A+ A A-

Legek és más kuriózumok az állatvilágból

  • Közzétéve itt: Érdekességek az állatvilágból


A trópuson élő óriási botsáskák olykor egy jó arasznyira megnőnek, az óriáskagylók átmérője pedig akár az 1 métert is elérheti. A trópusi tengerekben élő bőrteknősöknek nincs erős páncéljuk, viszont meglehetősen méretesre nőnek, egyes példányok hossza meghaladhatja a 2 métert.

A legnépesebb emlősrend, a rágcsálók legkisebb képviselőinek testtömege nem nagyobb 1 kg-nál, de sokuké még a 10 dkg sincsen. Ugyanakkor a dél-amerikai vízidisznó félmázsásra is megnőhet, sőt egyes példányok testtömege ettől is nagyobb lehet.

A legkisebb emlősök a fehérfogú cickányok, mindössze kb. 2 grammot nyomnak. Ez azért is érdekes, mert a cickányokat tartják a legfalánkabb állatnak, szinte telhetetlen az étvágyuk. Hogy mégsem nőnek nagyra, azt élénk anyagcseréjük, szapora - a percenkénti 1200-as - pulzusuk magyarázza.

A disznófélék rokona, a főleg vízben élő, olykor durvaságra, agresszióra hajlamos, óriás víziló hossza közelítőleg 4 méter. A thaiföldi kitti törpedenevér akkora, mint egy poszméh, míg a legnagyobb denevérek, az ugyancsak a trópusokon élő repülőkutyák testtömege meghaladhatja a 1,5 kg-ot, a szárnyuk fesztávolsága pedig 1,5 m-t.

A patkányok hozzávetőlegesen 3-4 évet élhetnek, az éti csigák átlagos élettartama 9, a hangyáké 11-15, a macskák 10-20, a kutyák 14-18, a folyami rák és a juhok kb. 20, a tyúk és a réce - hasonlóan, mint a kanári és a szarka - 20-30 évre számíthatnak. A pióca 27, a strucc, a ló és a teve 40-50 évet, a pelikán 55-öt, a hollók és egyes papagájok 60-100 évet, az elefánt, a csuka, a ponty, a harcsa pedig - szerencsés esetben - akár 100 év fölötti életkort is megélhet. Az utóbbiaknál is tovább élhetnek egyes óriásteknősök, azonban az abszolút rekordot - több mint 400 évvel (életkorát 405-410 év körülire becsülték) - az Izland partjainál talált sellőkagyló tartja.

A világ legmagasabb állata a zsiráf, a bikák szarvainak csúcsa akár 5,7 méterre is lehet a talaj felett. Az afrikai elefánt 3,50 m magas, a strucc 2,75 m, a gorilla 2 m, az emu 1,70 m, a csimpánz 1,50 m, a pingvin pedig 1 méteresre nőhet.

Testsúlyát tekintve, 120 tonnájával a kékbálna vezet, az óriás cápa tömege 43 tonna, az elefánté 8-11, a fehér cápa 5 tonnás, nem sokkal marad el tőle a fehér orrszarvú sem: súlya 4-4,5 tonna, és a vízilóbikák között sem ritkák a 4 tonnás példányok. A kifejlett krokodilok testsúlya általában 700 kg körüli, de a tengeri rokonaik testtömege olykor ennek a tripláját is megközelíti.

Amíg a róka testsúlya kb. 7 kg, a borzé ennek csaknem háromszorosa 20 kg. A strucc 100 kg-ot is nyomhat, a grizli medve 450-et, a jegesmedve testtömege 800 kg, a rozmáré pedig 1 tonna.

A madarak szárnytávolsága közül feltehetően az albatroszé a legszélesebb, 3,60 m, de mondják 4 méteresnek is. A bütykös hattyúé 3 m, a parlagi sasé 2,5 m, a fehér gólyáé 1.80 m, a varjúé 1 m, a fecskéé 35 cm, az ökörszemé 15 cm.

Az apró fáraóhangya hossza mindössze 1,5 mm, az ember bolhája 2-3,5 mm nagyságú, a földi giliszta kb. 30 cm-es, a hal galandférge viszont 8 méterre is megnőhet.

A ponty 70 cm-es, a harcsa viszont már 4 m, az érdes cápa (cetcápa) pedig 20 m hosszú is lehet. A zöld gyík a fejétől a farkáig mindössze 2-3 arasz nagyságú, az óriási teknős 2,30 m-re, a tigriskígyó pedig 10 m hosszúságra is megnőhet. A Nomura-medúzák testsúlya elérheti a 220 kg-ot, átmérőjük 2 méteres. Az ámbráscetek hossza meghaladhatja a 20 m-t, földünk legnagyobb állatai, a kék bálnák pedig 31-33 méteresek.

A madaraknak két lábuk van, az emlősöknek és a hüllőknek négy, a pókoknak 8, a vízibolháknak 8-12, a százlábúaknak 20-300, az ezerlábúak lábainak száma pedig általában 36 és 400 között van, de egyik nem régen felfedezett ritka fajuk 750 lábat számlál.

A skorpiók, tintahalak, éti csigák vére a réztől kék színű, a tengeri sünöké vörösessárga, a gerincesek, néhány kagyló, földi giliszta, házi legyek, piócák vére - a vastartalma miatt - vörös színű.

A tavi denevér testhőmérséklete 42 C fok, a mezei tücsöké 37 C fok.

A leggyorsabb madár az ázsiai sertefarkú sarlósfecske, repülési sebessége 170 km/óra. Az egyik apró kolibrifajta, 1000 km-t tesz meg a Mexikói-öböl átrepülésével.

A kígyók percenként 100 métert képesek haladni, ami egy tempós gyaloglásnak felel meg, a fürge afrikai mamba óránkénti 13 km-es sebességgel tekereg, de rövid időre 16 km/órára is fel tud gyorsulni.

A leggyorsabban futó állat, a gepárd, zsákmányra vadászva a 110 km/ó sebességet is eléri. A halak közül - 70-80 km/ó sebességgel - a kard- és a vitorláshalak a leggyorsabbak. A sikló - akárcsak a kígyók - 5-6 km-t tesz meg óránként.

Ugyanakkor - a mérések szerint - a galápagosi óriásteknős csak 250, a háromujjú lajhár mintegy 150, az éti csiga pedig mindössze 100 m megtételére képes óránként. (Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy még senki sem látta őket egy órán át folyamatosan mozogni.)

A rókák közül a sivatagi rókák a legkisebbek, viszont arányukban az ő füleik a legnagyobbak. A fehér színű sarki rókák igen edzett állatok, akár a mínusz 80 C fokot is kibírják, nagy távolságokat - olykor 150 km-t - képesek naponta bejárni.

A ló percenként 8-16-szor vesz levegőt, a szarvasmarha 10-30-szor, a patkány és a tengerimalac 100-150-szer, az egér pedig 200-szor.

További olvasnivaló

Így utólag visszatekintve ez a jövendölé…

    Koncz Zsuzsa énekművész   Az első „Ki mit tud?” utáni nyáron minket „Gézengúzokat” sűrűn hívtak különböző rendezvényekre énekelni. Párszor együtt léptünk fel Szörényi Leventével és Szörényi Szabolccsal. A próbákat többnyire szüleik Visegrád utcai...

Folytatás...

A numerológia négy kulcsszáma

Amikor valamilyen számítógépes program számára értékelés céljából megadjuk a születésünk dátumát, és a komputerünk klaviatúráján begépeljük a nevünk betűit, vagy numerológushoz fordulunk személyre szóló számítások érdekében, a kapott interpretációk...

Folytatás...

Farsangi fánk és egérke

Életem eddigi farsangjaira gondolva nem túl sok esemény jut az eszembe, de az a kevés meglehetősen emlékezetes. Egy ilyen kedves emlékem anyai nagyapámhoz kötődik, akinek Kaposvárott, a Kis Róma-hegyen...

Folytatás...

Pakisztán – Első dolguk az volt, hogy me…

Nagyobb térképre váltás A határnál fekvő Wagahba most is hiába érkezünk korán; a szabály, az szabály; csak tíz óra után nyitnak; nincs mese, várnunk kell. Bár csak néhány hátizsákos turista van...

Folytatás...

A kéz állaga

Amikor a kezet vizsgáljuk, az első dolgunk annak megállapítása, vajon a páciens keze petyhüdt, puha, elasztikus, kemény vagy durva-e, ugyanis ezáltal informálódunk arról, hogy a kliensünk milyen és mekkora energiával...

Folytatás...

Könnyezés, sírás, zokogás

Mint oly sok minden mást - a síró személyétől, a sírás okától, időpontjától, helyszínétől stb. függően - a sírást is különféleképpen értékeli a népi hiedelemvilág.Ha például minden ok nélkül könnyek...

Folytatás...

Amber

Az indulás körülményei - ácsorgás, várakozás, izgulás - kísértetiesen hasonlítanak a tegnapihoz. A különbség csupán annyi, hogy akkor az agrai buszra, most pedig a dzsajpurira várunk, s talán az...

Folytatás...

Születési és névszámok

Mielőtt rátérnénk a numerológiai számításokra, nem árt emlékezetünkbe vésni azt az alapszabályt, miszerint a két összetett „mesterszámot”, a 11-est és a 22-est nem szabad leredukálni egyszerű számmá. Tehát a...

Folytatás...

A kézszimbolikák jelentése a nyugati tra…

A nyugati kézelemzők számára az egyes szimbolikák jelentése sokszor egészen más, mint a távol-keletiek körében; ha például a sziget egészségre vonatkozó jelzését értelmezzük, akkor az európai hagyomány szerint a...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?