A+ A A-

A dermatoglífia a bőrlécekkel és redőkkel foglalkozó tudományág. A két görög szóból (derma = bőr, glyphe = véset, rajzolat) álló elnevezést Dr. Harold Cummins, a New Orleansi Tulane Egyetem Mikroszkopikus Anatómia tanszékének professzora és lengyel származású munkatársa Charles Midlo alkották meg 1926-ban. A dermatoglífia szó magyarra bőrrajzolatnak fordítható, de a hazai szakemberek szívesebben használják a német elnevezésből származó bőrlécrendszer kifejezést.

Jóllehet az ujjlenyomatok Grew, Bidlo és Malpighi érdeklődését, már a 17. század végén felkeltették, a kezek és a lábak papilláris bőrrajzolatainak tudományos igényű vizsgálata Purkinje munkájával, 1823-ban vette kezdetét. A dermatoglífia - mint önálló tudomány - iránti érdeklődést Galton 1892-ben megjelent könyve keltette fel.

A bőrlécek tudományos kutatása a 20. század elejétől gyorsult fel, az elmúlt évtizedekben pedig e téma művelői: antropológusok, genetikusok és orvoskutatók egyre nagyobb kedvvel kutatják. Kutatási kedvük fellendülésének két döntő oka, ami már a daktiloszkópiánál is meggyőző volt: elsősorban az, hogy az ujjbegyek mintázata minden embernél más és más; másodsorban pedig, hogy az ujjak rajzolata már a születés előtt kialakul és az életkorral sem változik, egészen a test feloszlásáig megmarad. A dermatoglífiai kutatások mellett szól még egy harmadik fontos szempont is, mégpedig az, hogy a bőrlécrajzolatok jellegzetességei egyes betegségekre és veleszületett rendellenességekre utalhatnak.

A huszadik század korai éveiben az amerikai Harris Hawthorne Wilder úttörő munkát végezve (H. H. Wilder: Tenyerek és talpak, 1902.) átfogó tanulmányokat készített a kéz és a láb borrajzolatairól, az ujjlenyomatok módszertanáról, valamint az örökletes és az emberfajok közötti változásokról. Az 1920-as években az ujjak mintázatáról további fontos genetikai tanulmányokat publikált a norvég Kristine Bonnevie, aki többek között megállapította, hogy az ujjbegy-rajzolatok rendkívül bonyolult módon alakulnak ki, és az ujjlenyomat-típusok az alattuk található perifériális idegek elrendeződésétől függenek (K. Bonnevie: Tanulmányok az emberi ujjak papilláris típusairól, 1924.).

Az ujjbegy-rajzolatokkal foglalkozók a mintázatok milyenségéből nemcsak az ember egészségi, erőnléti állapotára, esetleges örökletes betegségeire tudnak következtetni, hanem a személyiségére is. A bőrrajzolatok iránt, az ilyen irányú érdeklődést a palmisztria modern kori tanulmányozói tulajdonképpen az 1900-as évek elejétől mutatnak. A témával foglalkozók műveiben keveredik a kézjóslás "tudománya" vagyis a kiromantia a tudományos bőrlécrendszert tanulmányozó dermatoglífiával, mint például dr. Charlotte Wolff az 1940-es években, a kezekről készült tanulmányaiban, újabban pedig az izraeli Arnold Holtzman és Yael Haft-Pomrock munkáiban.

Számos kézelemző kutatta, vizsgálta és publikálta a kéz bőrrajzolat-formációk, -mintázatok és a pszichológiai jellemzők közötti kapcsolatokat. A témával foglalkozó tudományos világ azonban gyakorta nem értékelte kutatásaikat, többek között Cummins és Midlo ujjlenyomat-olvasó tevékenységét sem. Róluk, a neves humángenetikus, L. S. Penrose - a Londoni Galton Laboratórium professzora - e szakterület egyik legtekintélyesebb művelője 1973-ban meglehetősen elítélően nyilatkozott.

Cummins és Midlo megfigyeléseit negatívan értékelte, jövendőmondóknak bélyegezve meg őket, ugyanis Penrose azt hitte, hogy a tenyérolvasók munkájuk során nem veszik figyelembe a finom bőrrajzolatokat, melyek a dermatoglífia tudományának alapját képezik. Ítéletében Penrose tévedett, és valószínűleg az ő tévedésének az oka, hogy a kézolvasók tanulmányai csekély hatást gyakoroltak a dermatoglífiai tudományos kutatóinak munkájára. Pedig a kézelemzők már régen felismerték a dermatoglífiai típusok jelentőségét.

Csakhogy Penrose professzorhoz hasonlóan botorság lenne leértékelni az e témával kapcsolatos megfigyeléseket. Noha a szerzők tapasztalataikat nem tudományos művekben, hanem palmisztria könyvekben adták közre, a megállapítások elemzések óráinak tízezreit reprezentálják, és emberek tízezreivel készített interjúkon alapszanak. A hosszú évek gyakorlata során a szerzők mindegyike éles "látást" fejlesztett ki a dermatoglífiai típusok felismerésére. Sokan közülük az évek során kiváló jellemértékelőnek bizonyultak. Többen közülük mind a nyugati mind a keleti orvoslásban otthonosak.

Genetikai rendellenességek nyomai a kezeken


Az orvosok körében már régóta ismert, hogy bizonyos betegségek jelei megfigyelhetőek a kézen, a körmökön és az ujjakon. Például dobverő ujjak a veleszületett szívproblémák vagy tüdőbaj, hippokratészi (duzzadt) körmök légzési problémák esetén. A kézzel foglalkozó biológusok, genetikusok, antropológusok viszont - a kézelemzők évszázadok során felhalmozott tapasztalatait is felhasználva - a

Bővebben: Genetikai rendellenességek nyomai a kezeken

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

Kóros jelenségek, betegséghajlamok és viselkedési problémák jelei a kezeken


A kezek pszicho-fiziológiai vizsgálatai terén elsősorban a 20. század elején munkálkodó N. Vashide (N. Vashide: Esszé a kéz pszichológiájáról, 1909.) és az 1930-as években praktizáló pszichiáter, Dr. Ernst Kretschmer (Ernst Kretschmer: Testalkat és karakter, 1931.), valamint Dr. Charlotte Wolftevékenysége érdemel kiemelést, akik valamennyien a kézolvasás tudományos megalapozásán fáradoztak. Kretschmer

Bővebben: Kóros jelenségek, betegséghajlamok és viselkedési problémák jelei a kezeken

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

Az aktív és passzív kéz szimmetrikus és aszimmetrikus mintázatának jelentése


Az aktív kéz azonosítása nem jelent különösebb gondot, a jobbkezesek aktív keze a jobb kéz, a passzív pedig a bal kéz, a balkezeseknél fordított a helyzet. Általában az aktív kéz az, amelyikkel írunk. (Az csak elvétve fordul elő, hogy valaki mindkét kezét egyforma ügyesen használja.)


Az aszimmetrikus kézmintázat jelentőségét

Bővebben: Az aktív és passzív kéz szimmetrikus és aszimmetrikus mintázatának jelentése

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

Tenyérmintázatok

 

A következőkben nem a palmisztriában jól ismert tenyérvonalakról, a rajtuk, illetőleg a tenyér dombjain található különféle szimbolikákról lesz szó (ezek ismertetése a Kézelemzés gyakorlatacímszó alatt megjelent írásokban részletesen megtalálható), hanem a tenyeret behálózó hajszálvékony bőrbarázdák és gerincek speciális - hurok és örvény - rajzolatainak értelmezésére kerül sor. A tenyéren

Bővebben: Tenyérmintázatok

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

Kivételes rajzolatok és az általuk jelzett karakterjegyek


A kivételes - összetett vagy vegyes - mintázatok azok a ritkán előforduló alakzatok, amelyek a már eddig ismertetett nyolc csoport egyikébe sem sorolhatók. Lehet egy, kettő, de általában három, sőt ritkán négy deltájuk is van.

 

 

 

 

 

 

Jaquina kivételes ujjbegyrajzolatról gyakorlatias, materiális gondolkodású embert feltételezett. Azonban, ha

Bővebben: Kivételes rajzolatok és az általuk jelzett karakterjegyek

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

Középtömlős, oldaltömlős és ikerhurkok, továbbá az általuk szimbolizált karakterjegyek

 

 

Jaegers a kettős, illetve ikerhurkot Vízöntőnek nevezte, melynek viselőjét, duális gondolkodásúként jellemezte, akinek problémát jelent a valóság és a képzelet szétválasztása. Attól függően, hogy a képességeit mennyire sikerül kanalizálnia, az illető egy művész vagy hazudozó. Talán egy minden hájjal megkent, szélhámos művész.

Hoffmanarra a következtetésre jutott, hogy az ikerhurkok

Bővebben: Középtömlős, oldaltömlős és ikerhurkok, továbbá az általuk szimbolizált karakterjegyek

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

További olvasnivaló

A kézfej szőrzete

Noha a kéz többi jellemzőjénél kisebb a jelentősége, némi figyelmet a kézfej szőrzete is megérdemel, mert előfordul olyan eset, hogy egy összetett karakter valamely tulajdonságát ennek segítségével lehet felfedni...

Folytatás...

Spánieljeim - Arika és kicsinyei, Bindu …

Édesanyámnak nehéz szülése volt, megszenvedett értem. A szülész professzora javasolta, több terhességet ne vállaljon. Ezért nem lett testvérem. Gyerekként sokat faggattam Édest, egészen addig, míg végre felfogtam, miért nincs testvérem...

Folytatás...

Canbat kézelemzése

Kézfejére nézve, az pillantásra szembetűnik, mily rövidek a gyűrűs- és kisujjai, valamint az ujjakhoz képest mennyire nagy a hüvelykujja. Az ujjaihoz viszonyítva a tenyere, meglehetősen nagy, legalábbis a tenyeréről...

Folytatás...

Álmomban meglopott az anyósom. Mit jelen…

A címben idézett mondat a lényege N nevű olvasóm privát levelének, melyben - az alábbiakban idézett - álma értelmezését kérte.„Kedves Erzsébet! Azért írok önnek, mert az előző elemzése nagy segítség...

Folytatás...

Likőrök

A ma már igen sokféle változatban kapható (vagy házilag készített), cukrozott, ízesített alkoholos ital felfedezését homály fedi, ám a legelfogadottabb feltevések szerint az első likőrt vegykonyhájában valószínűleg a svájci-német...

Folytatás...

A férfi testjegyeiről – Jövendölés és ka…

Egyik korábbi írásomban már foglalkoztam a férfi testjegyeinek megfigyelése révén megállapítható személyiségvonásokkal, tulajdonságokkal, és röviden az egyes testrészek sajátosságaira alapozott jóslásokat is összefoglaltam, a 6. században élt híres indiai asztrológus...

Folytatás...

Farsangi fánk és egérke

Életem eddigi farsangjaira gondolva nem túl sok esemény jut az eszembe, de az a kevés meglehetősen emlékezetes. Egy ilyen kedves emlékem anyai nagyapámhoz kötődik, akinek Kaposvárott, a Kis Róma-hegyen...

Folytatás...

Rendellenes vonalak a tenyéren III. – A …

A Suwon-redő története még meglehetősen rövid, hiszen csak 2010 nyarán számoltak be felfedezéséről koreai kutatók, miután egy elég nagy - 3532 férfi és 1664 nő kezét tartalmazó - tenyérmintát értékeltek...

Folytatás...

Irán - Beludzsisztánban ismét biztonságb…

Ezúttal az iráni oldalon igen gyorsan végzünk, az Indában vásárolt ajándékainkat dróttal gondosan áttekerik és leplombálják. Azt mondják, azért, hogy ne kelljen elvámoltatnunk Iránból való kilépéskor. Az afgán szerelők munkájának...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?