A+ A A-

Genetikai rendellenességek nyomai a kezeken

  • Közzétéve itt: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia


Az orvosok körében már régóta ismert, hogy bizonyos betegségek jelei megfigyelhetőek a kézen, a körmökön és az ujjakon. Például dobverő ujjak a veleszületett szívproblémák vagy tüdőbaj, hippokratészi (duzzadt) körmök légzési problémák esetén. A kézzel foglalkozó biológusok, genetikusok, antropológusok viszont - a kézelemzők évszázadok során felhalmozott tapasztalatait is felhasználva - a tenyér és ujjak bőrrajzolatai, különféle mintázatai alapján igyekeznek tájékozódni. Az így szerzett ismeretek az orvoslásban, a nevelésben és az életpálya megtervezésében egyaránt segítséget jelentenek.

A vizsgálódás tudományos alapja az, hogy számos örökletes rendellenesség az agyon és a kézen egyaránt otthagyja nyomait. Ilyenek például a tenyér meghatározó vonalainak (hajlító redőinek) - lényegesen gyakoribb - egyetlen ún. négyujjas vagy majomredőben történő egyesülése, és a tenyeret teljesen keresztező fejvonal (Sydney-vonal) nagyobb arányú megjelenése a Down-szindrómában, valamint egyes - ujjpercek közti - hajlító redők hiánya a szellemileg visszamaradott személyeknél, továbbá a talpi ún. „szandál” redők gyakori előfordulása a Down-kórosok és a Rubinstein-Taybi szindrómában szenvedők körében.

A Sidney-vonalak nagyobb számú előfordulása jellemző a fejlődésben visszamaradt, tanulási nehézségekkel és kisebb viselkedési problémákkal küszködő gyermekek esetében, de gyakori a Sydney-vonal a leukémiás gyermekek körében, az örökletes rubeola és a citomegaliavírus-fertőzés során is. Emellett egyéb környezeti hatások, például a kémiai vegyületek: bizonyos nyugtatók és altatók (talidomid, metadon) valamint az alkohol következményei ugyancsak megjelennek a kéz vagy a láb redoőn (vonalain). Az alkohol hatása gyakran szellemi visszamaradottsággal is társul.

Mivel a transzverzális redők a terhesség korai szakaszában, kb. a harmadik hónap végére alakulnak ki, a normálistól eltérő formációk (Sidney-vonal, majomredő és megszakadt fejvonal) megjelenése nem mechanikai, hanem elsősorban genetikai eredetű. Főként ez az oka annak, hogy a dermatoglífiát a biológiában és az orvoslásban alkalmazó kutatók már hosszú ideje érdeklődnek az abnormális pszichológiai és a veleszületett rendellenességek iránt. Tudvalévő, hogy az egészséges embernek 23 pár, összesen 46 kromoszómája van, ebből 22 pár a testi, míg az utolsó pár a nemi vagy szex kromoszóma. Az ettől való eltérés, vagyis bármiféle kromoszóma-aberráció kimutatható a kézen.

W. Hirsch 1978-ban megjelent tanulmányában (Dermatoglyphics and Creases in Their Relationship to Clinical syndromes: A Diagnostic Criterion) a szellemi visszamaradás, bizonyos születési rendellenességek, a diabetes mellitus (cukorbetegség), súlyos gyermekkori pszichiátriai esetek, növekedési visszamaradás és egyéb tünetcsoportok dermatoglífiai sajátosságait vizsgálta. Kutatásai során egyértelmű összefüggéseket talált a testi kromoszóma-rendellenességek: a 21-es triszómia vagy Down-szindróma, a 13-as triszómia vagy Patau-szindróma, a 18-as triszómia vagy Edwards-szindróma, valamint a 8-as triszómia (mozaikosság), valamint a cukorbetegség, a veleszületett szívgyengeség, a skizofrénia és a bőrlécrendszer mintázata között.

Danuta Z. Loesch Quantitative Dermatoglyphics, Classification, Genetics, and Pathology címu, 1983-ban publikált dolgozatában a szexuális kromoszóma-anomáliákkal, a spina bifida (gerinchasadékkal, vagyis a gerincoszlop veleszületett hátsó hasadékképződésével), a nyúlajakkal és farkastorokkal, a leukémiával és egyéb egészségi problémákkal való összefüggéseket is vizsgálatnak vetette alá.

Amrita Bagga 1994-ben megjelent - az Application and methodological perspectives in dermatoglyphics címen kiadott tanulmánykötetben publikált - írásában a dermatoglífia és a skizofrénia kapcsolatát vizsgálva megállapította, hogy a skizofrének tenyérmintázata és egyéb jellemzői sok hasonlatosságot mutatnak a Down-kórosokéval. A legjellemzőbb sajátosságok azonban eltérőek, ugyanis skizofrénekre kevésbé jellemző a majomredő és a Sydney-vonal jelenléte, viszont jóval gyakoribb náluk a dermatoglífiai mintázatok (ívek, hurkok, örvények) megjelenése a hipotenáron (Hold-dombon), és a hurok-formáció előfordulása a tenáron (Vénusz-dombon).

A legismertebb kromoszóma-rendellenesség a Down-kór, a mongoloid idiotizmus, amelyre jellemző az átlagosnál szélesebb kéz, rövid, tömpe ujjakkal. E betegség egyik legfőbb sajátossága a gyermekek tenyerében a majomredő, mely van, amikor csak az egyik, de a legtöbbször mind a két tenyérben fellelhető. A majomredőből sok apró kis vonal ágazik ki. Ehhez a formációhoz - mivel a kisujj középső ujjperce szinte teljesen visszafejlődött - mindkét kézen csökevényes kisujj társul, melyeken a két hajlítóredő helyett csak egy van. A betegség további jellegzetessége, hogy az ulnáris hurkok többször fordulnak elő, mint az ívek, a tornyos ívek és az örvények. A második ujjon általában ulnáris hurok, a negyedik és az ötödik ujjon viszont - ezzel ellentétben - radiális hurok figyelhető meg, a hüvelykujjon pedig többféle rajzolat található. A kézélen lévő hipotenáron (Hold-dombon) gyakoribb a dermatoglífiai rajzolatok előfordulása, mint a tenáron vagyis a Vénusz-dombon.


Néhány további kromoszóma-rendellenesség jellemzője:

- a Klinefelter-szindrómában szenvedők tenyere és ujjbegye feltűnően domború, a bőrrajzolatok szélesek, gyakori a négyujjas redő;

- a Turner-Lange-tünetnél gyakori a kéz- és láb rendellenesség, a nagyméretű örvények jelenléte, a középső- és a gyűrűsujj, valamint a gyűrűsujj és a kisujj közötti területen, továbbá a kézél Hold-dombján a normálisnál gyakoribb a dermatoglífiai rajzolatok megjelenése;

- a Rubinstein-Taybi-szindrómásoknál megvastagodott a kéz és a láb nagyujja, több íves rajzolat, mint ulnáris hurok látható az ujjbegyeken, a hüvelykujjon és a hüvelykujj domborulatán (Vénusz-dombon) pedig összetett mintázatok vannak;

- az Ellivan-Krefelt-szindrómásoknál pedig polidaktilia (sokujjúság) mutatható ki.


A Down-kórosokéhoz hasonló négyujjas redő és a Sidney-vonal figyelhető meg a rubeola-szindrómánál. Ez a jel azoknál a kisgyerekeknél is előfordul, akiknek anyjuk a terhesség alatt rubeola fertőzésen esett át. A rubeola okozta bőrlécrendszeri jellegek a kézen gyakori örvény rajzolatok; a radiális hurkok pedig nemcsak a mutatóujjon, hanem a többi ujjon is előfordulnak.

További olvasnivaló

Szex babonák II. – Zsidó-keresztény szok…

Bár a keresztény filozófusok, vallásoktatók a szexet elsősorban morális oldalról közelítik meg, a korai zsidó-keresztény tradíció számos elemet átvett az ősi primitív népek, közösségek fallikus kultuszából. Innen eredeztethető például az...

Folytatás...

Selene kézelemzése

Anélkül, hogy a kéztípus meghatározásával megpróbálkoznék (ami egyébként a fényképek torzító hatása miatt gyakran igen nehéz), fontosnak tartom megjegyezni, hogy az ilyen, finom vonalakkal átszőtt, szögletes tenyér, viszonylag hosszú ujjakkal...

Folytatás...

Püthagorasz számelmélete

Ha misztikus számokról esik szó, akkor akarva-akaratlanul is Püthagorasz, a „számok atyja” jut elsőként az ember eszébe. A görög filozófus, matematikus, csillagász i.e. 580-570 körül született Szamoszban, és i.e. 500...

Folytatás...

Fiziognómiai különbségek a férfi és a nő…

„A férfi Istené, a nőnek ő az Istene;”   Amikor a fiziognómia alapelveit a karakterek megkülönböztetésére használjuk, a megfigyelt személy nemétől függően jelentős korrekciók adódnak, melyeket a következtetések levonásakor...

Folytatás...

Hetente négyszer is megteszi ezt a veszé…

Kész csoda, a szikh tartja a szavát. Mintha megemberelte volna magát, vigyázva, óvatosan vezet. Tud normálisan, figyelmesen menni, egyenletesen haladni, defenzív módon közlekedni. Hegyi falu mellett visz utunk. Pici...

Folytatás...

Kőrösi Csoma Sándor sírjánál

Áprilisban emlékezünk születésére és halálára.  1784. április 4-én Kőrösön jött a világra és 58 évvel később 1842. április 11-én az indiai Dardzsilingben távozott az élők sorából a híres magyar Ázsia-utazó...

Folytatás...

Mind a tíz ujjnak a lenyomatát rögzítik…

  Csefkó Tamás őrnagy, a Rendőrtiszti Főiskola tanára   A daktiloszkópiai vizsgálat rendőrségi felhasználása több mint százéves múltra tekinthet vissza. Nem volt könnyű bevezetni, mert elterjedését nagyban megakadályozta Alphonse Bertillon francia rendőrtisztviselő...

Folytatás...

Erőpróbák, megpróbáltatások

Ahogyan az életünkben vannak hullámhegyek, vannak olyan életszakaszok is, amikor hullámvölgybe kerül az ember. Ahhoz meghatározhassuk a lehetséges elénk gördülő akadályokat, melyekbe az életutunk során ütközhetünk, meg kell ismernünk az...

Folytatás...

Étkezési szokások Indiában

Az indiai háziasszonyok naponta háromszor főznek, mivel az előző étkezésből megmaradt, állott ételt nem szolgálják fel. A készételt azonnal, frissiben tálalják. A menük általában 3-4 fogásból állnak, figyelve arra...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?