Kedves Olvasóim!

Miként azt valószínűleg észrevették, az oldalam az elmúlt hetekben jelentősen átalakult. Az időközben okozott kellemetlenségekért elnézésüket kérem. Amennyiben a honlapom jobbításához bármilyen további javaslatuk lenne, minden észrevételüket örömmel veszem.

Rosta Erzsébet

SlideBar



TARTALOM


Bevezető gondolatok a hagyományos kínai gyógyításról, a betegségek diagnózisáról

 

 

Aranyér


Bronchitis (krónikus)



Cukorbetegség (diabétesz)


Csecsemőkori alultápláltság (csecsemők hiányos táplálkozásának szindrómája)


Epehólyag gyulladás és epekő


Gutaütés (agyvérzés és az agy vérellátásának zavara)


Gyomorfekély (peptikus fekély)


Gyomorhurut (krónikus gasztritisz)


Húgyúti fertőzés és vesegyulladás


Klimaxos panaszok (a menstruáció elmaradása után jelentkező tünetek)


Magas vérnyomás


Májgyulladás (vírusos hepatitisz)


Májkapuér cirrózis


Meghűlések és influenza


Migrén


Neurózis


Pajzsmirigy-túltengés


Reumaszerű ízületi gyulladás


Reumás láz


Székrekedés


Szívkoszorúér betegségek (angina pectoris és myocardial infarctus)

 

Tuberkulózis

 

 

Tüdőgyulladás (pneumococcus pneumonia)


Tüdőtágulás


Vakbélgyulladás


Vérhas (bacilus okozta dizentéria)


Vérszegénység (anémia)


Vesegyulladás (glomeruális)


Vizelési kényszer, ágybavizelés


 

A gyógyítással foglalkozó ősi leírásokban már fellelhetők a hagyományos kínai orvoslás gyökerei, a betegségek megelőzését szolgáló diagnosztika az idők során, az egyre szaporodó megfigyelésből magas szintre finomodott. A gyógyítóknak valamikor nem állt rendelkezésükre semmiféle orvosi műszer, nem volt laboratóriumuk, csak a betegen látható fizikális elváltozásokra, valamint a pszichés tényezőkre hagyatkoztak, ezek alapján állították fel a kórképet. A vizsgálatok során figyelték a páciens mozgását, bőrének színét, a rajtuk lévő elszíneződéseket, a szemek kötőhártyájának milyenségét, megmérték a pulzusát, megnézték a nyelvét, szemrevételezték miként reagál hangra, fényre, milyenek a reakciói. Képesek voltak a legkisebb elváltozást is észlelni és felhasználni a bajok megelőzésére. Ugyanis a kínai orvosok valamikor nem kaptak tiszteletdíjat vizsgálatukért, csak akkor fizettek a páciensek, ha egészségesek maradtak. A női betegek vizsgálata külön problémát jelentett, mert ők szemérmességből nem vetkőztek le az orvosuk előtt, ezért a gyógyászok kizárólag külsőleg vehették szemügyre a lányokat, asszonyokat. Csak a szabadon hagyott testrészeket, a kezüket, alkarjukat, fülüket, szemüket vizsgálhatták. Megnézhették továbbá a szájukat, a fogaikat, a nyelvüket, a bőrüket, olykor a lábukat is, és arra is figyelemmel voltak, miként viselkednek pácienseik a vizsgálat alatt, érdeklődhettek az iránt, miről álmodtak, kikérdezhették őket, hogy milyen ételeket esznek.

 

A betegségek kézen felfedezhető árulkodó szimptómáiról részletesen írtam a Kínai kézdiagnosztikai című könyvemben. Mivel a hagyományos terápiával gyógyító kínai orvosok nemcsak a kézen fellehető elváltozásokat veszik figyelembe diagnózisuk felállításánál, hanem a test egyéb jeleit is értékelik, ezért - mintegy ráadásként - ezekből az ismertető jelzésekből is összegyűjtöttem egy csokorra valót. A felsorolást ugyanolyan ábécé sorrendben írtam, mint ahogy az említett könyvemben fellelhető kézszimptómákat összegeztem. A most leírtak tehát a könyvemben említettekkel együtt értendők.

 

Éppen ezért most nemcsak a kézdiagnosztikát hagytam el, hanem az egyes betegségek rövid leírását is, ezúttal kizárólag a test egyéb jeleire hagyatkozom.

 

Összeállításomban igyekeztem mellőzni az orvosi szakkifejezéseket, végig a tömörségre törekedtem, írásomat mindössze érdekes olvasmánynak, és nem a betegségek megállapítására, főképp nem a gyógyítására szánom.

 

 

Aranyér

 

Aranyér esetén az ajkak színe lilás vagy lila foltok találhatók rajtuk, gyakran szorosan összezáródnak, olykor annyira, hogy a száj vékony vonalként látszódik. Az aranyeres betegnél a nyitott száj ritkán figyelhető meg. Azoknak, akiknek a szájuk szorosan össze van csukva, a végbélnyílásuk is szorosan záródik. Ha a felső ajkat felhajtjuk, a szögletében általában fehér vagy sárgás színű kinövések figyelhetők meg.

 

 

Bronchitis (krónikus)

 

A krónikus bronchitis esetén a nyelven gyakorta világos színű lepedék található. Amikor a betegség váladék-felköhögéssel jár, a lepedék rendszerint vastag és ragacsos. Az akut roham fázisában a nyelv vörös vagy ciánszínű és fehér vagy nyálkás sárga lepedék borítja. A felső ajkak széle sötétkék vagy sápadt színű. A gyerekek szemfehérjén egy szürkéskék árnyék látható. A nyakon az erek kidudorodnak.

 

Akiknek légzőszerveik gyengén funkcionálnak, az orrlyukaik kiöblösödnek, általában kis orruk van nagy orrlyukakkal. Az orruk enyhén felhúzott vagy előreugró vékony izmok láthatók rajtuk.

 

 

Cukorbetegség (diabétesz)

 

A cukorbajosok, vagyis a diabétesz betegek szervezete savas. A betegségromlás következtében a fájdalmak során az egyik szem - többnyire a bal - pupillája ferdén, kifelé néz. Az idővel kitágult pupillák, homályos, gyenge látáshoz vezetnek. A fülcimpák vékonyak és kávészínűek, gyakran fényes vörösre változnak, hidegben pedig vörös lilává válnak.

 

A cukorbetegek hajlamosak püffedésre, fekélyesedésre és hámlásra. Fogaik gyakran lazák, gyakori körükben az ínyfertőzés, valamint a fejfájás. A diabéteszesek arckifejezése néha zavart, arcszínűk sötét, időnként vörös foltokkal tarkított, különösen a haj tövében a tarkónál. Testszaguk fanyar, bántó. A bőrükön sok esetben furunkulusok jelennek meg, amelyek általában nehezen kúrálhatók. A betegség kezdetén kövér testalkatúak, a kór előrehaladtával szembetűnően lefogynak, azonban hasukon megmarad és feltűnően elődomborodik a zsírpárna.

 

 

Csecsemőkori alultápláltság (csecsemők hiányos táplálkozásának szindrómája)

 

A szemek hajszálerei végződésénél az íriszen apró kékes foltok láthatók. A nyelv olyan foltos, mint egy domborzati térkép, gyakori a szájgyulladás. A fül középső részén - belül a beleket és a hasüreget reprezentáló területen - jól kivehetők az erek kontúrjai, míg a hátulján a gyomornak megfelelő területen kölesszem nagyságú szemcsék láthatók. A homlok ráncos, a járomcsontok előugranak, a nyak vékony és hosszú, ezáltal a fej a valóságosnál jóval nagyobbnak látszik. A haj színe sárgásbarna, ritkás vagy gabonakalászra emlékeztet. A bőr száraz és hámlik, a csecsemő kinézetre olyan, mint egy szenilis öregember. A köldök hosszúkás formájú, benne váladék képződik, a has nagy és előredomborodó, a köldök közelében sárgás színű.

 

 

Epehólyag gyulladás és epekő

 

Azoknak, akiknek, az epeműködése gyengén funkciónál, az arcuk rendszerint széles, az alsó állkapcsuk kerek, vörös, fényes. A szemek pupillái közel vannak egymáshoz. Az epeköveseknek a vöröses arcszínűk jellemzően sötétlilával keveredik.

 

Aki viszont kolecisztiszben (epehólyag-gyulladás) betegedett meg, annak általában rövid, széles a nyaka. Nyelve rózsaszín, vékony fehér lepedékkel, ha viszont a nyelv oldalsó része skarlátszínű, sárgás vagy fehéren ragacsos rajta a lepedék, az egyértelműen az epekőre utal. Az epehólyag tágulási és összehúzódási funkciójának gyengeségét a kilencedik, illetőleg a 4. és 5. mellkasi csigolyák nyomásérzékenysége jelzi.

 

 

Gutaütés (agyvérzés és az agy vérellátásának zavara)

 

Ha egy magas vérnyomású ember mindkét szemének pupillája erősen kitágult és a kötőhártyán vértolulás észlelhető, amikor ferdén az orra irányába néz, az az agyvérzés küszöbön álló veszélyét jelzi. Az agyvérzés után, az agyvérzéssel érintett terület oldalán található szem nézése lefelé irányul, és ráncok jelennek meg az ellentétes oldalán. A gutaütést szenvedett ember nyelvtöve szürkésfekete, a nyelvcsúcs kék színű.

 

Az agyvérzésre hajlamos vagy agyvérzésen átesett betegek kétféle alkati típusba sorolhatók. Az egyiket az elhízott has, a nagyfejűség, hajhullás, kopaszság, kipirult arc, vértolulásos kötőhártya, továbbá az emelt vállak és a piknikus ujjak jellemzik. Ők általában 40 vagy 50 éves koruk után hajlamosak a szélhűdésre. A másik típusról - a hajhullás és a kopaszság mellett - a sovány, szikár testalkat, a sápadtság és az elmeszesedetten kidudorodó vérerek árulkodnak. Ezek az emberek rendszerint jó egészségnek örvendenek, azonban 60 és 70 éves koruk között az agyvérzés veszélyének vannak kitéve.

 

 

Gyomorfekély (peptikus fekély)

 

Akiknek a fekélye a gyomor nagy kanyarulatában van, megszokott a fekély egyidejű megjelenése az ajkak bal sarkában, a szájüreg baloldali nyálkahártyájában, vagy a nyelv baloldalán. Akiknek viszont a gyomor kis görbületében keletkezik a fekély, egyidejűleg az ajak jobb sarkában, a szájüreg jobboldalán figyelhető meg fekélyesedés. A nyombélfekélyesek nyelve általában világos színű, vékony fehér lepedékkel, míg a gyomorfekélyesek nyelve vörös, sárga lepedékkel.

 

A fekélyesek fogai rendezetlenek, lazák, a gyakran begyulladt íny vöröses, nagyon érzékeny. Az arcuk többnyire sápadt vagy sárgásfehér fénytelen. A szemgödrök feltűnően mélyen ülők. Az állkapocs előreugró, a vállak ferdén állnak, a has kidudorodó, a beteg a bal karját gyakran hátrateszi, a jobbjával pedig a hasát nyomkodja. A teste többnyire balra csavarodik vagy dől.

 

 

Gyomorhurut (krónikus gasztritisz)

 

A krónikus gasztritiszes betegnél az új keletű megbetegedés esetén a nyelv vörös, sárga lepedékkel, a hosszabb ideje betegeskedőnek a nyelve vékony, világos színű, sárgán lepedékes. A fogak általában aprók, a fogíny duzzadt, hajlamos a vérzésre. A bal fül felső részének közepén kinövés látható, ami általában bélhurutos megbetegedésre utal. A kinövés nagyságából függően meg lehet becsülni, hogy mióta áll fenn, illetve, meddig fog tartani a betegség.

 

A szemek pupillái kicsik, a szemgolyók kifelé irányulnak. Az arcszín halványsárga, különösen a szájak szélén, az ajkakon és az orrgerincen jellemző ez az elszíneződés.

A gyengén funkcionáló gyomrú beteg alsó állkapcsának sarkai lekerekítettek. A bélhurutos páciens köldöke kör alakú és a gyomor felé dől.  A test felső része általában keskeny, az alsó viszont széles.

 

 

 Húgyúti fertőzés és vesegyulladás

 

A nyelvet általában vékony lepedék borítja. A fülcsigában kidudorodó véredények vörös vagy kék kontúrja látható. Az ilyen betegek többségének az arca hosszú és keskeny, a pupilláik - és különösen a szemgolyóik - közötti távolság nagy.

 

Az orrhegy és a felső ajak vonala közti terület vörös elszíneződése akut vesegyulladás hőemelkedéses fázisára utal, ha az említett rész sárgás, az krónikus vesegyulladásról árulkodik, a fényes fehér szín pedig a betegség visszatérését jelzi. A vesegyulladásról gyakran a beteg cipőjének talpa árulkodik. Ha a cipő sarka viseltes, félrekopott azt jelenti, hogy betegsége a húgyvezetékben vagy hólyag falában van. Ha a cipő sarka a jobb láb belső oldalán kopott, az azt jelenti, hogy a betegség a jobboldali húgyvezetéket, illetve a hólyag jobb oldali falát támadta meg. Ha a talp kopott része a bal cipő hátsó külső oldalán figyelhető meg, az a bal vese megbetegedését jelzi. Ha a talp kopott része a jobblábas cipő hátsó, külső szélén figyelhető meg, akkor a jobb vese a beteg.

 

 

Klimaxos panaszok (a menstruáció elmaradása után jelentkező tünetek)

 

A nyelv vékony és halovány, a textúrája gyakran lila, véraláfutással, a nyelv hegye pedig vöröses. A fülek csigajárataiban a véredények kontúrjai kivehetők. Az arcon pigmentáció figyelhető meg, minél nagyobbak ezek a foltok és minél sötétebb a színűk, annál határozottabbak a szimptómák. Gyakran a páciens sarokfájásra panaszkodik, súlyos esetekben sétálni sem tud az illető.

 

 

Magas vérnyomás

 

A nyelv sötétlila színű, a nyelv tövét pedig rendszerint ragacsos sárga lepedék fedi. Azonban a gyógyszerek hatására - a vérnyomás stabilizálódása következtében - vékony, fehér lepedék alakulhat ki. A nyelv alatti vérerek kidomborodnak, a kitágult hajszálerek kékeslila színűek.

 

A bal alsó szemhéj puffadtsága baloldali szívkamra hipertóniát jelez; míg ha az alsó szemhéjak mindkét oldalon megduzzadtak, az súlyos kóresetről árulkodik, amit gyakran szívtágulás, vértolulásos kötőhártya és a szem viszketése jellemez. Olykor a szemfenék és a látóideg bevérzése figyelhető meg. A magas vérnyomásos betegek szemgolyói nézés közben automatikusan ferdén, befelé tekintenek, ez a kifejezés gyakran az agyvérzés előjele. Az írisz kapillárisaiban megfigyelhető vérpangás a magas vérnyomást és az elmeszesedést jelzi.

 

A homlok közepén ráncok figyelhetők meg, a rajta megjelenő sötétlila foltok hipertóniát jeleznek, mégpedig súlyos, nehezen gyógyítható esetről tanúskodnak. A magas vérnyomás e típusa sokszor székrekedéssel jár együtt.

 

A fülcimpák kerek formájúak és nagyok, általában horizontálisan futó bevágás nyomai láthatók rajtuk. A nyakon a verőér erőteljes pulzálása jól látható, különösen oldalnézetből, szabad szemmel megfigyelhető.

 

 

Májgyulladás (vírusos hepatitisz)

 

Akut hepatitisz esetén a kezdeti stádiumban a nyelvszövet vörös, fehér lepedék borítja, mely a nyelv széleinél szembetűnően vörös. A betegség későbbi stádiumában a nyelven a lepedék sárgává, ragacsossá változik. Krónikus hepatitisz esetén a lepedék vékony, a nyelv sötétlila színű, kék vagy zöld színárnyalattal. A májzsugorodás fázisában a nyelv gyakran halovány sárga, lepedékes, ám az esetek több mint a felében száraz és vörös, lepedék pedig egyáltalán nincs rajta.

 

A szem íriszét a betegség előrehaladtával vérerek borítják. A pupillák kitágultak, a szemek olyanok, mintha befelé néznének, és olykor - főként a nagyivókra jellemzően - horizontális véredény fut rajtuk keresztül. Ha ez utóbbi a jobb szemen figyelhető meg, valamilyen májbetegségről árulkodik, míg a balon gyomorbajt jelez.

 

Az arcon - főként az alkoholistákén - hajszálvékony, pókhálószerű erek jelennek meg. Az alsó állkapcsi gödör szürke vagy sötétbarna színezetű. A sárgaság stádiumában a nyelv alatti terület, de különösen a nyelvtő, sárga színűvé válik. Májgyulladással kapcsolatos lépnagyobbodás esetén a nyelv alatti véna - a vérpangás következtében - rendszerint megvastagodik, és lila színt vesz fel. Hepatitisz esetén a felső ajak belső (rejtett) része sötét színű és a nyelvféken kölesmag méretű fehér szemcsék lehetnek. A felső ajak belsején megjelenő nagy, barna pigment foltok arra utalnak, hogy a májgyulladásból nem lesz tökéletes gyógyulás, míg ugyanezen terület halovány színe és fénytelensége anémiával (vérszegénységgel) tetézett hepatitiszt jelez.

 

 

Májkapuér cirrózis

 

A nyelv rendszerint lila vagy sötét színű. A sötétbarna színű nyelv túlzott alkoholfogyasztásról árulkodik. Akinek a nyelvoldalai vörösek és sárga, enyhén fehér lepedék van a nyelvén, az sikeresen felépült a cirrózisból; míg ha a nyelv vörös, ám lepedék nincs rajta, az gyakran hasvízkór-szövődményt jelez, és kedvezőtlenek kilátásai.

 

Általában a nyelv alatt visszértágulás figyelhető meg és a nyelvalatti terület lila színű. Ha a nyelvalatti nyálkahártya a véna közelében sárgás színűnek látszik, az az epe pangásának a jele. Új vagy régi bevérzések (hajszálér-repedések) jelenléte ezen a területen májkapuér hipertenzióját vagy az alsó vénaüreg visszértágulását jelzi és az emésztő traktus lehetséges vérzésére figyelmeztet.

 

A felső ajak belső részén nagy, barna, nyálkás foltok nyomai vannak, míg a kis véredények feltűnően kidomborodnak. Cirrózis esetén az ajkak többnyire összehúzódnak, vékonyabbá válnak, a szélük kék és barázdás. Gyakran kékkórosak, ami a felső ajkon szembetűnőbb. A szájak sarkában általában lefelé futó ráncok figyelhetők meg.

 

A fogak gyakran kilazulnak, ínyvérzés és -duzzadás figyelhető meg. A szem felső vagy alsó részén szemlencse-albinizmus jelentkezik. A jobb szemen teljesen keresztülfutó vörös véredény látható és a szemgolyó vibrál.

 

A fülek fénytelenek, a fülcimpák összehúzódottak. A jobb fül hátulján egy kölesszem nagyságú porc-kidudorodás tapintható ki. Az arcszín gyakran sötét vagy zöldessárga, többnyire tüdőbetegségre emlékeztet, az arcon hajszálér-pókhálók és papírpénz-ráncok figyelhetők meg. Epepangással járó betegség esetén a bőr zöldessárga színű, amely különösen az orr és az ajkak körül feltűnő. Az orrgerinc két oldalán lepkére emlékeztető formájú barna foltok - ún. pillangófoltok - jelennek meg.

 

A májzsugoros beteg végtagjai soványak, a has előredomborodó és a bőr durva felületű. A férfiak szőrzete ritkul, a here összehúzódott, míg a nők esetében gyakori a menstruációs zavar és a bőrpigmentáció. Mindkét nem esetében visszér látható a hasfalon és a köldök szélén.

 

 

Meghűlések és influenza

 

Azok, akik a meghűlést követően belázasodnak, könnyen kikúrálhatók, ha a nyelvükön nincs lepedék vagy csak vékony lepedék található rajta, míg ha vastaggá válik, hosszan tartó lesz a betegség. A sárga vagy a sötétbarna lepedék a bélsár visszatartását, a székrekedést jelzi. Ebben az esetben a beteg beavatkozást igényel, hogy az ürítés azonnal meginduljon. Amint a pangó ürülék a bélből kiürül, a nyelvet borító lepedék eltűnik. A fehér, sárga vagy a barna lepedék egyaránt a belekben pangó bélsár következménye.

 

Közönséges meghűlés esetén a nyelv világos színű, legfeljebb vékony lepedék található rajta. Az influenza korai stádiumában vagy a lázas periódus kezdetén a nyelv - de különösen a hegye - vörösnek látszik. A lepedék fehér színű, a nyelvtőnél vastag vagy ragacsos és fehér vagy sárga. Az influenza középső szakaszában, amikor a láz nem csillapodik, a nyelv általában lilává válik, a lepedék színe a fehérből sárgába vált, a nyelvtőnél a lepedék ragacsos és sárga. Ha az influenza a központi idegrendszerrel kapcsolatos tüneteket mutat, a beteg nyelve sötétlila színű, melyet vastag, hófehér levakarhatatlan, vagy vastag, ragacsos és sárga lepedék borít be teljesen. A lepedék néha barna vagy feketés színre vált.

 

Az influenza középső és végső fázisában az ajakon herpesz jelenthet meg. A baloldali ajakszögletben található herpesz gyakran a kisebb gyomorgörbület, míg a jobboldali ajakszögletben megjelenő herpesz, a nagyobb gyomorgörbület gyulladásának a kísérő tünete. A felső ajkon megjelenő herpeszek többnyire vastagbélgyulladás, székrekedés vagy hasmenés kísérőszimptómái. A felső ajak közepén lévő herpesz a rendszerint túl erős menstruációt és szabálytalan havi ciklust jelzi. Vagy a meghűlés medencegyulladást okozott, amely fehéres hüvelyfolyást, alhasi fájdalmat eredményez.

 

A szem gyakorta könnyezik és a kötőhártyán látszódnak a vörös vérerek. A fogíny húsának szélén található vörös vonal a szervezet C-vitamin hiányára hívja fel a figyelmet.

 

Míg meghűlésnél a fülek fehérek és vérpangásra utaló erek nem látszanak rajtuk, influenza esetén a fül általában vörös, és ha a közepe táján vörös véredények dudorodnak ki, az annak a jele, hogy az influenza megtámadta a gyomrot, émelygést, hányást, alhasi fájdalmakat és hasmenést okozva. Ha a beteg gyerek fültöve kissé meleg, miközben a fül cimpája hideg, akkor a testhőmérséklete biztosan magasabb lesz, mint 38 C fok.

 

 

Migrén

 

Általában a nyelvet vékony, fehér színű lepedék borítja, a nyelv vörös színű és a szélein vérpangás látható. Az orrgerinc görbülte a migrén helyét jelzi, akinek balra hajlik, jobboldali migrénre hajlamos, míg a jobbra hajló orrgerinc baloldali migrént jelez. A szemgolyó jobb felső sarkában apró erek vörös kontúrjai láthatók. A migrénes beteg arcszíne többnyire sápadt, fakó, kékes árnyalattal keveredve.

 

 

Neurózis

 

A neurózisra hajlamosak koponyacsontja majdnem akkora, mint az arcuk fele. A homlokuk széles. A testük szikár, soványnak tűnnek, mivel egy vékony hosszú törzs végén nagy fej ül. A száj rendszerint csúcsos, nem harmonizál az arc felső és középső részével, a szemek alatti rész kékes színű, a szemhéjak enyhén duzzadtak.

 

A fogak közül sok kilazult, gyakran érzékeny, vagy begyulladt a fogíny. A nyelv sápadt és fénytelen fehér lepedékkel, vagy vörös és száraz, lepedék nélkül. Bizonyos esetekben a kiöltött nyelv enyhén remeg. A szemek fehérjén vörös vérszálak láthatók, a szemhéjak puffadtak, és azok, akiknek a szemük kék, vagy a szemsarkaik sötétek, gyakran álmatlanságban szenvednek.

 

A szemöldök végei neurózisos férfiaknál egyenesek és szárazak, míg a női betegek esetében az ilyen szemöldök azt jelzi, hogy a neurózist abnormális menstruáció súlyosbítja.

 

 

Pajzsmirigy-túltengés

 

A szemgolyók feltűnően kidomborodnak, és az egyik oldalon időnként pulzáló szemkidülledés figyelhető meg. A szem és a szemhéj közötti rések szélesek és fényesek, mindkét szem nehezen csukható be tökéletesen. Annak tulajdoníthatóan, hogy a felső szemhéj hátrahúzódott, a szemgolyók nehezen forognak, és amikor a szemek felfelé merednek, a homlokbőr sok esetben nem képes felhúzódni, s ezáltal ún. "albínó szemek" alakulnak ki a szemgödör alsó részén. A pislogás, hunyorítás csökkentett, az összetartás nem elégséges.

 

A nyelv sötétlila és vékony fehér vagy sárga, ragacsos lepedék borítja. A nyelv alatti véna ugyancsak sötétlila és megvastagodott. A nyakon érezhetően megnagyobbodott pajzsmirigy tapintható ki, és a garat is viszonylag nagynak látszik. Az orrgerinc keskeny és kontrasztban a kidülledő szemekkel, feltűnő díszharmóniát mutat. A pajzsmirigy túltengéses betegek nagyon lefogynak, vagy eleve soványak.

 

 

Reumaszerű ízületi gyulladás

 

Az orrnyereg görbült, és tapintás során egyenetlenség érzetét kelti. Amelyik oldalra hajlik, az ízület deformálódása azon az oldalon a szembetűnőbb. A fülek, melyeken egyenetlen csomók találhatók, kemények, nehezen masszírozhatók. Az arc sápadt kék, a kékes szín elsősorban a száj körül feltűnő. Az arckifejezésen látszik a szenvedés.

 

 

Reumás láz

 

A nyelv vörös, míg egy hosszan tartó betegség esetén lila színű vagy fénytelen fakó. A nyelv alatti erek erősen megvastagodnak és jól kivehetők.

 

Az arc nedves vörösnek néz ki, az arccsont területek skarlátszínűek. A tartósan betegek orrgerince elferdült, a gerinc ferdüléséből lehet következtetni arra, hogy a betegség a test melyik felét érinti súlyosabban. Például, ha az orrgerinc balra ferdül, akkor a test bal felén található ízületekben akutabbak a fájdalmak, míg ha jobbra hajlik, akkor fordított a helyzet. Ha az orrgerinc hepehupás, akkor a betegség valószínűleg a gerincoszlopot támadta meg.

 

A fülkagylóban szemcseszerű kinövések tapinthatók ki, melyek nyomásra érzékenyek. A bal szem alsó szemhéja világoskék és duzzadt, amit rendszerint a reuma szívbillentyűk elleni támadása előjeleként lehet értékelni.

 

A reumára hajlamos emberek gyakran izmos testűek, az arcuk szögletes alakú, az orruk nem túl nagy, az álluk előreugró, a homlokuk magas és széles. A test szimmetrikus, a végtagok hosszúak. Az izmok és a csontok jól fejlettek.

 

 

 Székrekedés

 

A székrekedést első pillantásra az arc fokozatos lila elszíneződése és a felső ajak sárgasága és sápadtsága jelzi. Ha a száj sarkában kölesszem nagyságú kinövések láthatók, az arra utal, hogy a székrekedés aranyér kialakulását okozta.

 

A székrekedés gyakran összehúzza az ajkakat, ilyenkor a száj egyenes vonal alakot vesz fel. A hosszan elhúzódó székrekedés az agyműködés gátlását okozhatja, így szédülés, fejfájás vagy emlékezet-gyengülés következhet be. A homlokon fénytelen sötét sárga foltok jelenhetnek meg, azonban a székrekedés megszűnésével a homlok fényessége visszatér.

 

A jobboldali orrnyálkahártya viszketése a vékonybél szárazságát, míg a baloldalié a vastagbél száraz voltát jelzi. Mindkét viszketést a háromosztatú idegnek a megkeményedett ürülék által kiváltott irritációja okozza.

 

Az ürülék stagnálása esetén jellegzetes vastag, sárga vagy sötétbarna lepedék található a nyelven. Ilyen esetben a stagnáló székletet mielőbb ki kell üríteni a belekből, és ekkor a nyelvlepedék eltűnik.

 

A székrekedésben szenvedő csecsemők és kisgyermekek esetében olykor a szemöldökök közötti kidomborodó véredények figyelhetők meg. Ez egyúttal a magzatszurok pangásának is szimptómája az újszülött korban. Az ilyen csecsemők és kisgyerekek a székrekedés mellett a közönséges meghűlésre és gyomorrontásra is hajlamosak.

 

 

Szívkoszorúér betegségek (angina pectoris és myocardial infarctus)

 

A nyelven gyakran figyelhető meg vérpangás, amit olykor véraláfutásos elszíneződés és hajszálvérzés mutat. A nyelv általában lila, de fényesebb, világosabb színű lehet hosszantartó betegség esetén. A nyelv alatti erek észrevehetően kidomborodnak.

 

A felső ajkak belső része kékes színezetű vagy skarlátvörösnek látszik, az ajkak ciánkékek. A beteg arca sápadt, fakó vagy ciánkék színű, kinézete fizikai tevékenység vagy elfáradás után tovább rosszabbodik. Súlyos betegség esetén az arc puffadtnak látszik, és rossz közérzetet fejez ki.

 

Az alsó végtagok mellett - elsősorban a szemhéjakon - az arcon is feltűnő ödéma, vizenyő figyelhető meg. A szemüregeknél található idegek, amelyek az ember mosolyát szabályozzák, az ödéma szorítása miatt elveszíthetik funkciójukat, és a betegek képtelenné válnak a mosolygásra. Még ha jól érzik magukat, akkor sem képesek örömteli mosolyt varázsolni arcukra.

 

A szemgolyók nedvesek és tükörfényesek, ha betegek valamit meg akarnak nézni, a szemüket tágra nyitják, s közben szemhéjuk mozgása esetlen, nehézkes. Gyakran összeszorítják a szájukat és ráncok jelennek meg a szemöldökeik között. A fülcimpákon összevissza futó gyűrődések, néhol hámlások lehetnek.

 

 

Tuberkulózis


A nyelv vöröses színű, vékony és halvány lepedék borítja. Vérszegénységgel komplikált betegség esetén a nyelv rózsaszínű. A felső ajak belső nyálkahártyáján világos barna folt látható.

 

A tuberkulózisos betegeket gyakran halvány és tiszta kötőhártya és hosszú szempillák jellemzik. C-vitamin hiánya esetén a fogínyen vérzésre utaló vöröses foltok vagy vonalak láthatók.

 

A fülek rendszerint ráncosak és fénytelenek. Az arc általában hosszú és keskeny, a szemek egymáshoz közel vannak, az áll vékony és keskeny. A feltűnően lila arc gyenge pulmonális cirkulációt jelez, életveszélyes állapotra utal. A súlyos tuberkulózisos betegek arca lila nszínű és gyakran rendkívül sovány, a szemgolyók mélyen ülnek, a szem fehérje tükörfényesen csillog, a szájuk vörös. Az orr előreugró, vékony izmokkal.

 

 

Tüdőgyulladás (pneumococcus pneumonia)

 

A nyelv szélei vörösek és a nyelvet borító lepedék (melyet nem lehet levakarni) annyira fehér, hogy olyan benyomást kelt, mintha az egész nyelvet fehér hóréteg borítaná. Amikor a lepedék sárgává vagy sötétbarnává színeződik, a nyelv lilára változik, és betegség a tartós magas lázzal járó fázisába lép. Ez az elszíneződés azt jelzi, hogy az emésztőcsatornában pangó ürülék van, amit mielőbb kell onnan távolítani. Az ürülék eltávolítása után a testhőmérséklet lecsökken.

 

A fehér, gyulladásos ajkak a magas lázat és a dehidratációt jelzik, míg a szájfekély (ajakseb) megjelenése a beteg állapotának javulását mutatja.

 

A tüdőgyulladásos gyerekeknél gyakran figyelhetők meg szürke foltok a szemfehérjén. A szemgolyók rendszerint kékesfehérek, a magas láz miatt rajtuk vértolulások fordulhatnak elő. A piros arc a magas láznak tulajdonítható.

 

A sokkszerűen fellépő tüdőgyulladásnál az arc sápadt és kékes színű, szederjes ajkakkal, és a vacogó száj fölötti részt hideg veríték borítja. Akik állandóan tüdő- és légcső betegségre hajlamosak, rendszerint gyémánt (rombusz) formájú az arcuk, pofacsontjuk előreugró, vékony, hosszú gerincoszlop, ferde törzs, vékony mellkas, keskeny pupillák, tompaszögű állkapocs jellemző rájuk. A tüdőgyulladásból való felépülést követően az arc kicsivé és hegyessé válhat, az arci izmok és a zsír elégtelen volta a tüdő működési zavarát jelezheti. A tüdőgyulladásra hajlamos emberek orra rendszerint kicsi és hegyes, a kisujjuk szintén kicsi.

 

Ha a fülek hegye hideg, miközben a fültövek forróak, azt jelzi, hogy a magas lázat nehéz lehúzni; azaz, ha a testhőmérséklet időlegesen le is csökken, hamarosan ismét felszökik.

 

 

Tüdőtágulás

 

A nyelv sötétlila színű, és fehér vagy sárga nyálkás lepedék boríthatja. A nyelv alatti véredények megvastagodtak és lila színűek.

 

Az ilyen betegeknek gyakran széles arcuk van, s a szemeik egymáshoz közel találhatók (a köztük lévő távolság kicsiny). Az orruk nagy és az alsó szemhéjuk duzzadt. Az ajkak sötétlila színűek és normális körülmények között sem zárhatók teljesen össze.

 

A nyakon a verőér pulzációja figyelhető meg. A kulcscsontnál bemélyedés található, mely különösen feltűnő lélegzetvételnél. A mellkas hordó alakúvá válik, a bordák között szokatlanul nagy rés figyelhető meg.

 

 

Vakbélgyulladás

 

Vakbélgyulladás esetén a fülnek a fülcsigához tartozó részében a véredények kék kontúrjai kidomborodnak és olykor a hajszálér-ágaik is megfigyelhetők.

 

E betegség gyakoribb a kerek, beesett vállúak körében. Azok, akik sétálás közben erősen rálépnek a jobb lábfejükre, hajlamosak a vakbélgyulladásos megbetegedésre. Az ilyen embereknek, ha egyszer megkapták a vakbélgyulladást, gyakran összehúzódik a jobb lábuk, ami elviselhetetlen fájdalommal járhat, amikor erővel kinyújtják a lábukat.

 

 

Vérhas (bacilus okozta dizentéria)

 

Erre az elsősorban nyáron és ősszel jelentkező, ragályos hasmenéssel járó bélfertőzésre jellemző, hogy a szemek pupillái általában összeszűkültek, kicsik és rézsútosan kifelé néznek. A kötőhártyán található hajszálerek végein világoskék foltok figyelhetők meg.

 

A száj általában száraz, a felső ajkak szélei sötét színűek. A fülek halványak és ugyancsak száraznak látszódnak. A nyelv sárga vagy sötétlila színű, gyakran ragacsosan lepedékes. Ha a béltraktusban gyulladás alakult ki, a nyelv alatti véna, megvastagszik, olyan formájú lesz, mint egy földigiliszta. Ha egyidejűleg a hajszálerek esernyőszerű formációt mutatnak, a belek nyálkahártyájának sorvadása valószínűsíthető.

 

A krónikus dizentériás betegek arca hosszúkás és sovány, arcszínűk sápadt, az állaik előugróak, karikás szemeik mélyen ülnek a medrükben. Arckifejezésük olyan, mint a fekélyes betegeké. Lábaik vékonyak, hosszúak és szőrtelenek, a bőrük színe kékes, sötét árnyalatú.

 

 

  Vérszegénység (anémia)

 

A nyelv fakó, elmosódott, halványszínű, vastag és nagy, az oldalain pontszerű foltokkal. Lassan lehet kiölteni, vékony, fehér lepedék van rajta, a nyelv alatti ér színe normális, azonban a nyelv alatti rész egésze sárgás színűnek látszik, olyan mintha egy hártyával lenne bevonva.

 

A felső ajak belső nyálkahártyája világosabb színű, mint a nyelv, mindkét ajak sápadt és a széleik mentén még fehér karima is kialakul.

 

A vérszegények álla gyakran vékony és hegyes, nincs összhangban, arányban az arc felső és alsó részével. Krónikus vérszegénység esetén az arc egésze általában nagy és széles, az alsó rész szélesebb, s az áll hirtelen kicsúcsosodik.

 

A két pupilla rendszerint nagy távolságra van egymástól, míg az orrtő és a felső ajak közötti távolság viszont nagyon kicsi. Az arc színe kék, vagy sápadt. A szem alatt petyhüdt a bőr, beteg benyomását keltve. Az anémia bizonyos típusaira jellemző a selymes tapintású bőr, a test egyes részein vérszivárgásra utaló folt van.

 

Az orr sápadt, míg az élei élénksárgák. A szemek kötőhártyái haloványak. Gyerekek esetében kékeszölddé válik, amit általában vashiány okoz. Ha a füleket meggyűrik, csak hosszú idő után, lassan nyerik vissza eredeti színűket. A vérszegénység gyakran jár együtt hajhullással, sőt olykor kopaszsággal. Az anémiás betegek bőre - különösen a térdízületek felett - sokszor fényes, a szőrtüszők gyengesége következtében a szőrszálaik gyakorta lekopnak, s a törzsük többnyire fejlettebb, mint a végtagjaik, az izmaik általában puhák.

 

 

 Vesegyulladás (glomeruális)

 

A nyelv rendszerint világos színű, vastag, köv érkés, a fogak lenyomata meglátszik rajta. A nyelvtőnél fehér vagy halványszürke vékony lepedék látható. Ha egyidejűleg több belső szerv működése nem megfelelő, a nyelv viszonylag vörös színű; elhúzódó húgyvérűség esetén a nyelv ciánszerűvé válik, a lepedék eltűnik róla és nyálhiány lép fel. Ha a nyelvet kékeslila vagy fekete lepedék fedi, az azt jelenti, hogy a betegségből nehéz lesz a kigyógyulás. A nyelv alatti véna visszértágulásos és világos színű. A felső ajak világos színárnyalata anémiával járó vesegyulladást jelez, míg ha vörös színű, az az íny gyakori vérzésére utal.

 

A fülcimpák vékonyak és barnás színűek. A szemek ferdén befelé néznek, míg a könnyutak a kidudorodó vénák miatt duzzadtak. Vesebajok esetén a reggeli felkelésnél az arcon vízkór figyelhető meg, ez azonban délutánra rendszerint eltűnik. A betegség előrehaladtával a vízkor súlyosabbá válik, fennakad a szempár, a nézés tompa, bárgyú lesz, vagy bizonyos irányba meredő réveteg a tekintet. A savanyú arckifejezés jól tükrözi a fájdalmat. Ezenfelül bizonyos esetekben a szemöldökeik között egymáshoz közel enyhén összetartó, vertikális ráncok kialakulása lehetséges.

 

A homlok felső területe a vesével áll kapcsolatban, krónikus vesegyulladás esetén ez a terület szürke színű, a haj tövében homályos foltok vannak. Ha a homloknak ez a területe sötét színű, akkor az áll is ilyen.

 

Akinek az arca és a teste telt, és nagy távolságra vannak egymástól a pupillái, az rendszerint túltápláltság következtében szerezte a vesebajt, mely gyakran magas vérnyomással jár együtt. A vesebetegek többsége azonban hosszúkás, keskeny arcú, a szemgolyói távol vannak egymástól.

 

A vesegyulladásos beteg bőre gyakran fehér és finom, izzadást követően viszket. A fejen gyér a hajzat. Séta közben a beteg önkéntelenül előre dől, míg a derekát hátrafeszíti. A cipő kopásából megállapítható a gyulladás helye. Akinek a bal cipője hátsó külső éle van jobban lekopva, annak a baloldali veséjében van a kóros góc, a jobblábas cipő hasonló kopása esetén ennek pont a fordítottja igaz. A bal- és jobb oldali vese megbetegedését a megfelelő boka megvastagodása is mutatja.

 

 

 Vizelési kényszer, ágybavizelés

 

A szemgolyókat néhol, néhány vékony és kis vörös fonál fedi.  A fülkagylóban több hajszálér kidomborodó kontúrja látszik, a fülek vékonyak és puhák. Az arc színe gyerekeknél halványsárga, az orr környékén észrevehetően élénkebb sárga elszíneződés figyelhető meg. A szemek általában fénytelenek, szomorúak.

 

KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSOK

Azok a fránya kabócák

Mintegy tíz éven át - amikor lent az Adria-tenger partján lévő Moščenićka Dragán nyaraltunk - abban a tévhitben voltunk, hogy esténként (olykor nappal is) a tücskök kedves hegedülését halljuk....

Mit esznek és isznak a tibetiek?

Noha a tibeti konyhára erős hatással vannak az indiai, a kínai és a nepáli főzési eljárások, sőt a fűszereik is hasonlóak, konyhaművészetük a maga nemében mégis egyedülálló, ételeik íze nem...

Gyakorlatok gépkocsivezetés közben

Kényszerű megállásnál, piros lámpánál idegeskedés helyett végezzünk izometriás gyakorlatokat.   Markoljuk meg kétoldalt a kormánykereket, majd teljes erőnkből húzzuk szét hat másodpercig. Utána...

Fõmenü

Az utolsó két hozzászólás

Ezeket olvasta már?