|
Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.), vagyis a fagyosszentek meglehetősen rossz hírben állnak, ugyanis azt tartják róluk, hogy a fokozatosan melegedő idő után újra visszahozzák pár napra a hajnali fagyokat, ami egyetlen tavaszi növénynek sem kedvez.
A hagyomány szerint az i. u. 3-4. században élt három szentéletű férfi a keresztény hitéért áldozta életét, más források viszont azt állítják, hogy azért fagytak halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták. Bár e szent emberek (St. Pancratius, St. Servatius és St. Bonifatius), akiknek a száma St. Mamertiussal (május 11.), a viennei püspökkel és St. Sophie-val (május 15.) egyes vidékeken olykor négyre vagy ötre bővül, több európai országban is – például Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban és Angliában – fagyos időt hozókként (Ice Saints, Icemen, Eismänner) ismertek, s ezért a palánták kiültetését csak a hónap második felében javasolják, néhány kutató e tapasztalati megfigyelést a Kárpát-medence népeinek tulajdonítja, a fagyosszenteket pedig magyar szenteknek tekinti. Némiképp emellett szól, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról: ezek szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért ők haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évről évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek.
A fagyosszentekkel kapcsolatos néphit egyáltalán nem alaptalan, ugyanis május elején nagy a valószínűsége a sarkvidéki hideg légtömegek betörésének a Kárpát-medencébe, az ezzel járó derült időnek és az erős éjszakai lehűlésnek. A fagyosszentekhez kötődő hiedelem még helytállóbb lesz, ha figyelembe vesszük az 1582-es naptárreformot. Ekkor tértek át ugyanis a ma is érvényes Gergely-naptárra. Akkor a korábbi - még a Julius Caesartól származó - Julianus-naptár pontatlansága miatt felgyülemlett hibát azzal küszöbölték ki, hogy 1582 október 4-e után másnap október 15-ét írtak. Ettől kezdve tehát 10 nappal eltolódtak a dátumok a régi naptárhoz képest. A fagyosszentek időjárási szabálya viszont - Pongráchoz, Szerváchoz, Bonifáchoz kötődve - május 12-14. maradt ezután is. Ezért a gyakran hallott "korán jöttek az idén a fagyosszentek" megállapítás valójában indokolatlan, hiszen az előbbiek alapján tulajdonképpen május első napjaiban van a rendes idejük. Az éghajlati statisztika is több fagyesetet mutat ki erre az időszakra, és jóval kevesebbet a fagyosszentek tényleges napjaira.
A fagyosszentekhez kapcsolódó jövendöléseket főként rigmusokban fogalmazta meg a nép. "Sok bort hoz ám a három ác (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz!" "Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz!", vagy "Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász!" Ez utóbbi arra utal, hogy nálunk is hozhat Zsófia napja fagyot, ezért egyes vidékeken a Zsófiákat is a rossz emlékű fagyosszentek közé sorolják. Zsófia a szereplője egy ősi német közmondásnak is, mely szerint "Bonifác előtt nincs nyár, Zsófia után nincs fagy." A walesiek pedig a Szervác nap előtti birkanyírástól óvtak, ugyanis a májusi fagyok elvihették a bundájuktól megfosztott állatokat. Valószínűleg innen ered az a vélekedés, hogy aki a fagyosszentek eljövetele előtt nyírja meg a birkáját, többre tartja a gyapját a jószágánál.
A májusi fagy igen gyakran egy esztendő termését tehette tönkre, akár országos csapás is lehetett, így érthető, hogy a földműveléssel foglalkozók külön figyelemmel fordultak a jelenség felé. A kalendáriumok bölcsei ezért az alábbi tanácsot adták a gazdáknak: "Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök!"
Ám nemcsak Pongrác, Szervác és Bonifác május fagyosszentjei; van még egy, mégpedig Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén számos népi bölcsesség kötődik. Az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert "ha Orbán nevet, a szőlő sír", vagy egy más megfogalmazás szerint: "savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." Hosszú távú prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint "amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz".
|
