR. 1873. július 11-én és 12-én érte el a kánikula a városban a tetőpontot. Ezeken a napokon délben napon 38 fokot, árnyékban 28 fokot** mutatott a „hévmérő”.

*Elfogadhatatlan érték, bizonnyal Nap sütötte a hőmérőt. (Réthly Antal megjegyzése)
**Feltehetően °R-ot mutatott a „hévmérő”, azaz napon 47,5 °C, árnyékban pedig 35 °C volt a csúcshőmérséklet. (Saját megjegyzésem)


Júliusi nevezetes dátumok


17. 1928-ban kivételesen magas maximum hőmérsékletet, 41,1 °C-ot mértek a Hajdú-Bihar megyei Szerepen.

1-5. 1950-ben országszerte 38-40 °C közötti forróság volt, Pécsett, július 5-én 41,3 °C-ot észleltek. Ez volt a legnagyobb meleg, amelyet hazánkban meteorológiai állomáson feljegyeztek.

[Az időjárási adatok forrása:
Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801-1900-ig, OMSZ, Budapest, 1998-1999.
Szuróczki Zoltán: Meteorológiáról kertészkedőknek, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975.]


2011. július 10.

További olvasnivaló

Egyszer vettem egy érdekes könyvet, ami …

Kósa Judit, a "Válaszolunk hallgatóinknak" című rádióműsor szerkesztője Nekem jósoltak kártyából, és elkészítették a horoszkópomat is. Én akkor ennek a horoszkópnak nem hittem, csak jóval később döbbentem rá az...

Folytatás...

Péter kézelemzése

A széles szögletes tenyér és a viszonylag rövid ujjak miatt a kéz leginkább a föld típusba sorolható. Az ebbe a kategóriába sorolt kezeket sokan praktikus kezeknek nevezik, melyek a megbízható...

Folytatás...

Útban Srinagar felé

Nagyobb térképre váltás Dzsammuból kiérve kezdetben lankás dombok, zöld erdők között haladunk. Az út szélén bámész, kurkászó majmok merednek ránk, figyelik, vajon merre megyünk. Lassan húzunk felfelé. A...

Folytatás...

Törölközős gyakorlatok

  A hátizmaink megdolgoztatásához fogjunk meg egy törölközőt a két végénél, majd - derékben kissé előrehajolva - álljunk rá a közepére. A gyakorlat közben - hatig számolva - próbáljunk felegyenesedni...

Folytatás...

India - Gyémánt trónus, ahol egykoron Bu…

Nagyobb térképre váltás Lassanként alkonyodik, jelentősebb település nincs a környéken, ám az úton egyre többen vannak, feltehetően társaink is a GT Roadra igyekeznek. A Hindusztán északi részét átszelő országút - mely...

Folytatás...

Az óceánok vándora - az albatrosz

A kampós csőrű - főleg halakkal táplálkozó - albatroszok a legnagyobb úszóhártyás lábú madarak. Egyes fajainak szárny-fesztávolsága eléri a 3 és fél métert. Elsősorban a déli félteke óceáni területein élnek...

Folytatás...

India - Morcos rendőr a Gangesz partján

  Nagyobb térképre váltás   A Sziliguri elágazásnál tábla búcsúzik:„ Viszontlátásra ismét Dardzsilingban!” A síkságra érve az újra kakofóniás zaj, a tolakodó emberek és járművek sokasága, a gőzfürdőre emlékeztető fülledtség hamar visszazökkentenek a...

Folytatás...

Középtömlős, oldaltömlős és ikerhurkok, …

    A középtömlős mintázat nagyon hasonlít a hurok rajzolathoz, azzal a különbséggel, hogy a hurok nyílásával szemben legalább egy visszagörbülő papilla (bőrléc) található, amely szinte elzárja a nyílást. Ennek a rajzolatnak...

Folytatás...

Augusztus

A hónap Augustus császár tiszteletére kapta az augusztus nevet, korábban – a régi rómaiak márciussal kezdődő évében – a hatodikra utaló Sextilis volt a neve. A császár választásában, a...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?