A+ A A-

Milyen madár a turul?

  • Közzétéve itt: Érdekességek az állatvilágból


Mivel mostanában sokszor hallani róla, arra gondoltam, megkérdezem néhány ismerősömet, milyen madár a turul. Válaszuk tömören csak annyi volt, hogy ragadozó. További faggatásomra, többnyire vállrándítást, kerekre nyílt szemű csodálkozást, szétárt karokat, behúzott vállakat kaptam, testjelükből sugárzott a bizonytalanság. Ettől persze nem lettem okosabb. Ezért „turulkeresésbe” fogtam, azt remélve, találok valami érdemlegesen újat erről a madárról.

Arról szinte mindenkinek van tudomása, hogy a turul a honfoglaló magyarok totemállata volt, ugyanis az Árpádok a Turul-nemzetség tagjai voltak, a turultól származtatták magukat. Ez lehet az oka annak, hogy a Turul a magyar nemzet legrégibb hadi címere. Kézai Simon krónikája szerint Géza vezér idejéig a koronás fejű turulmadár volt a hadi címer. A turul történetébe, azonban nem akarok belemenni, mert aki erre kíváncsi, sok-sok információt találhat a Neten. Egyedül Anonymus Gesta Hungarorumára hivatkoznék, amely azt írja, hogy Álmos fejdelem anyját, Emesét álmában egy turulmadár ejtett teherbe, méhéből forrás fakadt és ágyékából dicső királyok származnak.

De még a címerállatban sincs teljes egyetértés, ugyanis történészeink egy csoportja az Árpádok ősi, családi címerállatának az oroszlánt tekinti. Chernel István (1865-1922) természettudós, ornitológus pedig úgy vélte, a turul valamilyen nemes ragadozó madár, például sas, sólyom, karvaly, héja lehetett.

Hasonlóképpen ír róla a Magyar Értelmező Kéziszótár is, mely szerint - mint totem vagy jelvény - a turul az ősmagyar mondavilágban sas vagy sólyomféle madár. A Pallas Nagy Lexikona a saskeselyű és a karvaly között ingadozik, de azt is megjegyzi, hogy az oguz-törökök nemzeti címere szintén a turul volt.

Vönöczky Schenk Jakab (1876-1945) neves zoológus, ornitológus, természetvédő megállapította, hogy a turul a régi magyarság vadászsólyma, ezt nevezték így a honfoglaló magyarok, bár erre semmi bizonyosságot nem találtak.

Hermann Ottó (1835-1914) természettudós, ornitológus, néprajzkutató, régész, polihisztor, politikus A madarak hasznáról és káráról című könyvében (Budapest, 1908.) a barátkeselyűnél azt írja: „Leginkább döggel élő madár, mely csak szükségből veti magát eleven prédára. Amikor a magyarság a dögöt csak a telek vagy a falu végébe hányta, pusztán, legelőn pedig otthagyta, ahol kiadta a páráját: a keselyűk minden faja hamar ott termett és varjúval, hollóval egyesülve, rövid időn végzett a bőrrel, hússal, belekkel, sőt a letördelhető csonttal is. Evvel nagy jót tett a közegészségnek (…) Hajdanában keselyűk követték a hódító népek seregét a hadverő őseinkét is, mert nyomukban hullott a keselyűk eledele. Evvel kapcsolatos a magyarságnak a Turulról szóló regéje is, amely madár a hadak útját mutatta volna. Arany János (1817-1882) neves költőnk, „Keveháza” című költeményében így zeng a keselyükről és társaikról:

Turul szobor BánhidánAzér’ víjjog a keselyű, / Azér’ szállong a turul s ölyű: / Mert holnap ilyenkor halott / Százezreivel fog veszni ott.”

Keresgélve a világon fellelhető sokféle totemállat közt, a keselyűt, a sast és a sólymot egyaránt megtaláltam, közéjük azonban talán mégsem lehet besorolni a turult, mert a turulábrázolásokon, illetve szobrokon a repülni készülő, kitárt szárnyú sólymoknak sas fejük van. A fejük búbján a magyar korona látható, egyik karmukban pedig kardot tartogatnak. Hazánkban számos helyen lelhető fel turul szobor, de számomra az a leghíresebb, melyet Bánhidán 1907-ben, Árpád seregének Szvatopluk fölött aratott győzelme emlékére állítottak. Itt, a Szelim-barlang melletti hegytetőn található Európa legnagyobb, turulmadarat ábrázoló bronzszobra.

A szakértők nemcsak azt vitatják, hogy voltaképpen milyen madárról van szó, de még a turul elnevezéssel sincsenek azonos véleményen. Az egyik elképzelés a karvaly török nevének (kurul) hibás másolásából eredhetett. Vönöczky Schenk Jakab azt állítja, hogy a turul, a zongor és a torontál sólyomnevek török eredetűek, míg a kerecsen szó orosz eredetről informál. Jászay Pál és Szabó Károly úgy vélekedtek (Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára), hogy a t betű helyett c-t kell tenni, s akkor lesz curul vagyis kurul, azaz karoly, karvaly. Ugyanitt olvasható, hogy Vámbéry szerint csatagaj nyelven a turgul sólyomfajta madár. De olyan véleményről is beszámolnak, mely szerint a turul annyi volna, mint tur-ölyv, azaz fejedelmi ölyv, minthogy túra keleti török nyelven fejedelmet jelent.

A későbbi heraldikában - például Erdély címerében - a turul és a sas gyakran egymással felcserélhetően szerepel. A vadászsólyom a pogány fejedelmek címerállata, de ez a jelkép a kereszténység felvétele után visszaszorult. A turul elsőként Attila hun fejedelem címerállata volt, a Képes Krónika miniatúráján az uralkodó turulos pajzzsal látható.

Kutakodásomból mindössze ennyire futotta. Sokféle magyarázatot találtam, de igazán egyikből sem tudtam meg, hogy valójában milyen madár a turul.

Hozzászólások  

0 #1 Bodainé Klotz Adrien 2016-10-05 08:55
Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal, talán az altaj sólyommal, (Falco cherrug altaicus), a kerecsensólyomm al (Falco cherrug) eredetű (a , a szirti sassal (Aquila chrisaetus), a szakállas keselyűvel (Gypaetus barbarus) vagy a fakó keselyűvel (Gyps fulvus). azonosítható.
Kevesen tudják, hogy voltaképpen a fakó testű keselyű Nagyasszonyi szimbólum (ahogy az Egyiptomiaknál Ízisz szent madara), a sólyom pedig a szoláris, racionális jelkép. A Turul voltaképpen ötvözete a két madárnak, Egysége. Örömömre szolgált, hogy tegnap (2016.október.5 .-én ) a híradóban bejelentették a nagyasszonyi keselyű feltűnését, visszatérését hazánkba. A Turul mindig nagy változások eljövetelét jelentette. Igen, Totem, szent állat. A kérdés az: vajon együtt szárnyal majd a szürke keselyű a kerecseny sólyommal? Vagy megküzdenek egymással?
Idézet

További olvasnivaló

Tizenhárom hittétel és karácsonyi puding

A számok kozmikus rendjében talán a legkedvezőtlenebb szerepet osztották a tizenhármasra. Képzetével - a balszerencse mellett - többnyire a káoszt, a zűrzavart, az összevisszaságot, a fejetlenséget társítják. Pedig nem mindig...

Folytatás...

’Kíváncsi Cseresznye’ kézelemzése

A kezek morfológiai jellemzőit vizsgálva elsőként az ötlik a kézelemző szemébe, hogy - az elsőként beküldött kézfej képeken, melyek természetes helyzetben mutatják az ujjakat - a gyűrűs és a kisujjak...

Folytatás...

Összetett mintázatok az ujjbegyeken

Campbell a hüvelykujj körömpercén egymásba fonódó, kettős hurokszerű vagy egyéb összetett mintázatokról úgy vélte, hogy olyan személyt jeleznek, aki számára nehézséget jelent különválasztani a fantáziája szüleményeit, vágyálmait, ábrándjait a...

Folytatás...

Április bolondja

  Április első napja a világ számos részén a tavasz kezdetének tréfás ünnepe. Ezen a napon régi szokás, az emberekkel bolondos tréfákat űzni, vagyis "április bolondját" járatni velük. Ez az időpont...

Folytatás...

Szarkalábak - ráncok a szem külső sarkáb…

Sokan - különösen a nők közül - valósággal kétségbeesnek, amikor az első ráncok megjelennek a szemeik sarkában, és - pénzt nem sajnálva - mindent megpróbálnak, hogy eltüntessék őket. Pedig nem...

Folytatás...

Megtévesztő, félrevezető állatnevek

Nem minden az, aminek látszik, mondja a közmondás, de sokszor még csak az sem, aminek nevezik. Ha egyszer valami rosszul, vagy helytelenül rögzül a köztudatban, azon utólag már nehéz, vagy...

Folytatás...

Bercsi kézelemzése

  A kezekről készült képeket végignézve, már az első pillantásra feltűnik, hogy milyen jól rajzoltak, mélyen árkoltak még a másodlagos vonalak is. Ez azt jelzi, hogy alaposan belemerítkezik az életbe, elsősorban...

Folytatás...

Szépségdiéta - Mit szabad enni, ha szép …

Az alábbiakban Dr. Benjamin Gayelord Hauser (1895-1984) diétáról alkotott gondolatait olvashatják, aki a múlt században többek között olyan hírességeknek volt táplálkozási tanácsadója, mint Marlene Dietrich, Gloria Swanson, Greta Garbo, Ingrid...

Folytatás...

Cigány ujj-babonák

A cigány folklórban fontos szerepet játszanak az ujjak, nemcsak jövendölésre, hanem különféle varázslásokra, a kórságok mágikus gyógyítására is felhasználják őket. A kézjóslásban járatos romák körében minden egyes ujjnak sajátos jelentése...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?