Kézelemzés, Vegetáriánus konyha, Babonák, Hiedelmek, Számmisztika, Arcolvasás, India

Noha napjainkban már csaknem mindenütt megemlékeznek az életet adó anyákról, azonban a világ különbözo részein az ünnepet más és más idopontban tartják.  Nálunk május elso vasárnapjára esik, de ezen a napon ünneplik az anyákat Portugáliában, Spanyolországban és Litvániában is. Számos ország – többek között Hollandia, Dánia, Belgium, Németország, Olaszország, Finnország, Törökország, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Japán és Tajvan – május második vasárnapját szenteli az anyáknak, a franciák és a svédek pedig e hónap utolsó vasárnapján emlékeznek meg róluk. Norvégiában február, Argentínában október második vasárnapján, Lengyelországban május 26-án, Libanonban a tavasz elso napján, Indonéziában pedig a téli napfordulón, december 22-én köszöntik az édesanyákat. Egyes országokban nevezetes napokhoz kapcsolódik a megemlékezés: Thaiföldön a királyno, Sirikit Kitiyakra születésnapján, augusztus 12-én, Costa Ricában Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.), Iránban pedig Fatime születésnapján van az anyák ünnepe. Mongólia az egyetlen ország, ahol évente kétszer is: a nonapon, valamint a gyermeknappal közösen, június 1-jén, megünneplik az anyákat. Az Egyesült Királyságban már az 1600-as évek óta hagyományosan a nagyböjt negyedik vasárnapján van a Mother’s Day.

Az anyák napi köszöntés az ókori Görögországban - az istenek anyja, Rheia tiszteletére - megrendezett tavaszi fesztiválok idejére nyúlik vissza, ugyanis ezeken egyúttal az édesanyákról is megemlékeztek. Rheia istenno Uránosz és Gaia lánya volt, és – miután az elfoglalta apja helyét – fivérének, Kronosznak lett a felesége, akinek az esküvot követoen megjósolta Gaia, hogy az egyik fia lesz, aki megfosztja majd a hatalmától. A jóslat beteljesedésétol tartva, Kronosz a születésük után sorjában lenyelte újszülött gyermekeit: Hesztiát, Démétért, Hérát, Hádészt és Poszeidónt. Rheia azonban nem nyugodott bele az összes gyermeke elvesztésébe, ezért miután megszülte legkisebb fiát, Zeuszt, egy bepólyázott követ adott át urának, aki a gyerek helyett azt kapta be. Zeuszt anyja Kréta szigetére menekítette, ahol az Ida-hegy egyik barlangjában rejtették el és nevelték fel. Felnotté válva késobb valóban legyozte az apját, majd testvéreit, fivéreit és novéreit kiszabadította Kronosz gyomrából. Egy másik mítosz szerint, Rheia akkor is becsapta Kronoszt, amikor Poszeidón született. A gyereket pásztoroknál helyezte biztonságba, Kronosszal pedig egy csodör csikót etetett meg, azt állítva, hogy azt is o hozta a világra.

Az anyaistenno kultusza késobb a rómaiaknál is megjelent, a birodalomban az ázsiai hódításokat követoen terjedtek el a - Kisázsia nyugati felén élo frígek számára Rheiát megtestesíto - phrügiai Kübelé istenno tiszteletére rendezett ünnepségek, melyekre a tavaszi napforduló idején került sor. A Brit-szigeteken és a kelta Európában az anyaságnak Brigit istennot (majd a kereszténység térhódításával Szent Brigittát) köszönto termékenységi ünnepen, Imbolc napján tisztelegtek. A fesztivál február elsejére esett, és szorosan kapcsolódott a - szukös téli idoszak végét jelzo - juhellés kezdetéhez, az anyajuhok tejképzodésének megindulásához.

Bár az anyák napi megemlékezésnek évezredes hagyományai vannak, a régi korokban az anyákat még többnyire nem egyenként, hanem közösen ünnepelték. Az anyák napja csak 16. század elején, Angliában vált a maihoz hasonló egyedileg megtartott ünneppé, és az angol gyarmatosítással terjedt el a világon. Az Egyesült Államokban az anyák napját eloször 1872-ben Bostonban tartották meg. Philadelphiában 1907-ben, Anna M. Jarvis, édesanyja emlékére megkísérelte az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Elképzelése 7 évvel késobb 1914-ben teljesült, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök e napot hivatalos ünneppé tette az USA-ban. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az elso anyák napi ünnepségét, 1928-ben vált hivatalossá az anyák napja. Pesterzsébeten 1933-ban az iskolák vöröskeresztes csoportjai egy nagyon szép szobrot állítottak az anyák tiszteletére. A szobor egy – a jobb karjában kisebbik gyerekét tartó, a baljával pedig a hozzá simuló kislányát átölelo - édesanyát ábrázol, a talpazatán pedig az „Állj meg és gondolj Édesanyádra” felirat olvasható.

Petofi Sándor: István öcsémhez (részlet) Anyánkat, ezt az édes jó anyát, O Pistikám, szeresd, tisztelt, imádd! Mi o nekünk? azt el nem mondhatom, Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom; De megmutatná a nagy veszteség: Ha elszólítná tolünk ot az ég... Pest, 1844. június Ady Endre: Az anyám és én Sötét haja szikrákat szórt, Dió-szeme lángban égett, Csípoje ringott, a büszke, Kreol-arca vakított Szeme, vágya, eper-ajka, Szíve, csókja mindig könnyes.    Ilyen volt a legszebb asszony,    Az én fiatal anyám. Csak azért volt o olyan szép,    Hogy o engem megteremjen,    Hogy o engem megfoganjon    S aztán jöjjön a pokol. Bizarr kontyán ült az átok.    Ez az asszony csak azért jött, Hogy szülje a legbizarrabb,    A legszomorúbb fiút. O szülje az átok sarját Erre a bús magyar földre, Az új hangú tehetetlent, Pacsirta-álcás sirályt. Fénye sincs ma a szemének, Feketéje a hajának, Töpörödött, béna asszony Az én édes jó anyám. Én kergettem a vénségbe: Nem jár, tole olyan távol Senki, mint torz-életével Az o szomorú fia. Vér és arany (1907)