A+ A A-

Genetikai rendellenességek nyomai a kezeken

  • Közzétéve itt: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia


Az orvosok körében már régóta ismert, hogy bizonyos betegségek jelei megfigyelhetőek a kézen, a körmökön és az ujjakon. Például dobverő ujjak a veleszületett szívproblémák vagy tüdőbaj, hippokratészi (duzzadt) körmök légzési problémák esetén. A kézzel foglalkozó biológusok, genetikusok, antropológusok viszont - a kézelemzők évszázadok során felhalmozott tapasztalatait is felhasználva - a tenyér és ujjak bőrrajzolatai, különféle mintázatai alapján igyekeznek tájékozódni. Az így szerzett ismeretek az orvoslásban, a nevelésben és az életpálya megtervezésében egyaránt segítséget jelentenek.

A vizsgálódás tudományos alapja az, hogy számos örökletes rendellenesség az agyon és a kézen egyaránt otthagyja nyomait. Ilyenek például a tenyér meghatározó vonalainak (hajlító redőinek) - lényegesen gyakoribb - egyetlen ún. négyujjas vagy majomredőben történő egyesülése, és a tenyeret teljesen keresztező fejvonal (Sydney-vonal) nagyobb arányú megjelenése a Down-szindrómában, valamint egyes - ujjpercek közti - hajlító redők hiánya a szellemileg visszamaradott személyeknél, továbbá a talpi ún. „szandál” redők gyakori előfordulása a Down-kórosok és a Rubinstein-Taybi szindrómában szenvedők körében.

A Sidney-vonalak nagyobb számú előfordulása jellemző a fejlődésben visszamaradt, tanulási nehézségekkel és kisebb viselkedési problémákkal küszködő gyermekek esetében, de gyakori a Sydney-vonal a leukémiás gyermekek körében, az örökletes rubeola és a citomegaliavírus-fertőzés során is. Emellett egyéb környezeti hatások, például a kémiai vegyületek: bizonyos nyugtatók és altatók (talidomid, metadon) valamint az alkohol következményei ugyancsak megjelennek a kéz vagy a láb redoőn (vonalain). Az alkohol hatása gyakran szellemi visszamaradottsággal is társul.

Mivel a transzverzális redők a terhesség korai szakaszában, kb. a harmadik hónap végére alakulnak ki, a normálistól eltérő formációk (Sidney-vonal, majomredő és megszakadt fejvonal) megjelenése nem mechanikai, hanem elsősorban genetikai eredetű. Főként ez az oka annak, hogy a dermatoglífiát a biológiában és az orvoslásban alkalmazó kutatók már hosszú ideje érdeklődnek az abnormális pszichológiai és a veleszületett rendellenességek iránt. Tudvalévő, hogy az egészséges embernek 23 pár, összesen 46 kromoszómája van, ebből 22 pár a testi, míg az utolsó pár a nemi vagy szex kromoszóma. Az ettől való eltérés, vagyis bármiféle kromoszóma-aberráció kimutatható a kézen.

W. Hirsch 1978-ban megjelent tanulmányában (Dermatoglyphics and Creases in Their Relationship to Clinical syndromes: A Diagnostic Criterion) a szellemi visszamaradás, bizonyos születési rendellenességek, a diabetes mellitus (cukorbetegség), súlyos gyermekkori pszichiátriai esetek, növekedési visszamaradás és egyéb tünetcsoportok dermatoglífiai sajátosságait vizsgálta. Kutatásai során egyértelmű összefüggéseket talált a testi kromoszóma-rendellenességek: a 21-es triszómia vagy Down-szindróma, a 13-as triszómia vagy Patau-szindróma, a 18-as triszómia vagy Edwards-szindróma, valamint a 8-as triszómia (mozaikosság), valamint a cukorbetegség, a veleszületett szívgyengeség, a skizofrénia és a bőrlécrendszer mintázata között.

Danuta Z. Loesch Quantitative Dermatoglyphics, Classification, Genetics, and Pathology címu, 1983-ban publikált dolgozatában a szexuális kromoszóma-anomáliákkal, a spina bifida (gerinchasadékkal, vagyis a gerincoszlop veleszületett hátsó hasadékképződésével), a nyúlajakkal és farkastorokkal, a leukémiával és egyéb egészségi problémákkal való összefüggéseket is vizsgálatnak vetette alá.

Amrita Bagga 1994-ben megjelent - az Application and methodological perspectives in dermatoglyphics címen kiadott tanulmánykötetben publikált - írásában a dermatoglífia és a skizofrénia kapcsolatát vizsgálva megállapította, hogy a skizofrének tenyérmintázata és egyéb jellemzői sok hasonlatosságot mutatnak a Down-kórosokéval. A legjellemzőbb sajátosságok azonban eltérőek, ugyanis skizofrénekre kevésbé jellemző a majomredő és a Sydney-vonal jelenléte, viszont jóval gyakoribb náluk a dermatoglífiai mintázatok (ívek, hurkok, örvények) megjelenése a hipotenáron (Hold-dombon), és a hurok-formáció előfordulása a tenáron (Vénusz-dombon).

A legismertebb kromoszóma-rendellenesség a Down-kór, a mongoloid idiotizmus, amelyre jellemző az átlagosnál szélesebb kéz, rövid, tömpe ujjakkal. E betegség egyik legfőbb sajátossága a gyermekek tenyerében a majomredő, mely van, amikor csak az egyik, de a legtöbbször mind a két tenyérben fellelhető. A majomredőből sok apró kis vonal ágazik ki. Ehhez a formációhoz - mivel a kisujj középső ujjperce szinte teljesen visszafejlődött - mindkét kézen csökevényes kisujj társul, melyeken a két hajlítóredő helyett csak egy van. A betegség további jellegzetessége, hogy az ulnáris hurkok többször fordulnak elő, mint az ívek, a tornyos ívek és az örvények. A második ujjon általában ulnáris hurok, a negyedik és az ötödik ujjon viszont - ezzel ellentétben - radiális hurok figyelhető meg, a hüvelykujjon pedig többféle rajzolat található. A kézélen lévő hipotenáron (Hold-dombon) gyakoribb a dermatoglífiai rajzolatok előfordulása, mint a tenáron vagyis a Vénusz-dombon.


Néhány további kromoszóma-rendellenesség jellemzője:

- a Klinefelter-szindrómában szenvedők tenyere és ujjbegye feltűnően domború, a bőrrajzolatok szélesek, gyakori a négyujjas redő;

- a Turner-Lange-tünetnél gyakori a kéz- és láb rendellenesség, a nagyméretű örvények jelenléte, a középső- és a gyűrűsujj, valamint a gyűrűsujj és a kisujj közötti területen, továbbá a kézél Hold-dombján a normálisnál gyakoribb a dermatoglífiai rajzolatok megjelenése;

- a Rubinstein-Taybi-szindrómásoknál megvastagodott a kéz és a láb nagyujja, több íves rajzolat, mint ulnáris hurok látható az ujjbegyeken, a hüvelykujjon és a hüvelykujj domborulatán (Vénusz-dombon) pedig összetett mintázatok vannak;

- az Ellivan-Krefelt-szindrómásoknál pedig polidaktilia (sokujjúság) mutatható ki.


A Down-kórosokéhoz hasonló négyujjas redő és a Sidney-vonal figyelhető meg a rubeola-szindrómánál. Ez a jel azoknál a kisgyerekeknél is előfordul, akiknek anyjuk a terhesség alatt rubeola fertőzésen esett át. A rubeola okozta bőrlécrendszeri jellegek a kézen gyakori örvény rajzolatok; a radiális hurkok pedig nemcsak a mutatóujjon, hanem a többi ujjon is előfordulnak.

További olvasnivaló

A legegyszerűbb, legkönnyebben elkészíth…

Megkívántuk az édességet, de ebéd előtt sem időm, sem hangulatom nem volt nekiállni valamilyen sütemény készítéséhez. Mentőötletként eszembe jutott, a hűtőszekrényben van gesztenyemasszám, abból elég gyorsan gesztenyepürét tudnék alkotni, de...

Folytatás...

Cigány kártyavetés

A cigányok nemcsak a kézjóslásban hisznek, hanem - a jövendőt firtatva - előszeretettel fordulnak a kártyavetéshez is. A jóslatuk azon alapszik, hogy a sorsát megtudakolni vágyó személyt jelző figura (a...

Folytatás...

Másodlagos fővonalak

Az európai palmisztria szerint a tenyéren található legfontosabb mellékvonalak, az ún. másodlagos fővonalak a sors-, a Nap- és az egészségvonal.A sorsvonalElsősorban a sorsszerű eseményeket ábrázolja, de milyenségével, futásával, végződésével következtethetünk...

Folytatás...

Nagypénteki és nagyszombati hiedelmek

A nagypénteki böjt idején nem főznek, sütnek zsírral. Ezen a napon az emberek felkeresik a temetőket, meglátogatják halottaikat, megtisztogatják a sírokat. Nagypéntek emlékére a katolikus templomokban már nagycsütörtökön elnémulnak...

Folytatás...

Selene kézelemzése

Anélkül, hogy a kéztípus meghatározásával megpróbálkoznék (ami egyébként a fényképek torzító hatása miatt gyakran igen nehéz), fontosnak tartom megjegyezni, hogy az ilyen, finom vonalakkal átszőtt, szögletes tenyér, viszonylag hosszú ujjakkal...

Folytatás...

Sorsszámok – a születési dátum számjegye…

A korábbiakban már olvashattunk a születési dátumában található számok egyedi jelentéséről, most viszont az összetett értékelésről ejtünk néhány szót. A legfontosabb az, hogy - külön-külön és együtt is vizsgálva -...

Folytatás...

Katalin napi Borzas Kata

A Katalin napi meglepetésnek szánt Borzas Kata sütemények linzer- (más néven omlós) tésztából készülnek, akárcsak a linzer koszorúk, perecek, hajócskák, kosarak, az islerek, a vaníliás kifli, a gyümölcsös linzer...

Folytatás...

Húsvéti natúr, kakaós és fahéjas kuglóf

A kuglóf talán az egyik legismertebb és legkedveltebb kevert, élesztős tésztából készülő sütemény. Elkészítése nem túl bonyolult, a hozzávalók sem megfizethetetlenek. Azért jutott épp ez a sütemény az eszembe, mert...

Folytatás...

Huszonnégy borda, karát és kohén ajándék

  A huszonnégy - akárcsak a nála kisebb számok legtöbbje - fontos szerepet játszik a különböző vallásokban. Például Szent Jeromos e számban a négy elem: a föld, a víz, a levegő...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?