A+ A A-

India - Morcos rendőr a Gangesz partján

  • Közzétéve itt: Autóval a Bengáli-öbölig - Harmadszor Indiában

 


Nagyobb térképre váltás

 

A Sziliguri elágazásnál tábla búcsúzik:„ Viszontlátásra ismét Dardzsilingban!” A síkságra érve az újra kakofóniás zaj, a tolakodó emberek és járművek sokasága, a gőzfürdőre emlékeztető fülledtség hamar visszazökkentenek a valós életbe. Ráadásul a AnanászárusokFarakka Barragenál a Gangesz hídján átkelve - miután egy lassan poroszkáló lovas kocsit előzök - hirtelen morcos rendőr toppan elém. Kapásból 200 rúpiára akar büntetni, minden színészi képességemre szükségem van, hogy eltekintsen a fizetéstől, azt viszont egy életre megtanulom, hogy Indiában a hidakon tilos előzni, s a pakisztáni szabályhoz hasonlóan fényképezni sem szabad.

A Farakka Barrage tulajdonképpen egy duzzasztógát, mely azért épült, hogy a száraz évszakban a Gangesz vizét a régi folyómederbe térítve, biztosítva legyen Kalkutta vízellátása. Bangladés a duzzasztógát miatt neheztel Indiára - már a meg¬építés előtt is komoly vitákat váltott ki a két ország között -, ugyanis a műtárgy révén a Gangesz áramlási viszonyai odaát megváltoztak, s ha a száraz évszakban öntözni szeretnének - a duzzasztás miatt fellépő időszakos vízhiány miatt - nem tudnak.

Fürdőző bivalyokBaharampuri turistaszállásunkat a hatalmas csótányok, a szúnyoghálós ágyak, valamint a „Frencs tószt”-nak nevezett elképesztően pocsék bundás kenyér teszik „felejthetetlenné”. Csapadékhiányra nem lehet panasz, reggelre a kerti virágok, maszlagok, hajnalkák, hortenziák, dáliák, hibiszkuszok, gloxíniák, szalviák, fuksziák, kánnák, krizantémok, rózsák „derékig” állnak a vízben. Levesszük a cipőt, meztiláb gázolunk a tócsákban. Az utcán disznók röfögnek, élvezkednek a pocsolyákban.

A városból viszonylag gyorsan kievickélünk. Miközben kisebb falvakon, településeken haladunk keresztül, fejünkben megfordul, de jó lenne megnézni a nálunk is jól ismert, Nobel-díjas bengáli író, Rabindranáth Tagore által alapított Sántinikétant, a „Béke otthonát”. A harmincas évek elején Tagore meghívására, két évig tanított ott - az iszlám történetét adta elő a sántinikétani egyetemen - nagyhírű orientalistánk, dr. Germanus Gyula. A hinduk és muszlimok közt töltött évekről felesége, Hajnóczy Rózsa a „Bengáli tűz” című regényében számolt be, melyet mind a mai napig az egyik leghitelesebb Indiáról szóló írásnak tekintünk. Szándékunktól azonban egy heves zápor eltérít.

Feldíszített mikrobusz - MayapurBengál termékeny földjén haladva olykor szinte csak kőhajításnyira vagyunk Bangladéstől, az 1947-ben levált egykori Kelet-Pakisztántól. Az út bizony egyre kátyúsabb, olykor már Pakisztánra emlékeztet. Indiában a burkolt útpálya nemcsak a járműveké, a parasztok is a magukénak tekintik, a forró aszfalton szárítják kiterítve a learatott rizsszemeket, a jutát és a pirosló, méregerős chilipaprikát. A jutatermesztés viszonylag új keletű errefelé, csak azután vált általánosan elterjedtté, hogy a függetlenségét kikiáltó Bangladés leállította a jutaexportot. Az intézkedés következtében ugyanis százezrek vesztették el munkahelyüket Nyugat-Bengálban, különösen Kalkuttának jelentettek nagy gondot a termelést beszüntető jutagyárak.

Mayapuri kisfiúKrisnanagar előtt rövid kitérőt teszünk Májapurba, Chaitanya Mahaprabhu szülőhelyére, a Krisna-tudat mozgalom jóga-központjába. A híres vaisnava tanító éppen naplemente után, Sakábda 1407. Phálguna huszonharmadik estéjén, a keresztény naptár szerint 1486. február tizennyolcadikán született. A bráhman születésű kis¬fiú holdfogyatkozásnál jött világra. A Bhágirathi folyóban fürdőző emberek - mintha előre megérezték volna Mahaprabhu eljövendő misszióját - a jó hírt „Haribol! Haribol!” kiáltással fogadták. A Visnu vallást terjesztő aszkéta életet élő hindu hittérítő tanítása szerint a hit fontosabb külső vallásosságnál.

Májapur előtt egy kis faluban esküvői menetbe botlunk, a felcicomázott autó után ballag a násznép, a kirittyentett menetet zenészek kísérik. Engedélyt kérek - talán éppen az egyik örömanyától - hadd fotózhassam le a menyasszonyt. Miután rábólintanak, derékig hajolok be az ablakon, ám a kicsinosított lányból nem sokat látok, arcát szemérmes fátyol borítja. A mellette ülő kis koszorúslány viszont bájosan rám mosolyog. Az eseményre összesereglett a falu apraja-nagyja. Pirinyó vályogházakból kopaszra nyírt gyerekek futnak elő. Hepehupás földúton kanyarogva érünk ki a faluból, mellettünk a békanyálas vízben bivalyok dagonyáznak nagy élvezettel, fenn az égen már fekete viharfelhők sorakoznak.

MayapurA majápuri templomnál koldusasszony akaszkodik ránk, a krisnások meg mindenáron könyvet akarnak eladni. Csillogó fekete szemű, brillantos hajú, jóképű iskolás korú fiúk gyűlnek körénk. A festett kapu alá terelem őket, így örökítem meg a remek kis fickókat. Szeretnénk ellátogatni Bengália XI-XII. századi fővárosába, a szanszkrit kultúra egykori centrumába, a közeli Nabadwipbe is, azonban elvétjük az utat. Ahogy elnézem, Attila nem is nagyon bánja, errefelé ugyanis a nők nem viselnek blúzt, szárijuk félrelebbenő szárnya bizony sok gyönyörű, formás mellet hagy szabadon. Férjem kedvére legeltetheti rajtuk szemét. Kis folyóparti településre érkezünk, az utcákon iszonyatos hangerővel bömbölnek a legújabb filmslágerek. A kapukba kirakott hangfalak mindegyikéből más-más zene ordít. Az egyik sikátorban középkorú férfi nyújtja felénk csecsemőjét, könyörgő szemei azt sugallják, nálunk jobb helye lenne csöppségének. A folyóban fürdőzők, lehetnek vagy százan, fölöttünk egyre félelmetesebben tornyosulnak a sötét felhők, aztán amint várható volt, elered, ömlik az áldás, jó kis zuhéban részesülünk.

 

További olvasnivaló

Numerológiai segédlet (II.): összetett s…

"A szám szó, de nem beszédhez való szó. Hullám és fény, de a szemnek nem látható. Végtelen sok variációja van, mégis változatlan. Az élet minden formája a csodálatos számok arcát...

Folytatás...

Ahány nyelv, annyi ember

A nyelv az anatómiában a tápcsatorna része, a nyelvészek körében pedig a nyelvi közlésfolyam, a kommunikáció eszköze. A nyelvünkkel nemcsak ízleljük, rágjuk, nyeljük táplálékunkat, hanem beszédünk formálásában is nagyban...

Folytatás...

Ahimszá

Az ahimszá, melyet végletesen leegyszerűsítve sokan a vegetáriánus táplálkozással azonosítanak, valójában egy magatartási szabály, mely minden cselekedetet tilt, amely bármely élőlény sérülését, vagy halálát okozhatja. Gyakorlata Indiában alakult ki...

Folytatás...

Szász Endre születésnapjára

Miközben a cikkem bevezetőjét írom, szemem előtt sok kép villan elő, emlékek sokasága kavarog bennem, szituációk elevenednek meg előttem. Szász Endréről (nekem csak Bandiról) sok sztori van tarsolyomban. Hisz volt...

Folytatás...

Csanakjapuri, ahol a Követségünk van

A Követség magyar kolóniájának, diplomatáinak egyemeletes házai vinkliben kulcsolódnak egymásba, közrefogva a hangulatos kertet, a mozaik szökőkúttal. A csupa üveg nappali szalonok farkasszemet néznek, mintha haragban lennének egymással. Körülöttünk...

Folytatás...

A nyúl

A folklórban a nyúl – páratlan nemző- és szaporodóképességének köszönhetően – gyakran a termékenység vagy az újjászületés szimbólumaként jelenik meg, és már hosszú ideje a tavasszal, illetőleg „húsvéti nyusziként”...

Folytatás...

Tejfog hiedelmek

  Noha a fogak fejlődése már az anyaméhben - kb. az első trimeszter közepe táján - elkezdődik, s a húsz tejfog részben a magzati lét végére kialakul, teljessé a születés után...

Folytatás...

Kínai hiedelmek az őszibarack fájáról, g…

Az őszibarackfa (tao 桃) - a gyümölcsét, magját, virágát, fájának ágait és leveleit is beleértve - már ősidők óta megkülönböztetett figyelemnek örvend és rituális szerepet játszik Kínában. Bármelyik más növénynél...

Folytatás...

A fehér nemcsak ártatlanságot és tisztas…

A fehér szín kedvező hatással van fizikai és lelki állapotunkra. Szellemi frissességet ad, megtisztítja a gondolatainkat, lehetővé teszi, hogy tiszta lappal kezdjük a dolgokat. Jelenléte a környezetünkben arra ösztönöz, hogy...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×