|
A hónap különféle elnevezései
Márciusi ido- és termésjóslások
Március eleji népszokások
Szent Kázmér
Strinennia ünnepe
Negyven Szentek
Farvardigan (Mukhtad)
Szent Gergely
Sándor, József, Benedek
Gábriel arkangyal
Gyümölcsoltó Boldogasszony
Március születési kövei
A március elnevezés a római naptár Martius hónapjából ered, a nevét - akárcsak a vörös bolygó - a római hadistenrol (aki a legenda szerint március elsején született), Marsról kapta. Talán ezért is tekintették a rómaiak ezt a hónapot kedvezonek a háborúk indítására. Eredetileg március elsejét tekintették az év kezdetének, amire az év utolsó négy hónapjának jelentése (szeptember = hetedik, október = nyolcadik, november = kilencedik, december = tízedik) még ma is emlékeztet.
E hónap minden évben a hét ugyanazon napján kezdodik, mint a november és - a szökoéveket kivéve - a február. Ha az év napjait március elsejétol számoljuk - mivel négyévenként februárban van a szökonap - egy adott dátum minden évben ugyanolyan sorszámú napra esik.
A Gergely-naptár általánossá válása elott sokféle elnevezése volt e hónapnak; a hollandoknál Lent-maand (bojthó); az angolszászok körében - a heves szelek, vagy a Földanya istenno (Hertha) neve miatt - Hreth-monath (goromba hónap) volt a neve, de - mivel három nappal hosszabb, mint a február - hívták Hosszú hónapnak (Length monath, a lengthening monath-ból), és a tomboló szélviharokra utalva, Viharos hónapnak (Hlyd-monath) is.
Nálunk régen a márciust, Tavaszelonek vagy Böjtmás havának nevezték. A húsevés tilalma miatt a népi gyógyászatban alkalmazott érvágásra és purgációra alkalmatlan volt e hónap, viszont kifejezetten hasznosnak tartották az édes ételek, fuszeres levesek, valamint a mustár és az ecetes torma fogyasztását, továbbá a fürdo vételét. Hagyományosan ez az idoszak volt a szolometszés, a gyümölcsfa-tisztítás és a szántás ideje.
Az utóbbi munkák az angoloknál korábban - már február végén – megkezdodtek, ugyanis a szigetországi regula eloírása szerint Szent Dávid (március 1.) és Szent Chad napjára (március 2.) - függetlenül attól, hogy jó-e vagy rossz-e az ido - a borsónak, babnak, árpának és zabnak a földben kellett lennie. Ami pedig az idojárást illeti, úgy tartják, hogy a száraz március „nem könyörög kenyérért”, mellyel arra utalnak, hogy a vetés és a palántázás száraz idot kíván. Ha viszont sok a hó, a palántákra és a fákra rengeteg baj vár, de az is rossz elojel a termés szempontjából, ha nedves, csapadékos a március. Nem jelent jót számukra a sok pára sem: „Ahányszor köd van márciusban, annyiszor lesz fagy májusban.” - tartja a népi megfigyelésük.
A mi idojós szabályunk viszont azt mondja, hogy a márciusi mennydörgést szeles ido követi, míg a Csízióban az olvasható, hogy ahány köd van e hónapban, annyi záporeso lesz az évben, és amennyi a harmat van Böjtelo havában, annyi hóharmat (dér) lesz húsvét után és annyi köd Kisasszony havában. E hónapunkhoz kapcsolódó hiedelem, hogy aki az elso márciusi hóban megmosdik, egész évben szép marad, valamint a hónap utolsó két péntekén kivágott fák soha nem korhadnak el, s ha tiszták, bo termést jeleznek. A Csízió szerint szerencsés az a család, kinek Böjtmás havában születik gyermeke, mert felnove serény, dolgos, gyors, istenfélo ember lesz belole, aki szereti az igazságot, jó erkölcsu, nyájas, kedves és bölcs.
Március elseje nagy nap volt a régi Rómában, ez volt az Újév napja, ekkor tartották a Matronaliát, Junonak, a noi nem istennojének szentelt fesztivált. A vígasságok mellett az emberek apró ajándékokkal kedveskedtek rokonaiknak és barátaiknak, ekkor került sor a Veszta-templomban és az otthonokban a Rómát védelmezo a szent tuz ismételt meggyújtására.
Március kezdete - mint a tavasz bevezetoje - sokfelé ma is jeles nap az ünnepek sorában. A görögök szerint március elsejével kezdodik a jó ido. A népi hiedelem úgy tartja, hogy a selyem- vagy cérnaszál, melyet erre a napra virradóan egy rózsabokron hagytak, varázslatos erovel bír: a csuklóra vagy a nagylábujjra kötve húsvétig minden bajtól megvédi az embert. A Dodecanese-szigeteken e napon a gyerekek egy fecske képét hordozzák körbe, miközben a fecske nevében (ot utánozva) énekelve fohászkodnak, hogy eljöjjön a tavasz, emellett - biztos, ami biztos - ételadományokat is kérnek. Göröghonban a március elso három napját dologtiltó napnak is tekintik: nem szabad ruhát mosni, mert elkopik, fát hasogatni, mert elkorhad, és fürödni sem, mert ettol az ember haja kihullik.
A hónap elso napjaiban a szláv pogányok az oseikre emlékeznek. Március elseje náluk a halottak napja (Vjutnici), ilyenkor különbözo áldozati felajánlásokat tesznek, és meginvitálják eleiket, hogy velük együtt ünnepeljenek.
A román folklórban március elso kilenc napjának - amikor még gyakran visszatér a tél - zilele babelor (anyókák napjai) a neve. E napok a télbol a tavaszba forduló átmeneti ido szeszélyességét jelképezik, és egyúttal meteorológiai jósnapok is, mindegyikük idojárása az elkövetkezo kilenc hónap hasonló idojárását jelzi. Elsejét pedig, a hegyekben élo, a tavaszt váró világ türelmetlenségét megtestesíto mitológiai öreganyó után, helyenként még ma is Baba Dokiának nevezik.
Régi bulgár népszokás, hogy március elso napján, a vidéken élo emberek - az egészség és a jó szerencse érdekében - a tavasz kezdetét szimbolizáló „martenyicát” (piros- és fehér fonalból készített díszt) tuznek a ruhájukra. Ekkorra végeznek a télvégi nagytakarítással, és a martenyicákat az elso gólya megérkezéséig viselik, majd ezt követoen, hogy bo termésük legyen, a varázsereju díszeket a gyümölcsfák rügyezo ágaira aggatják.
Március 4-e Szent Kázmér (1458-1484), Lengyelország és Litvánia védoszentjének ünnepe. Ez a nap különösen a litvánok számára nevezetes, ugyanis egyúttal az ország nemzeti ünnepe is. Kázmér napján emberek ezrei zarándokolnak el a Vilniusba, ahol - miután tiszteletüket tették a katedrálisban a szent emlékére celebrált misén - körbenéznek a hagyományos Kázmér-vásáron. Az egyik legnépszerubb vásárfia a ‘Vilniaus verbos’ (Vilnius pálmái), ami egy henger- vagy koszorú alakú csokor, melynek elkészítéséhez mintegy harminc különbözo növényt, szárított virágot, örökzöld ágat, bogyós cserjét használnak. Ezekkel a csokrokkal a templomokban Virágvasárnap emlékének adóznak, vagy késobb a lakásaikat díszítik velük. A másik tipikus Kázmér-vásári termék a „muginukas”, amely egy szív alakú, színes cukorvirágokkal, -madarakkal díszített mézes sütemény, melyre gyakran népszeru férfi és noi nevek vannak ráírva. A süteményekkel a szeretteiket ajándékozzák meg, vagy hazaviszik az otthon maradottaknak.
A hónap kilencedik napja, a Strinennia a tavaszistennok (Lada és Leila) osi szláv ünnepe. Ezen a napon földek lakói agyagpacsirtákat készítettek, a madarak fejét mézzel kenték be és aranyfüsttel díszítették, majd vidám „vesnjanki”-t (tavaszért fohászkodó dalt) éneklo emberek hordozták körbe oket a falvakban. Az asszonyok madarakat formázó süteményeket sütöttek és adtak a gyermekeknek, akik a „Megjöttek a varjak.” kiáltással, a levegobe dobták azokat. A süteményekbol olykor a karókra is jutott, ugyanis azt remélték, hogy ezzel visszacsalogatják a madarakat, akik meghozzák a tavaszt.
Március 10-én a negyven vértanúra (Negyven Szentekre) emlékezik a katolikus egyház. A legenda szerint, a pogány Licinius uralkodása alatt 320-ban, Szebaszte városában a jeges vízbe vetve ezen a napon szenvedett negyven római keresztény katona vértanúhalált. Régi hagyomány, hogy az e napon elfogyasztott étkeknek valamilyen formában tartalmaznia kell a negyvenes számot, például 40 rétegu leveles sütemény, 40 féle növényt vagy magot tartalmazó menü, vagy negyven palacsinta kerül az ünnepi asztalra.
Ugyanezen a napon, vagyis tíz nappal a hagyományos perzsa Újév (NoRuz) elott, március 10-én kezdodik a Zoroszter-hívo párszi közösségek Farvardigan (vagy Mukhtad) ünnepsége, mellyel az emberek az oseiknek, a halottaiknak tisztelegnek. A régi idokben felszentelt ételeket ajánlottak fel a halott lelkeknek, és sokan ma is úgy tartják, hogy a halottak jelen vannak, s visszatérnek ebben az idoben. A NoRuz-t megelozo idoszak egyúttal az elmélkedés, az önvizsgálat, a múltban elkövetett rossz cselekedetek megbánásának ideje is. A Farvardigan során a hívok összegyulnek a tuztemplomokban, és imákat mondanak a holt lelkekért. Az imádság után a családok a templomi tuznél helyet foglaló pap irányításával egyedi rituálé keretében gyümölcsöt, virágokat, füstöloket, faágat és pénzt ajánlanak fel. Mukhtad utolsó napját (Pateti) az Újévi vígasságot megelozo bunbánásnak szentelik.
Gergely napjának (március 12-ének) megünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elodjét, I. (Nagy) Gergely pápát (509-604), iskolák alapítóját, a gregorián-éneklés megteremtojét az iskolák patrónusává tette. E naphoz Európa szerte felvonulások, diákpüspök-választás és vetélkedok kapcsolódtak.
Március 19-e Szent József ünnepe. József, a názáreti ács volt Szuz Mária férje, Jézus neveloapja. O az ácsok védoszentje, és a muvészi alkotások rendszerint rügyezo ággal a kezében ábrázolják. Józsefet két társával, az egy nappal korábban ünnepelt Sándorral és a neve napját március 21-én tartó Benedekkel, tavaszt hozóknak tekinti a néphagyomány. A szakállát olykor megrázó („havat csináló”) Gergely után jönnek ok, és ahogy a népi rigmus mondja: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.”
Március 24-én korábban Gábriel arkangyalt ünnepelték. E nap a rend, a fegyelmezett viselkedés ideje volt. Gábrielrol évszázadokon keresztül a Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának estéjén emlékeztek meg, ám késobb ünnepét szeptember 29-ére helyezték át, és ma már társával, Szent Mihállyal együtt osztoznak e napon. Gábriel arkangyal az Isten számára továbbított üzenetek miatt (egyébként az angyal szó hírvivot jelent), a kommunikáció, a távközlés és - amit most Ön is használ - az Internet védoszentje.
Március 25-e az Angyali üdvözlet, azaz Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A keresztény hitvilág szerint ezen a napon tudatta Gábriel arkangyal Máriával, hogy Jézusnak fog életet adni. A karácsonyt pontosan kilenc hónappal megelozo Gyümölcsoltó Boldogasszony napját Európa szerte megünneplik. A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja. Országszerte máig általános szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szuz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust. A népi megfigyelés szerint e napon kezdenek visszajönni a vándormadarak.
Márciusban (21-én) a Nap a Jupiter és a Neptunusz által uralt Halak csillagjegybol a Mars bolygó hatalma alatt álló Kos jegyébe lép. A hónap születési kövei a kurázsit és az optimizmust megtestesíto vérko (vörös jáspis) és az akvamarin.
|
