Kézelemzés, Vegetáriánus konyha, Babonák, Hiedelmek, Számmisztika, Arcolvasás, India

A legtöbb ember testén fellelhető egy-két anyajegy, ám nem ritka az sem, ha valakinek a bőrén nagyszámú anyajegy látható. Sok újszülött anyajeggyel jön a világra, van, amelyik eltűnik, és van, amelyik az élete során megmarad. Számos várandós nőnél alakulnak ki újabb és újabb anyajegyek, sőt a meglévők is tovább növekedhetnek, és egész életen át megmaradnak.

A többnyire apró, általában sötét színű anyajegyek, a bőr festéktermelő sejtjeiből származnak. A bőr pigmentáció zavarára utaló anyajegyek méretre lehetnek kicsi pöttyök, de több centiméter átmérőjűek is. Kinézetre laposak vagy dudorosan kiemelkedők, simák vagy szemölcsszerűen érdesek, olykor szőrszálak nőnek ki belőlük. Színre sötétbarnák vagy feketék, de előfordulnak sárgásbarnák, olyan anyajegy is létezik, amely kezdetben vörös színű, később pedig besötétedik.

Az anyajegyek (latin eredetű szóval: névuszok) könnyen felismerhetők, nem okoznak fájdalmat, nem viszketnek, sőt lehetnek a szépség jele, valakinek a vonzó szexepilje. Zömében ártalmatlanok, nem alakulnak át rosszindulatú bőrrákká. Ám előfordulhat olyan anyajegy, amely idővel rosszindulatúvá válik, ezért figyelni kell minden változásra, gyanús, ha az anyajegy növekedni kezd vagy elszíneződik, sötétebbé válik, ha begyullad, ha foltosodik, ha vérzékeny lesz, ha kifekélyesedik, ha viszket vagy fájni kezd. Akiknek tíznél több az anyajegyük száma, hajlamosabbak a bőrrák kialakulására. Érdemes évente elmenni orvosi ellenőrzésre. A világos bőrűeken az anyajegyek sokkal gyakoribbak a napsugárzásnak kitett testrészein, ugyanis a napfény gyorsítja az anyajegyek kialakulását és növekedését.

A névuszok közül a pigmentált típusúak - a tejeskávé foltok, mongol kék foltok, málna- vagy szamóca alakú anyajegyek - a legelterjedtebbek, de másfajta anyajegyek is léteznek.

A mongol anyajegyek a hát alsó részén vagy a fenéken látható kékesfekete színű foltok, általában jóindulatú bőrrendellenességek, időnként úgy néznek ki az újszülötteken, mintha sérülések lennének, ezért kellemetlen helyzetbe hozhatja a szülőket, mert a külső szemlélő bántalmazás nyomainak is vélheti őket. A mongol anyajegy a legtöbb esetben a gyermek 2 éves korára elhalványul, néhány évvel később pedig teljesen eltűnik. Felnőtté válva az esetek kevesebb, mint öt százalékában maradnak meg ezek a foltok, főleg azokon, akiknek már születésükkor több ilyen folt volt a testükön. A mongol anyajegyek főleg a sötétebb bőrű ázsiaiakra, afrikaiakra jellemzőek, előfordulásuk eléri a 80-90%-ot.

A csecsemők egy része szabálytalan alakú, világosbarna színű, ún. tejeskávéfolttal a bőrén születik. Ezek a többnyire nagy kiterjedésű, lapos, sötétre színeződött bőrterületek általában nem változnak az idő során, azonban komoly veszélyt nem jelentenek. A tejeskávé foltok a test bármely részén jelentkezhetnek, a fehér bőrűek közül minden tizedik csecsemőn megjelennek.

A málna- vagy szamóca alakú anyajegyek az újszülöttön kezdetben halvány rózsaszín vagy élénkpiros foltok, melyek a test bármely részén felbukkanhatnak. Néhány hét alatt a színűk sötétvörössé válik, és kiemelkedve a bőr felszínéből, málnaszemre, vagy szamócára kezdenek hasonlítani. Féléves kor után elhalványulnak, mire a gyermek eléri az iskolás kort, már nem látszanak.

A nem festékes anyajegyek közül az élénkpiros, lilásvörös éranyajegyek (tűzfoltok, gólyacsípés anyajegyek), valamint a felhámszövetek burjánzásából kialakuló hússzínű vagy sárgás hám (epidermális) anyajegyek a leggyakoribbak. Az éranyajegyek enyhébb formái általában spontán visszafejlődnek, de a tartósan megmaradók sem jelentek egészségi kockázatot. Ugyanez mondható el az inkább csak esztétikai problémát okozó epidermális anyajegyekről is.

A modern orvostudomány kialakulása előtt, évszázadokon át az a vélekedés járta, hogy az anyajegyek, vagy az egyéb fizikai anomáliák az anya terhesség alatti érzelmeinek az eredményei. Eszerint a terhesség alatt az anya bármely félelme, vágya, vagy az őt érő erős érzelmi inger, hatással van a születendő gyermek küllemére. Ezt a hiedelmet jelzi az is, hogy néhány nyelven mennyire hasonló jelentésű az anyajegy elnevezése, például olaszul voglia (kívánság, óhaj), spanyolul antojo (szeszély vagy óhaj), franciául envie (vágy) arabul wiham (kívánságok) a neve. E szóhasználatok azzal összefüggésben alakulhattak ki, hogy a néphitben erősen él, hogy az anyajegy a várandós anya terhesség alatti vágyának, óhajának, kívánságának, szeszélyének kielégítetlensége miatt jön létre. Más hiedelmek szerint az anyajegyeket az okozza, ha a várandós mamával a terhesség alatt valami különös dolog történik, például valami furcsát lát, tapasztal, vagy ijedelemben van része.

Széles körben elfogadott volt, hogy a várandós mama mentális állapota nemcsak anyajegyeket okoz, hanem befolyásolja azok alakját és helyét is. Például, ha a mama nagyon vágyik a szamócára, málnára, esetleg sokat eszik belőlük, a gyermekének szamócára vagy málnára emlékeztető anyajegye lehet. Ha megijesztik valamivel, és félelmében megérinti az arcát, az érintés helyén, a gyermeken anyajegy alakulhat ki, vagy ha a várandós mama nagyon kíván valamilyen ételt és megérinti a méhét, a csecsemője anyajeggyel fog megszületni. Ugyancsak népszerű hiedelem volt, hogyha az állapotos asszony nap- vagy holdfogyatkozás idején megérinti a hasát, a gyermekének anyajegye lesz. A görögöknél pedig a Szent Simon napján elfogyasztott paradicsom okozta ugyanezt. Sokfelé gondolták, hogy a gyermeken megjelenő tejeskávéfolt anyajegyet a mama terhesség alatti túlzott kávéfogyasztása okozza, szőrös anyajegy pedig akkor lesz a gyereken, ha egeret látott várandóssága közben.

Az anyajegy a magyar néphitben is a terhesség ideje alatt keletkezett. Okozhatta valamilyen esemény: ráesett valami az anyára, vagy hozzádobtak valamit, s ekkor ennek a helye látszott meg a gyermeken. De megjelenhetett a megkívánt, de meg nem kapott gyümölcs is, vagy annak a tárgynak, állatnak vagy egyébnek (pl. tűz) a képe, amitől meglepődött, vagy megijedt. Ez utóbbi esetben azonban a terhes asszony megelőzhette az anyajegy keletkezését, ha a meglepődése, ijedtsége kezdetén ökölbe szorította a kezét. Az anyajegy elterjedt orvoslási módja az volt, hogy placentával (vagy spermával) háromszor bekenték; vagy újhold péntekén körülkerítették, keresztet rajzoltak rá és ráolvastak.

A történeti feljegyzések szerint Augustus (i.e. 63 - i.u.14) első római császár testén nagyon sok anyajegy volt, amelyek olyan alakzatban csoportosultak, mint az égboltozat Medve csillagképe. VIII. Henrik angol király második feleségét, Boleyn Annát (1507?-1536) azért tartották boszorkánynak, mert a nyakán egy szamóca anyajegy volt látható.

A japánok a mongol anyajegyeket egyszerűen „kék foltoknak” nevezik, és régen úgy tartották, hogy azokat Kami-Sama, a gyermekszülés istennője hozza létre. A reinkarnációban hívő fekete lábúak (amerikai indián törzs tagjai), ha egy csecsemő náluk anyajeggyel született, azt úgy értelmezték, hogy az előző életében megsebesült egy csatában.

Indiában a testen fellelhető anyajegyek helyéből, méretéből és számából az ember szerencsés vagy szerencsétlen voltára következtettek. A kerék formájú anyajegyet, bárhol is legyen a testen, nagyon kedvező jelnek tartották. A test jobb oldalán lévő anyajegyeket minden esetben kedvezőbbnek tekintik, mint a baloldaliakat, az előbbiek általában valamilyen pozitív dolgot: szerencsét, vagy boldogságot, míg az utóbbiak ennek épp az ellenkezőjét jelentik.

A kínaiak ugyancsak a jó vagy a rossz előjeleként értékelték az anyajegyeket, például, akinek a lábán fekete, teknősbéka alakú anyajegy van, arról azt mondták, magasra jut a hivatali ranglétrán. Ha egy nő ajkán láttak anyajegyet, valószínűnek tartották, hogy annak az anyajegy-párja a nemi szervén fellelhető. Úgy vélték, az arcon látható anyajegyek megfelelői megtalálhatók a melleken is.

Hasonlóan vélekedtek erről az arabok is, Ali ibn Abi Rigal (1016-1062) asztrológus megjegyezte, ha valakinek anyajegy van a homlokán, annak ugyanolyan anyajegye lesz a mellén is. A homlok bal oldalán, a fülhöz közel eső anyajeggyel megegyező anyajegy pedig az illető fenéktáji tomporán lelhető fel.

Tibetben a dalai láma utódjának megtalálásánál és kiválasztásában játszik fontos szerepet az a négy anyajegy, amely a zodiákus jegyének alapján a leghatékonyabban irányítja híveit.