A+ A A-

Miért kell a gyógyszerből 20, 30, 60 vagy 90 darabot vennem, ha kevesebb is elég?

  • Közzétéve itt: Egészség


Persze jól tudom, hogy ez nem mindig van így, vagyis a gyógyuláshoz a legtöbb esetben valószínűleg nem sok a felírt gyógyszer. (Ha viszont véletlenül téved az orvos a diagnózis megállapításában, akkor akár néhány szem is árthat.) Sokszor mondják, hogy pazarolunk a gyógyszerekkel, s a lejárt szavatosságú pirulák, kapszulák jobb esetben visszakerülnek a patikába, ahol a felírt orvosság egy kijelölt gyűjtőben végzi pályafutását. A rosszabbik megoldás az, ha a beteg - miután úgy érzi, hogy meggyógyult - nem szedi tovább a gyógyszert, hanem bedobja a kukába, vagy - ami még ennél is rosszabb - a vízöblítéses WC-be önti a maradékot, ugyanis a gyógyszerek legtöbbje veszélyes (vagy különleges kezelést igénylő) hulladéknak minősül.

Én viszont a fel nem használt, de még érvényes gyógyszereimet elviszem az orvosomnak, hogy adja oda valamelyik rászoruló betegének. Ez utóbbi szerintem a leghumánusabb, mert így nem vész pocsékba a másoknak hasznos orvosság. Sajnos nálunk sokan nehezen tudják megvásárolni a drága gyógyszereket, kiváltani receptjeiket. A patikákban gyakran láttam már a sorbaállás során, ahogy az előttem, vagy a másik kasszánál álló idős ember, a pénztárcájában kotorászva kaparássza össze a fizetendő végösszeget. Ettől a látványtól mindig összeszorul a torkom, és pakisztáni orvosom képe jelenik meg előttem, aki receptre az egyik gyógyszerből tíz, a másikból pedig négy szemet írt fel nekem.

Az eset harmadik indiai utunk során történt, amikor - mintegy 25 000 km-t megtéve - autóval indultunk keletnek. Még csak Pakisztán közepén járhattunk, amikor egyre rosszabbul éreztem magam. Mire a fővárosba, Iszlámábádba értünk, már nagyon rosszul voltam, a hasmenés teljesen legyengített, depressziós állapotba kerülve, katatón betegként bámultam magam elé. Nagykövetünk azonnal elvitetett egy általa jól ismert, megbízható orvoshoz. A szimpatikus dr. Jabbar Khan diagnózisa szerint az iráni és a pakisztáni sivatagi forróságban a szervezetem só készlete jelentősen megcsappant, ráadásként sikerült egy amőbás fertőzést (giardaisist) is összeszednem. Ez utóbbi nyavalyámat vagy a Taftánt elhagyva többfelé hörpintgetett forralatlan víz, vagy a Quettában oly nagy élvezettel elfogyasztott vegyes saláta okozhatta. Az idős, tapasztalt orvos az alapos vizsgálat után kétféle gyógyszert írt fel, az egyikből tíz szemet, a másikból négyet. Elmondta, mit egyek, igyak, miként szedjem a pirulákat. Pár nap múlva éreztem, hogy a gyógyszerek hatottak, és mire Delhibe értünk, a követségünk közelében található laboratórium vizsgálata már mindent rendben talált. Ennek ellenére még felírtak néhány pirulát.

Miközben ezeket a sorokat írom, egy hosszú lista van előttem, mely a gyógyszerem lehetséges mellékhatásait sorolja fel. Gyomorsav túltengésre kaptam, ugyanis szervezetem tavasszal és az őszi időszakban hajlamos a kelleténél több savat termelni. Alig várom, hogy az utolsó szemet is bevéve, megússzam a kúrát. Addig viszont izgulhatok, hogy ne dagadjon meg a nyelvem, vagy a torkom, esetleg az arcom; ne legyenek nyelési- légzési nehézségeim, ne szédüljek. Figyelnem kell a szívverésem esetleges felgyorsulására, a bőröm felhólyagosodására, a fokozott verejtékezésre, egészségi állapotom romlására. Ügyelnem kell a hámelváltozásokra, amik a szemeimen, az orromon, a számon és egyéb testrészeimen jelentkezhetnek. De az sem túlságosan bíztató, hogy - még ha csak kicsi is a valószínűsége - besárgulhat a szemem, esetleg kiütésekre, lázra, veséim megnagyobbodására, derékfájdalomra, alvászavarra, homályos látásra, kellemetlen hasi érzésre, izomfájdalomra, csípő-, csukló- vagy gerinctörésre, depresszióra stb. számíthatok.

Még szerencse, hogy csak a gyomorsavammal van bajom, és az is jó, hogy nem vagyok gyógyszerfüggő, ugyanis vannak betegségek, melyek idővel maguktól - pasztillák nélkül is - meggyógyulnak. Mióta hanyagságból nem olvastam el egy gyógyszer leírását, s a bogyókat szedve a nyakamtól ágyékomig teljesen begörcsöltem, vagyis megmerevedtem, mindig az az első, hogy alaposan áttanulmányozom a számomra ismeretlen orvosság leírását, lehetséges mellékhatásait. Ám ezek a betegtájékoztatók is alaposan felizgatják az embert, félelmet keltenek, néha „túllőnek a célon.” A múltkor barátnőm azt mondta, hogy olyan gyógyszert írtak fel neki, aminek a mellékhatásai között a beteg elhalálozása is szerepelt.

Számtalan egyéb - nem személyes - példát tudnék még felsorakoztatni, de befejezésként inkább az örömömet osztom meg olvasóimmal. Ezt az említett gyógyszerem leírásának hátoldalán található lista váltotta ki, mely azt sorolta fel, hogy milyen sokféle kiszerelésben kapható ez a gyógyszer. Lehet, hogy ez még fehér holló?  Nem tudom. Tény viszont, hogy ennek a gyógyszernek a gyártója, és forgalmazója egy német cég. Átfutott az agyamon, hogy ez a megoldás már mintha közelítene a pakisztánihoz. Valószínűleg idővel elérünk oda, hogy ha a patikában mondjuk öt aszpirint, kérünk, akkor a gyógyszerész levág nekünk öt darabot, és a csomagolást sem kell megfizetnünk, de az is boldog állapot lesz, ha az orvos is annyi gyógyszert ír(hat) fel, amitől meggyógyulunk.

További olvasnivaló

Ismét Delhiben

  Ebéd előtt van még időnk egy vargabetűt tenni a parlamenti negyedben, a kis kerülő után pedig indulunk Melindáért, a konzul feleségéért, munkahelyére a Magyar Kulturális Intézetbe. Új-Delhi központi sugárútja, a...

Folytatás...

Kukubenku kézelemzése

  Tenyerének színe vöröses, sőt kézfején is fellelhetők vörös foltok, ez kolerikus, szenvedélyes természetre utalhat. Az ilyen kéz olyan emberre jellemző, aki tele van vitalitással. Feltéve, hogy a képeken látható...

Folytatás...

Régi időjárás Magyarországon

1194. Nagy éhínség. A villám sok helységet elpusztított. Számos helyen hollók jelentek meg tömegesen, melyek egyik községből a másikba repülve, csőrükben tüzes szenet vittek, mi által sok ház kigyulladt.1210 nyarán...

Folytatás...

Ritkán előforduló jelek

Egyes szerzők néhány furcsa, a tenyérben csak elvétve előforduló jelről is beszámolnak. Ilyen például a dárda-jel, egy nagyon ritka szimbolika, amely ha a hüvelykujj párnáján (vagyis a Vénusz-dombon) található...

Folytatás...

A dermatoglyphia gyökerei - kínai és ind…

  Ujjbegy-rajzolatok Kínában és Indiában évszázadok óta gyakorlat, hogy az ujjlenyomatokat, vagyis az ujjbegyeken megfigyelhető rajzolatokat előjelként, megkülönböztető sajátosságként, vagy karakterjegyként értelmezik. A tradicionális folklór mindkét országban bizonyos tulajdonságokat vagy...

Folytatás...

A szívvonal

A tenyérjósok a vonalak közül legszívesebben a szívvonalat tanulmányozzák, még az életvonalnál is nagyobb fontosságot tulajdonítanak ennek a vonalnak, ugyanis az érzelmi, szerelmi intimitások többet elárulnak viselőjükről, mint a vitalitást...

Folytatás...

India - Feleségét 35 évvel élte túl

Nagyobb térképre váltás Nem véletlenül tartottunk attól, hogy Agrában már kora reggel rengeteg a turista és a zarándok, a város közelében mindenféle szállító-alkalmatossággal telik meg az út. Egy kevés ide is...

Folytatás...

Anyajegyek értelmezése

Bár a tradicionális fiziognómia csak az arcról leolvasható jegyek, jellemzők jelentését tanulmányozza, a hosszú évszázadok során a karakterolvasás eszköztára jelentősen kibővült, s ma már általános gyakorlat, hogy - ha...

Folytatás...

A szimbolikák hindu értelmezései

Az indiai kézolvasás, a Haszt Szamudrika Sasztra, Dél-Indiában elterjedt Kartikeyan rendszere, a nyugati praktikáktól teljesen eltérő szimbolikus jeleket tárgyal. Ezekből néhányat a következőkben ismertetünk: A Pásá elnyújtott kör (ellipszis) alakú...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?