A+ A A-

India - A szikh nem dohányzik és nem koldul

  • Közzétéve itt: Autóval a Bengáli-öbölig - Harmadszor Indiában

 


Nagyobb térképre váltás


Hosszas macera után, intenek: „finished”, mehetünk, felnyílik a sorompó, átgördülünk a túloldalra: Attariban vagyunk. Lehet, hogy csak India iránt érzett elfogultságunk teszi, de tény, hogy nyomban másképpen érezzük magunkat, egyszerre minden pozitív színezetet kap; azonnal megragad a hatalmas szubkontinens egyedülálló aurája. Más a hangulat, a fogadtatás, s a nefelejcskék égről talán még a nap is kellemesebben süt le ránk. Namasztézunk. A barátságos gesztusra a határőr tenyerét imádkozásra összetéve, meghajtja fejét. Mozdulatának jelentése: „Az én lelkem és a te lelked egy! Légy üdvözölve!”

India-Pakisztán határánMíg Attila a hivatalos papírokat intézi, az ülésen hátradőlve pihenek. Szitármuzsika tölti be a kocsit, zsibongató érzés ömlik szét ereimben, szerelmes érezhet ehhez hasonlót kedvese közelében. - Kedves Indiám, végre ismét földedre léphettem. Remélem, ez alkalommal nem kell Benned csalatkoznom! - buggyan ki belőlem. Az ügyintézés itt sem gyorsabb, de a szikh alkalmazottak végtelenül udvariasak. A fedett, oldalt nyitott csarnokban itt-ott asztalok, néhány páciens ül, lehetünk vagy négyen-öten. Hindi tudásunknak nagyon örülnek, férjem elmondja, hogy Namaszté India címmel, könyvet akarok írni Indiáról, ettől a szikh teljesen elérzékenyül. Kéri küldjünk majd neki egy példányt, lehetőleg angolra lefordítva. Mindenkinek tetszik az ötlet. Vizsgálgatják a Subaru alját, kérdezik, viszünk-e aranyat, vagy drogot. Pár vékonydongájú hindu jéghideg sört kínálgat, a hét decis Thunderbolt márkájú pandzsábi árpalé elég drága - 45 rúpiáért adják - most azonban ez egyáltalán nem számít.

Egy középkorú szikh vámőrt kapunk útitársul. Az egyik határőr kér meg bennünket, hogy vigyük el Amritszárba. Kapóra jön a fuvar, mert legalább nem kell keresgélnünk. Próbálunk vele beszédbe elegyedni, ám csak akkor élénkül meg, amikor Khalisztánt emlegetjük. Nagyon elcsodálkozik, hogy hallottunk róla. Tőle tudjuk meg, hogy míg az elégedetlen szikhek nemzeti pártja csak autonómiát követel, addig a radikálisabbak Khalisztán néven önálló állam megalapításáért küzdenek. Követelésük nyomatékosítására a '80-as évek óta számos terrorcselekményt hajtottak végre. Törekvéseiket emigráns politikusok és pénzemberek támogatják. „Amennyiben India nem teljesíti követeléseinket, és nem nyugszik bele egy önálló szikh állam, Khalisztán megalapításába, egy vulkánkitörés veszélyével kell számolnia” - nyilatkozta egyik vezetőjük.

Az Aranytemplomnál - AmritszárUtasunk egyenesen az Amritszári Aranytemplomhoz, a szikhek szent helyeinek legszentebbikéhez navigál minket. Itt őrzik a híres szent könyvet, a Granth Szahibot. A templomba nem mehetünk be rögtön, belépés előtt a látogatók kötelesek levenni lábbelijüket, befedni fejüket, megtisztítani kezüket, lábukat. A szikh szentélyekbe tilos dohányt, cigarettát, alkoholt vagy bármilyen drogot bevinni, istenkáromlással felérő odabenn az italozás vagy a rágyújtás. Megengedett viszont a fényképezés, mely lehetőséggel élek is, mert megindítóan gyönyörű ez a harmonikus épületegyüttes.

A közel négyszáz éves templom számos viharos eseményt élt meg, hol gyűlölettől indíttatva, hol megtorlásként rombolták le. Legutóbb - azután, hogy az elszakadásra törekvő szikhek a fanatikus Bhrindánvále vezetésével itt halmozták fel fegyver- és lőszerkészletüket - szabályos ostromot kellett elviselnie. Az Indira Gandhi által 1984 nyarán kivezényelt kormánycsapatok tankjainak csak a szentély lerombolása és hatszáz emberélet árán sikerült elfojtania a felkelést. A véres eseményre Bhrindánvále hívei terrorakciókkal válaszoltak, pár hónappal később a miniszterelnök-asszony is két szikh testőre áldozata lett. Indira halálhírére az őrjöngő hinduk ártatlan szikheket öltek halomra, üzleteiket, gépkocsijaikat felgyújtották. Delhi lángolt, fekete füst takarta el a napot, félelem, kétségbeesés költözött a lelkekbe. A gyilkosságot sokan a szikhek közül is elítélték, ám a merényletet elkövető testőrök kivégzésének napján - mintha összebeszéltek volna - valamennyien fekete turbánt öltöttek.

Ahogy belépünk a templomegyüttesbe, közvetlen a főbejárat közelében áll a Bábá Buddhá emlékére márvány talapzattal körülvett öreg jujube fa, a több mint 500 éves Bér Bábá Buddhádzsí. A feljegyzések szerint a Harímandir első főpapja, a nagytekintélyű Buddhádzsí e fa árnyékában üldögélve figyelte, hogyan keverik a habarcsot a templom építéséhez. A pandzsábi néphagyomány Dukhbhanjani, más néven Szomorúságűző faként tiszteli az öreg jujubefát.

HarimandirA szent medencét hófehér márvány gyalogjáró és épületek fogják közre, közepén lótuszvirágként emelkedik ki a színarannyal bevont Darbar Szahib. Szikh hívők hosszú sora várakozik a bejutásra, közéjük ékelődve a tömött sorban araszolva haladunk előre a templom felé. Felemelő az áhítatos csend. A szentélybe lépő hívőket elnyeli a hűs sötétség. A templomban ősz szakállú pap, a granthí olvassa a szentírást, szavait dallamos zene kíséri. Az Ádí Granth (a szikhek szentírásainak gyűjteménye) előtt fehér lepel, erre teszik a hívők az adományaikat. A Harímandirt elhagyva a szikhek homlokukkal érintik a szent márványt, a medence kövér halai tátogva kérik a felszentelt édes pépszerű étel (praszád) maradékát. Szemünket elkápráztatja a vakító fényben ragyogó aranykupola és a csillogóan fehér márvány. A forrongó Pandzsábban itt megnyugszanak a kedélyek, a szakadár szíveket feszítő indulatok, az egyenlőség és az összetartozás érzése forrasztja egybe a lelkeket.

Kifelé jövet, a templom bejáratánál - a még mindig fülünkben csengő szent muzsika hatására - néhány szikh vallási énekeket tartalmazó magnókazettát és - hogy többet megtudjunk a különös nép történetéről, mestereiről és szokásairól - egy, az Aranytemplom történetét leíró, könyvet (The Golden Temple Past and Present, Madanjit Kaur, 1983, Guru Nanak Dev University, Amritsar) vásárolunk.

További olvasnivaló

Elefánt

A ma élő szárazföldi állatok legnagyobbika, az afrikai elefánt tömege eléri a 7500 kg-ot, és 3-4 méter magasra is megnő, az indiai elefánt valamivel kisebb, 5000 kg körüli, magassága...

Folytatás...

Májusfa

A májusfaállítás elsősorban európai – főleg germán eredet – hagyomány, és szélesebb körben csak a középkortól kezdődően terjedt el, azonban a hozzákapcsolódó ünnepségek, vigasságok valószínűleg az ősi indiai és...

Folytatás...

Ötös, a hatalom, a házasság és az őselem…

A püthagoreusok az ötöst a házasság jelképének tartották, mert benne látták egyesülni a nőnemű kettest a hímnemű hármassal. Az ötöshöz társították a hatalmat, a tudást és az igazságot, ennek...

Folytatás...

A védekező és érzékelő bőr

Az emberi testtel kapcsolatos modern tudományos kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a kéz sokkal fontosabb szerepet játszik, mint bármely más bőrrel borított felület a test többi részén. Nemcsak védekező eszközként szolgál...

Folytatás...

Születési és névszámok

Mielőtt rátérnénk a numerológiai számításokra, nem árt emlékezetünkbe vésni azt az alapszabályt, miszerint a két összetett „mesterszámot”, a 11-est és a 22-est nem szabad leredukálni egyszerű számmá. Tehát a...

Folytatás...

A tenyér nedvessége és szárazsága

A tenyerek nedvességének megfigyelése elsősorban akkor bír diagnosztikai jelentőséggel, ha a kezek - normális időjárási viszonyok között - a szokásosnál szárazabbak vagy nedvesebbek. A tenyér szárazságát külső vagy belső tényezők...

Folytatás...

Verejtékezés

Valamennyien izzadunk, azonban - a nehéz fizikai munka, vagy a sportolás, testedzés kivételével - kevés esetben tudjuk az okát, vagyis azt, hogy az izzadást valójában a testünkbe beépített klíma rendszer...

Folytatás...

Huszonnégy borda, karát és kohén ajándék

  A huszonnégy - akárcsak a nála kisebb számok legtöbbje - fontos szerepet játszik a különböző vallásokban. Például Szent Jeromos e számban a négy elem: a föld, a víz, a levegő...

Folytatás...

Augusztus

A hónap Augustus császár tiszteletére kapta az augusztus nevet, korábban – a régi rómaiak márciussal kezdődő évében – a hatodikra utaló Sextilis volt a neve. A császár választásában, a...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

×
Ezeket olvasta már?