A+ A A-

Máskor is volt hazánkban nyáron nagy hőség.

  • Közzétéve itt: Időjárás


A fő hírek között írják az újságok, hogy hazánkban szombaton megdőlt a melegrekord, ugyanis Pécsett 37,9 °C-ot mértek. Július 9-én még sosem volt ilyen meleg az országban, az eddigi rekordot 1927-ben mérték Szegeden, akkor a napi maximumhőmérséklet 37,8 °C volt. Az előrejelzések szerint nincs vége a kánikulának, akár további melegrekordok is várhatók.

A hőséghíradásokat olvasva olyan érzése támad az embernek, mintha nálunk csak az idén lenne először igazi kánikulai meleg. Pedig hazánkban régen is akadtak olyan időszakok, amikor izzasztó vagy perzselő volt a forróság. Bár tudom, ezektől nem érezzük hűvösebbnek az időt, érdekességként mégis közreadok néhány időjárási feljegyzést.

1802. július 23. ZIMONY. A hetek óta tartó hőség kibírhatatlan és káros befolyása van az emberek egészségére, valamint a terményekre.

1807. augusztus 10. és 20. SZENTES. (Az 1801-1825 évek ciklusában) a legnagyobb hőség volt az 1807. esztendőben, midőn 10. és 20. augusztusban 30 grádusra (Réaumer féle Hévmérő /azaz 37,5 °C árnyékban).

1824. augusztus. DEBRECEN 1-2. forróság, 4-8 meleg, 9-10 hűvösebb, 11-13. rekkenő meleg 38 °R (47,5 °C)*.

1828. július 8. PEST-BUDA. „Nálunk olly forró hévség van néhány nap óta, hogy a hév-mérő közönségesen +28-30R grádist (35-38 °C) mutat árnyékban. Az aratás ideje itt lévén, a’ gabona ára szállani kezde.”

1834. július. BUDA-GELLÉRTHEGY. „Az idei nyárnak közönséges bélyege: az aszály és forróság nemcsak el nem változott július hónapban, sőt inkább nagyobb mértékben tűnt elő. 40 év alatt ily forró július nem volt, naponta volt 23-24 °R (29-30 °C).”

1837. augusztus. JÁSZBERÉNY. Az égen kánikulai idő csaknem egészen eső nélkül telt el perzselő hőségben. Az előző években másként tapasztaltunk. (Ferencesek, Mert T.)

1841. július 18. HATVAN. „Az országszerte dühösködő sirocco ugy leperzselte a szőlőfürtöket, hogy legalább is 1/3 rész megtöpörödve lehullott…” (Nemzeti Ujság, szept. 18.)

1841. július 18. ETYEK (Fejér m.). „18-án olly égető szél lengedezett, millyet magyarhon éghajlata alatt nem is gondolhatni.” (Nemzeti Ujság, aug.4.)

1873. július. KAPOSVÁR. 1873 júliusának első hetében szinte kiürült a város, aki csak tehette, a környékbeli szőlőspincékbe menekült a nagy szárazság és por elől.

1873. július 12. KAPOSVÁR. 1873. július 11-én és 12-én érte el a kánikula a városban a tetőpontot. Ezeken a napokon délben napon 38 fokot, árnyékban 28 fokot** mutatott a „hévmérő”.

*Elfogadhatatlan érték, bizonnyal Nap sütötte a hőmérőt. (Réthly Antal megjegyzése)
**Feltehetően °R-ot mutatott a „hévmérő”, azaz napon 47,5 °C, árnyékban pedig 35 °C volt a csúcshőmérséklet. (Saját megjegyzésem)


Júliusi nevezetes dátumok


17. 1928-ban kivételesen magas maximum hőmérsékletet, 41,1 °C-ot mértek a Hajdú-Bihar megyei Szerepen.

1-5. 1950-ben országszerte 38-40 °C közötti forróság volt, Pécsett, július 5-én 41,3 °C-ot észleltek. Ez volt a legnagyobb meleg, amelyet hazánkban meteorológiai állomáson feljegyeztek.

[Az időjárási adatok forrása:
Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801-1900-ig, OMSZ, Budapest, 1998-1999.
Szuróczki Zoltán: Meteorológiáról kertészkedőknek, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975.]


2011. július 10.

További olvasnivaló

Mircigina kézelemzése

Ránézve kezére, arra gondoltam, könnyű dolgom lesz, kielemzését egyszerűnek véltem. De tévedtem, mert kezének ellentmondásosságával sokat bajlódtam, a kis és a nagyobb méretű képek közötti különbözőségek elégé összezavartak, például...

Folytatás...

Búcsú Újdelhitől

Riksásunk ezúttal egy kék turbános szikh, arca rókás ravasz, szakálla cérnára pödörve eltűnik turbánja alatt. Jól vezet, legalábbis jobban, mint hindu kollégái. A műszerfal szent guruk képeivel teleragasztva, két oldalt...

Folytatás...

Az egészség és a betegségek külső megnyi…

Miként Dr. C. G. Raue (1820-1896), a 19. században élt amerikai orvos mondja: „Az ember arca sok mindent elárul, ezért érdemes alaposan megfigyelnünk a sajátosságait, az arckifejezést, a színét és...

Folytatás...

Szempilla

Ki gondolta volna, hogy a szempillák milyenségéből, milyen sok információt képesek megállapítani a hozzáértő szemű arcolvasók. A szemet a portól és egyéb szennyeződésektől óvó, védő szőrszálak együtteséről azt mondják...

Folytatás...

Kasmír mellett döntünk

Keralai fáradtságunk még ki sem pihentük, de már ismét hajt minket a felfedezés vágya és kíváncsisága az újabb és újabb tájak, emberek felé. Leküzdhetetlen mehetnékünk számára teljesen mindegy, hogy merre...

Folytatás...

Bogyóka kézelemzése

Hét képet küldött a bal, vagyis a passzív kezéről, az aktív, illetve a jobb kezéről viszont mindössze egy csonka - a felső részén meglehetősen homályos - kézképet kaptam. Ezen a...

Folytatás...

Blonda kézelemzése

  A kezeit szemlélve, az első dolog, ami azonnal szembetűnik, hogy nemcsak a kézfején, ahol ez megszokottabb, hanem a tenyerein is több kékes színű ér látható. A kínai kézdiagnosztika művelői szerint...

Folytatás...

Viszketés

A viszketést okozhatja rovarcsípés, vagy bőrbetegség, de kiválthatja valamilyen belső probléma, például anyagcserezavar, vese-, és májbaj, vérképzéssel kapcsolatos rendellenesség, daganatos megbetegedés, valamint gyógyszerallergia is. Előjöhet terhesség idején vagy idős korban...

Folytatás...

Senorita kézelemzése

Az ujjak alakjától függ, hogy a kéz melyik kéztípusba sorolható. Noha a kezén a szögletes formák dominálnak, mert szögletes a tenyere valamint a gyűrűs-, a középső-, és a mutató ujja...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom