Kézelemzés, Vegetáriánus konyha, Babonák, Hiedelmek, Számmisztika, Arcolvasás, India

Fõmenü
Az elmúlt negyedév legolvasottabb írásai
Vendégkönyv - Utolsó beírás
Kedves Mónika!
Örülök, hogy tetszik az oldala...
Az utolsó két hozzászólás
  • Álomfejtés A-tól Z-ig

    Kedves Erzsébet! Nagyon hasznosnak bizonyult a fehér egérkékről alkotott álomelemzése, utólag is ...
     
  • Az életvonal

    Kedves Imre! Az életvonal - vagyis a tenyér radiális oldalán futó longitudinális tenyérredő - esetében ...

Négyszög


A négyes szám geometriai megfelelőjét, a négyzetet vagy négyszöget különösen az építészetben alkalmazták és használják ma is. A településeket négyzet alapterületűre tervezték, ugyanis azt hitték, hogy a kerítéssel körülvett négyszögletes föld védelmet nyújt az embereknek a halállal és a káosszal szemben. De nemcsak a településszerkezetre volt jellemző e geometriai idom használata, négyzet alakúra építették a templomokat, a pagodákat, a piramisokat, zikkurátokat, szentélyeket, dolmeneket, sztupákat is. A négyzet formájú oltárok a szentségeket tükrözték, az indiaiak áldozóhelyeit négyféle fából faragták. A buddhisták szakrális jelképe, a mandala ugyancsak négyzet alakú, amely a négy irány felé tájolva jelzi a négy királyt, a négy dhjáni Buddhát. A reinkarnációt jelképező szimbolika mutatja, miként jut el a lélek a négy elemen keresztül a sötétségből a megvilágosodásba.

Az emberiség a rontás ellen amulettként, vagy mint varázslatos talizmánt, ősidők óta használja a bűvös négyzeteket. Az első mágikus négyzetet (Lo shu, vagy Szaturnusz varázsnégyzet) a legenda szerint Fu-szhi, a híres császár pillantotta meg egy mocsárból előbukkanó teknősbéka hátán, i. e. 2800 körül.



 4

 9 

 2 

 3 

 5 

 7 

 8 

 1 

 6 

 

 

Ez az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 számokat tartalmazta olyan elrendezésben, hogy a számok összege minden irányban – vízszintesen, függőlegesen és átlósan egyaránt – azonos (15) volt. Később ez a mágikus négyzet a kabbalisták nyomán negatív értelmezést nyert, ugyanis az oszlopok és a sorok összegeinek a számjegyeit összeadva (15 és 1 + 5 = 6) eredményként - mind függőlegesen, mind pedig vízszintesen - a Sátán száma, a 666 adódik.

A mágikus négyzetek valószínűleg indiai közvetítéssel jutottak el az arabokhoz, majd később általuk terjedtek el Európában. Különösképpen a babonás kuruzslás „tudománya” használta előszeretettel ezeket a számokkal ellátott mértani idomokat, melyeken a vízszintes, függőleges és az átlós irányban összeadott számok összege mindig azonos volt. Az egyik legismertebb a mágikus Jupiter-négyzet volt, amely – akárhogyan is nézték – mindig a betegségűző, varázslatos harmincnégyet mutatta.


Az elnevezés onnan ered, hogy a nyugati okkult tradícióban a planétákat számok sorozatával és e számok sajátságos elrendezésével társították. A számmisztikai csoportosítás egyik elterjedt módszere pedig a mágikus négyzet volt. A Jupiter bolygóval a 4, 16, 34 és a 136 számokat társították, mert: a hozzárendelt mágikus négyzet mindegyik sorában és oszlopában 4 szám van, a négyzet összesen 16 számot tartalmaz, a számok összege sorokban, oszlopokban és az átlókban egyaránt 34, és a benne található összes szám összege pedig 136.


Elkészítése meglehetősen egyszerű. A négyzet bal felső sarkából kiindulva, balról jobbra haladva, írjuk be 1-tol 16-ig a számokat. A következő lépés során az átlóban található számokat tükrözzük a négyzet középpontjára, melynek eredményeként a 16 és az 1, a 11 és a 6, a 13 és a 4 valamint a 10 és a 7 helyet cserélnek. A többi számot változatlanul hagyva, a varázslatos Jupiter-négyzetet kapjuk.

 

 

16 

 

16 

 

16 

13 

 

16 

13 

 

 

11 

 

11 

 

11 

10 

10 

11 

12 

 

10 

11 

12 

 

10 

12 

 

10 

12 

 

12 

13 

14 

15 

16 

 

13 

14 

15 

 

13 

14 

15 

 

14 

15 

 

14 

15 

 


 

 

Hasonló mágikus szerepet játszott a SATOR, AREPO, TENET, OPERA, ROTAS szavakból összeállított latin szónégyzet palindroma, az ún. Sator-négyzet is, melynek jelentését („a magvető megkapja munkájának eredményét”) csak nehezen tudták megállapítani. Az egyik népszerű mese szerint állítólag maga az ördög is zavarba jött, amikor e szavak betűit ismételgette. Valószínűleg e titokzatos voltában rejlik e talizmán népszerűsége és varázslatos ereje. A népi mágia változatos célokra használta: hatásos volt többek között a tűz, az átok, a rontás, az állatharapás, a dögvész ellen, sőt az íreknek a Sator-négyzet egykoron a szerelmi talizmánja volt. Úgy tartották, hogy ha a betűket rá vérrel írták, varázslatos hatásának egyetlen asszony sem tudott ellenállni.

 

A muszlimok – sokfelé még ma is használt – mágikus négyszögei, tulajdonképpen kis négyzetekbe írt számokból állnak, melyek összege különleges jelentőségű eredményre képes, bűvös erőkkel ruházza fel tulajdonosát. Gyakran talizmánban is hordják. Különösen Észak-Indiában terjedtek el, ahol különböző célokra szolgáló, többek között rontás elleni, gyógyításra, varázslásra használható mágikus négyzeteket készítenek.

COM_IRECOMMEND Ajánlom
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Creative Commons Licenc
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.
• • • • •
Rosta ebooks - Kalandozás a misztika, a folklór és a rejtett jelenségek világában

Ezeket olvasta már?